A rendkívüli állapot kihirdetése túlságosan egyszerű kiút lenne a jelenlegi helyzetből – jelentette ki Donald Trump elnök a Fehér Házban újságíróknak egy, az amerikai határbiztonságról rendezett kerekasztal-beszélgetés után.
Az elnök leszögezte: joga van ugyan rendkívüli állapotot hirdetni annak érdekében, hogy előremozdítsa a határfal miatti vitát, de inkább nem él ezzel a lehetőséggel, jobban szeretné rendezni az ügyet a kongresszussal együttműködve. „Nem sietek kihirdetni a rendkívüli állapotot” – fogalmazott.
Az elnök a hét elején még határozottan kijelentette, hogy ha nincs megegyezés az ügyben, akkor rendkívüli állapotot hirdet ki, ehhez – mint fogalmazott – „abszolút joga van”, és ez lehetővé tenné kormánya számára, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül finanszírozza a falépítést. Csütörtökön délelőtt a texasi-mexikói határnál tett látogatása előtt újságíróknak azt mondta: „csaknem biztos” a rendkívüli állapot kihirdetése, pénteken azonban már azt hangoztatta, hogy noha ehhez joga van, inkább nem él e lehetőséggel, inkább szeretné rendezni az ügyet a kongresszussal együttműködve.
Trump elnök a kormányzati leállás lehetőségeiről beszél az Ovális Irodában 2018. december 21-én (kép: Win McNamee)
A kormányzat részleges leállásának feloldása azonban a hétvégén már nem várható, mert a törvényhozók pénteken elhagyták a fővárost, anélkül, hogy a hétvégére megállapodtak volna bármiféle tárgyalási napirendben.
Mindkét fél hajthatatlan: az elnök csakis olyan költségvetést hajlandó aláírni, amely az amerikai-mexikói határra tervezett fal felépítésére kért több mint ötmilliárd dollárt is tartalmazza. A kongresszus demokrata párti vezető politikusai viszont kitartanak amellett, hogy előbb megszavazzák a kormányzati részleges leállás feloldásához szükséges költségvetést, és majd csak azt követően tárgyalnának a határfalról.
Trump megjegyezte: számot vetett azzal, hogy a rendkívüli állapot esetleges kihirdetése után a döntését bíróságon megtámadnák, mégpedig a demokratáknak azzal az érvelésével, hogy a déli határokon kialakult helyzet nem teszi indokolttá a rendkívüli állapotot. „Soha nem tudja az ember, hogy mi sül ki a 9. számú kerületi bíróságnál, ott valószínűleg veszítenénk” – mondta, utalva arra, hogy elnöki döntéseit mindig a San Franciscóban lévő, 9. számú kerületi bíróságon támadták meg, és a törvényszék mindig az elnök ellenében hozott ítéletet.
Az elnök leszögezte: azok a kormányzati alkalmazottak, akik a részleges leállás miatt nem kapnak fizetést, „mikor ennek vége, akkor megkapják a pénzt”.
Az egyes kormányhivatalok és ügynökségek leállása miatt múzeumok és parkok maradtak zárva. A légi irányítók országos szövetségének elnöke, Paul Rinaldi pénteken arra figyelmeztetett, hogy a legforgalmasabb repülőtereken, például New Yorkban, Chicagóban, Atlantában vagy Dallasban olyan sok túlórát kell vállalniuk azoknak, akik a kényszerszabadságra küldött dolgozók munkáját is elvégzik, hogy ez már a repülésbiztonságot is veszélyezteti. A miami nemzetközi reptér hat termináljának egyikét emiatt péntektől hétfőig le is zárták.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed illetékesei pénteken arra kérték a pénzügyi szolgáltatókat, hogy bánjanak kíméletesen a fizetésük elmaradása miatt bajba került klienseikkel. Arra bátorították a pénzintézeteket, hogy módosítsanak a hitelek fizetési határidőin, vagy biztosítsanak áthidaló hiteleket.
A kényszerszabadságra küldött, vagy fizetés nélkül dolgozni kénytelen csaknem 800 ezer kormányzati alkalmazottnak pénteken kellett volna fizetést kapnia.
(MTI)
