Nem szabad európai uniós (EU-) forrásból pénzt adni EU-ellenes pártoknak, és valamennyi pártnak nyilvánosságra kell hoznia pénzügyi forrásait Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) választási csúcsjelöltje szerint.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Die Welt című lap hírportálján szerdán megjelent összeállításban kiemelte, hogy nem kaphatnak többé támogatást EU-s forrásból az EU „szétrombolására törő pártok”, mint a Nemzeti Tömörülés nevű francia és az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű német ellenzéki párt.
Bírálni természetesen lehet Európát, „de az egész világon nincsen olyan intézmény, amely annyira naiv, hogy saját ellenfeleit finanszírozza” – mondta Manfred Weber, hozzátéve, hogy az „Európa-ellenes pártok EU-pénzből fizetik a választási kampányaikat, akcióikat és plakátjaikat, amelyek célja az EU felszámolása”. Aláhúzta, hogy az EU-ban működő valamennyi pártnak nyilvánosságra kell hoznia finanszírozási forrásait, és „törvénnyel kell tiltani, hogy európai pártok bármiféle pártfinanszírozást elfogadjanak az EU-n kívülről”.
Mint mondta, „nyomasztó és riasztó”, hogy egyes pártok politikája harmadik országokból „EU-n kívüli államokból” érkező anyagi támogatás hatására formálódik. Európának gondoskodnia kell arról, hogy ne határozzák meg politikáját „külső erők, mint az orosz és az iráni vezetés, vagy a venezuelai Maduro-kormány” – mondta Manfred Weber.
A Die Welt felidézte, hogy a Marine le Pen vezette Nemzeti Tömörülés elődszervezete, a Nemzeti Front a legutóbbi, 2014-es EP-választás idején 9,4 millió euró (3 milliárd forint) kölcsönt vett fel egy orosz banktól a választási kampány finanszírozására, miután francia bankoktól nem kapott hitelt. A Mediapart nevű francia oknyomozó portál szerint a kölcsön nagyobb összegű is lehetett, 40 millió eurót tehetett ki.
A lap hozzátette, hogy az észtországi hírszerzés egy néhány hete elkészített jelentése szerint a moszkvai vezetés valószínűleg megpróbál majd beleavatkozni az EP-választásba, azzal a céllal, hogy minél több képviselői helyet szerezzenek oroszbarát vagy EU-szkeptikus erők. Főleg németországi, franciaországi és olaszországi pártok lehetnek „érdekesek” a Kreml számára, mert ez a három ország állítja ki az EP tagjainak csaknem egyharmadát – írta a Die Welt.
Frissítés: a Magyar- és Lengyelországgal szembeni eljárásokat is sürgeti a Fidesz által támogatott csúcsjelölt
Napirendre kellene vennie az Európai Tanácsnak az alapszerződés hetes cikke szerinti, Lengyelországgal és Magyarországgal szembeni eljárások kérdését – sürgette szerdán Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) lista- és frakcióvezetője.
Az Európai Parlament strassburgi plenáris ülésén Weber arra szólította fel Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy mielőbb vitassák meg az ügyet az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő testületben.
Felszólalásában Weber rámutatott, hogy a miniszterek tanácsában hónapok óta húzódik a két országgal szembeni jogállamisági eljárás, de a tagállami vezetők eddig még nem foglalkoztak a kérdéssel az EU csúcstalálkozóin, ami szerinte sajnálatos. „Nagyon intenzív vitáink voltak az Európai Néppárton belül, és múlt héten felfüggesztették a Fidesz tagságát, ami jelzi, hogy nem akarjuk követni a Magyarország választotta utat" – fogalmazott. Aláhúzta, hogy az EPP-frakció tagjainak többsége támogatta a magyar jogállamisági helyzetről szóló európai parlamenti különjelentést.
Weber kiemelte: a hetes cikk szerinti eljárás láthatóan nem vezet gyors eredményekre, ezért kötelező jellegű jogállamisági mechanizmus létrehozására van szükség, amely független módon, automatikusan és rendszeresen értékelné az EU minden tagállamát, és amelynek keretében súlyos problémák esetén szankciókat fogadhatnának el.
A magyar eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Sargentini-jelentés elfogadásával. Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez került, de hivatalos meghallgatás még nem volt. Ez a testület négyötödös többséggel dönthet majd arról, hogy szerintük valóban fennáll-e a veszélye a közös uniós értékek sérülésének Magyarországon. Az eljárás alapvetően akkor kerül csak az Európai Tanács elé, amennyiben ezt megállapítják a szakminiszterek.
A hetes cikk többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végül akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatása szükséges az Európai Tanácsban, amit a szakértők kizártnak tartanak.
(MTI)
