Az Európai Néppártból majdnem csak a Fidesz állt ki Liviu Dragnea nevében egyébként szociáldemokrata román kormánya mellett - írja az Azonnali.

Fotó: HVG

Mint ismeretes, az Európai Parlament (EP) kedden megszavazta a Románia jogállamiságáról szóló határozatot Strassburgban. Az indítványt, amely a szokásos aggodalmak kifejezésén túl tizenhárom ajánlást tartalmaz a romániai igazságügyi- és büntetőtörvények módosításával kapcsolatban, 473 igen, 151 nem és 40 tartózkodás mellett fogadták el.

A határozatnak egyébként – a magyar kormány ellen 7-es cikkelyes eljárást indító Sargentini-jelentéssel ellentétben – semmilyen normatív ereje nincs: ez csak egy politikai ejnyebejnye, amilyenből egyébként Magyarország is kapott már jópárat, mielőtt végül elindították volna a 7-es cikket.

Romániában gyakorlatilag mind a kormánypártok, mind az ellenzéki Klaus Iohannis államfő egyetértettek abban, hogy a határozatot nem kellene elfogadni, mert az rossz fényt vetne az országra, pont pár hónappal azelőtt, hogy fél évre Románia töltené be a Tanácsban a soros elnökséget. Azonban a román elnök nyilatkozata ellenére is az ellenzéki román politikusok közül sokan szavaztak a kormány ellen, még Johannis elnök pártjából, a Nemzeti Liberális Pártból is.

A legnagyobb érdekesség, hogy bár a jobboldalinak mondott Európai Néppárt nagy része megszavazta a határozatot – ami nem meglepő, tekintve, hogy a román kormány nagyobbik pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) az európai szociáldemokraták, az S&D frakciójában ül –, a Néppártban ülő fideszeseknek nem ez volt a véleményük.

A néppártban összesen 10-en voltak, akik nemmel szavaztak, többnyire fideszesek: Deli Andor, Deutsch Tamás, Erdős Norbert, Gyürk András, Hölvényi György, Járóka Lívia, Kósa Ádám és Schöpflin György is nemet nyomott Románia elmarasztalására. Mellettük csak két néppárti volt, aki nemmel szavazott, az egyik egy román független, Ramona Nicolae Mănescu, a másik pedig a szlovák kereszténydemokrata Anna Záborská. Érdekesség, hogy Szájer József nem vett részt a szavazáson.

A magyar ellenzéki politikusok is a román kormány ellen szavaztak, így Balczó Zoltán (Jobbik), Jávor Benedek (Párbeszéd), Molnár Csaba (DK), Niedermüller Péter (DK), Szanyi Tibor (MSZP). A többi képviselő nem volt jelen a szavazáson, az MSZP-s Ujhelyi István előre magyarázkodott egy közleményben: törölték a járatát, ezért nem jutott el Strassburgba a szavazásra.

A szintén Fidesz listáján bejutó, de erdélyi magyar Tőkés László inkább tartózkodott ebben a helyzetben. Ha már külhoniak: a felvidéki MKP politikusa, Csáky Pál sem tartott most a Fidesszel, és simán megszavazta a román kormány elleni határozatot néppártiként, ahogyan a Most-Híd képviselője, Nagy József is. Az RMDSZ-es Sógor Csaba is tartózkodott – valószínűleg azért, mert pártja otthon támogatja a maffiakormányt.

Korábban írtuk: Romániára nézve is elmarasztaló jelentést fogadott el korrupció- és jogállamiság-témában az Európai Parlament

Magyarország után Romániáról is lesújtó véleményt mondott az Európai Parlament. Az igazságszolgáltatás függetlensége erősen megkérdőjelezhető, a korrupció veszélyesen elterjedt, a titkosszolgálatokat nem ellenőrzik megfelelően.

Viorica Dancila az Európai Parlamentben 2018. október 3-án (fotó: Frederick Florin / AFP)

Az Európai Parlamentet (EP) mélyen aggasztja a román igazságügyi és büntetőjogi reform, amely alááshatja a hatalmi ágak szétválasztását és a korrupcióellenes fellépést - áll az EP egy kedden elfogadott jelentésében.

Az Európai Unió képviselő-testülete szerint kérdéses, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó román törvények és a büntetőjog átírása után képes-e fellépni az állam a korrupció ellen.

Az EP elítélte a rendőrség aránytalan és erőszakos fellépését a tavalyi romániai tüntetések alkalmával, és javasolta, hogy a román parlament erősebben ellenőrizze a titkosszolgálatokat.

Az Európai Parlament október 3-án vitatta meg a romániai helyzetet a román miniszterelnök, Viorica Dancila jelenlétében. A vita után született állásfoglalásban az EP felszólította a román hatóságokat, hogy vegyék elejét a túlzott hatalmi koncentrációnak azzal, hogy fenntartják az államigazgatásban a súlyok és ellensúlyok rendszerét. Ugyancsak kérte, hogy a ne szülessen olyan intézkedés, amely megteremtené a lehetőséget arra, hogy a hivatali korrupció büntetlenül maradhasson.

A nagy többséggel elfogadott állásfoglalás a bírók és ügyészek státuszára, az igazságszolgáltatás felépítésére és a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsára vonatkozó új jogszabályra utal. Az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) és a Velencei Bizottság figyelmeztetéseire hivatkozással a képviselők rámutattak, hogy az új jogszabály kedvezőtlenül befolyásolhatja az igazságszolgáltatás függetlenségét, hatékonyságát és minőségét, többek között a korrupcióellenes fellépés területén is.

A büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv változásai – amelyek nagy részét egyébként alkotmányellenesnek találta az alkotmánybíróság – szintén aggodalomra adnak okot. Ezek a változtatások is a korrupció, az erőszakos bűncselekmények, és a szervezett bűnözés elleni fellépést gyengítik.

A román titkosszolgálatok állítólagos beavatkozása a román igazságszolgáltatásba arra késztette az Európai Parlamentet, hogy a titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzésének megerősítését javasolja.

Az EP elítélte a tavaly augusztusi bukaresti tüntetések alkalmával fellépő rendőrség „erőszakos és aránytalan” beavatkozását, és felszólította a román hatóságokat, hogy átlátható, pártatlan és hatékony módon vizsgálják ki a rohamrendőrök akcióját.

A képviselők figyelmeztettek: a civil szervezetek finanszírozására, felépítésére és működésére vonatkozó új jogszabályok potenciálisan alkalmasak a civil társadalom megfélemlítésére, és ellentétesek lehetnek a gyülekezési szabadsághoz és a magánélethez való joggal.

Az EP sürgette az Európai Bizottságot, hogy minden évben, az összes tagállamban végezzen el egy, a korrupcióellenes fellépést értékelő vizsgálatot. A parlament emellett egy szigorú indikátorrendszert javasol a tagállami korrupció mértékének és a korrupcióellenes szakpolitika hatékonyságának mérésére.

2017 óta a román kormány egy sor olyan intézkedést hozott, amely csorbítja az igazságszolgáltatás függetlenségét és ellehetetleníti a korrupció elleni harcot. Különösen élesen léptek fel a korrupcióellenes ügyészség ellen, idén júliusban a szervezetet vezető Laura Codruta Kövesit is felmentették a posztjáról. A román kormány azzal indokolta a döntést, hogy Kövesi alkotmánysértő, törvénytelen, önkényes, Romániát külföldön lejárató módon vezeti a vádhatóságot, leváltásra pedig a jogállamiság helyreállítása, a korrupcióellenes harc miatt van szükség.

2019 januárjától Románia tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, amelyre a jogállamiság ügye erősen rányomhatja a bélyegét.

(Index nyomán)

Korábban írtuk: A román elnök szerint országa nincs felkészülve az uniós elnökségre