Washington eltörölte az Andrew Brunson amerikai tiszteletes fogva tartása miatt török kormánytagok ellen hozott szankciókat - jelentette be pénteki közleményében a pénzügyminisztérium.
Washington még augusztusban hozott büntetőintézkedéseket Abdulhamit Gül igazságügyi miniszter és Szulejmán Szojlu, a belügyi tárca irányítója ellen, az amerikai tiszteletes letartóztatásában és fogva tartásában játszott szerepükre hivatkozva.
Andrew Brunson tiszteletest 2016 nyarán, a törökországi puccskísérletet követően tartóztatták le, azzal vádolva őt, hogy tagja és segítője a puccs hátterében sejtett és az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok mozgalmának.
Az évtizedek óta Izmirben élő Brunsont azzal is megvádolták, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) dolgozik. Brunson mindig következetesen cáfolta a vádakat. Hároméves börtönbüntetésre ítélték, két évig magánzárkában őrizték, az idén nyártól pedig házi őrizetben volt.
A lelkipásztor ügye alaposan megterhelte az amerikai török viszonyt. Donald Trump amerikai elnök többször is egyeztetett telefonon Recep Tayyip Erdogan török államfővel, míg végül október közepén Andrew Brunsont szabadon bocsátották. Amerikai katonai repülőgéppel érkezett vissza az Egyesült Államokba, ahol a Fehér Házban Donald Trump személyesen fogadta őt.
A két török kormánytag elleni szankciókra válaszul Ankara két amerikai kormánytag – Jeff Sessions igazságügyi és Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter ellen hozott büntető intézkedéseket. A török külügyminisztérium bejelentése szerint ezeket a szankciókat is eltörölték.
"Közelegnek a szankciók"
Újabb szankciókat jelentett be Donald Trump Irán ellen. Az amerikai elnök magáról készült fotóval, a Twitter közösségi portálon közölte a büntetőintézkedések korábban már beharangozott megújítását.
„Szankciók jönnek, november 5-én” – ez a felirat olvasható az amerikai elnök Twitter-bejegyzésében, utalva arra, hogy a 2015-ben az Iránnal megkötött többhatalmi atomalku aláírása után feloldott büntetőintézkedéseket Washington hétfőtől ismét bevezeti.
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2018. november 2.
Mike Pompeo külügyminiszter és Steve Mnuchin, a pénzügyi tárca irányítója újságíróknak tartott telefonos konferencián erősítette meg a szankciók bevezetésének részleteit.
A két tárcavezető közölte: a szankciók az iráni pénzügyi és energetikai szektort, valamint hajózást és hajógyártást érintik, továbbá büntetik azokat az országokat, amelyek továbbra is Irántól vásárolnak nyersolajat, és azokat a vállalatokat, amelyek a szankciós listán szereplő perzsa cégekkel folytatnak üzleti tevékenységet.
Nyolc országot Washington felment a büntető intézkedések hatálya alól, ám egyik miniszter sem nevezte meg a kedvezményezett államokat. Mike Pompeo ugyanakkor hangsúlyozta: ez az engedmény csak átmeneti időre szól és azoknak az országoknak, amelyek már bizonyítottan jelentős mértékben csökkentették iráni olajimportjukat és visszafogták együttműködésüket a gazdasági élet más területein is az iráni vállalatokkal.
A külügyminiszter közölte, hogy az átmenetileg kedvezményezett országok listáját hétfőn hozzák nyilvánosságra. A The Hill című lap értesülései szerint valószínűleg szó van Indiáról, Dél-Koreáról, Japánról és Olaszországról.
Pompeo és Mnuchin hangsúlyozta: a szankciók mindaddig érvényben maradnak, amíg Irán fel nem hagy a "terrorizmus támogatásával", a katonai szerepvállalással Szíriában, és teljesen le nem állítja nukleáris és ballisztikusrakéta-programját.
Az amerikai kormány 2018 májusában mondta fel egyoldalúan a 2015-ben megkötött többhatalmi atomegyezményt. A megállapodást az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína kötötte meg Iránnal, és dollár milliárdokban mérhető szankciós enyhítéseket adott Teheránnak cserébe azért, hogy lezárja katonai célú nukleáris programját.
Donald Trump a valaha volt legrosszabb megállapodásnak nevezte az atomalkut, és már 2016-os elnökválasztási kampányában is a felülvizsgálatát ígérte. Úgy vélte, hogy Irán nem ellenőrizhető módon hajtotta végre a megállapodásban foglaltakat, illetve szerinte nem is hagyott fel nukleáris programjával.
Az idén májusban Washington egyoldalúan felmondta az egyezséget és – időt adva az érintett országoknak és vállalatoknak – két szakaszban vezette be újból a szankciókat. Az első szakasz augusztusban járt le, a második pedig vasárnap éjfélkor ér véget.
(MTI nyomán)
Korábban írtuk: Nyolc országnak engedi meg nagy kegyesen Amerika, hogy továbbra is iráni kőolajat vásároljanak
