Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök három nappal ezelőtt a Golán-fennsíkon egy több mint 1500 évvel ezelőtt épült zsinagóga restaurált maradványainak nemzeti emlékhellyé avatásán mondott beszédében fogadalmat tett arra, hogy a Golán-fennsík örökké izraeli szuverenitás alatt marad. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap már meg is üzente az izraeli kormányfőnek, hogy a Golán-fennsík státuszának, azaz hovatartozásának megváltoztatása az ENSZ Biztonsági Tanácsának korábbi határozatait is sérti. A megromlott orosz-izraeli kapcsolatot az is jelzi, hogy Moszkva már le is szállított Szíriának három S-300-as légvédelmi rakétarendszert - jelenti az orosz TASSZ, illetve írja a gov.il/he izraeli hírportál és a Má'áriv című újság honlapja.

Binjámin Netanjáhu a Kr. u. VI. századi zsinagóga romjainál szónokol a Golán-fennsíkon (fotó: Ámosz Ben Gérsom)

Az orosz IL-20-as felderítő repülőgép lelövése, illetve a fedélzetén tartózkodott tizenöt orosz katona halála miatt egyre inkább elmérgesedik Moszkva kapcsolata Izraellel. A TASSZ orosz hírügynökség jelentése szerint már le is szállították Szíriának a felderítőrepülő lelövése után megígért három darab, egyenként nyolc indítóállvánnyal rendelkező S-300-as légvédelmi rakétarendszert. A hír szerint a három rakétarendszerhez 300 darab föld-levegő rakétát is mellékeltek az oroszok.

Szergej Lavrov - üzent Netanjáhunak (fotó: Reuters)

Az Izrael által 1967-ben megszállt, majd 1981-ben kétharmad részben bekebelezett Golán-fennsíkon Binjámin Netanjáhu részt vett egy a Kr. u. VI. században épült, ám másfél évezreden át elhagyatott zsinagóga maradványainak konzerválás és restaurálás utáni avatásán, ahol a pódiumot, illetve a megszólított ellenség, jelesül a Szíriai Arab Hadsereg, a Hizbulláh sí'ita szervezet és a Bassár el-Ászád elnök csapatait segítő irániak földrajzi közelségét kihasználva harcias beszédet mondott. A nemzeti emlékhellyé avatott zsinagóga romjai egyébként a római korszakban pogányok alapította, ám a Kr. u. 29-ben zsidók által benépesített, s a Kr. u. 749-ben történt földrengés következtében elhagyott Umm el-Kanátir faluban állnak. Umm el-Kanátir falut az elmúlt századokban helybeli nem zsidók lakták, ám az 1967-es háború idején a legtöbb golán-fennsíki településhez hasonlóan az izraeli megszállók innen is elűzték a lakosságot.

A zsinagóga restaurált és konzervált maradványai Umm el-Kanátirban (fotó: Blanck)

"A Golán-fennsík feletti izraeli szuverenitás örökké megmarad, mert ha nem, akkor Irán és a Hizbulláh elérkezik egészen a Genezáreti tó partjára", jelentette ki Bibi, majd hozzáfűzte: "Irán és a Hizbulláh állandó fegyveres jelenlétet kíván fenntartani a közelünkben azért, hogy megtámadhassák a Golán-fennsíkot és Galileát, ám mi meghiúsítjuk ezt a szándékukat."

A VI. századi zsinagóga építészeti díszítőelemei: menóra és szvasztika

Bibi kakaskodására reagálva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap üzent az izraeli kormányfőnek: a Golán-fennsík feletti szuverenitás megváltoztatása (a nemzetközi jog szerint a Golán-fennsík Szíria területe - H. J.) az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül a vonatkozó korábbi BT-határozatok megsértését eredményezi. (A Lavrov által említett korábbi határozatokkal, jelesül az 1967-es 242-es és az 1973-as 338-as határozatával a BT eddig már kétszer is felszólította Izraelt a Golán-fennsík elhagyására, ám Izrael a kiürítés helyett 1981-ben a Golánt be is kebelezte - H. J.)

A Kr. u. VI. században a Golán-fennsíkon épült zsinagóga külön bája az, hogy építészeti díszítőelemként több szvasztika is díszeleg a maradványain. A Golán-fennsík 1967-es izraeli elfoglalása után bejárták a világot a zsinagógán mindenképpen pikáns díszítőelemnek számító szvasztikákról készült fényképek. Umm el-Kanátir zsinagógáján a Kr. u. VI. századbeli építők több helyütt is egymás mellett jelenítették meg, például a menórát a szvasztikát. Azt nem tudjuk, hogy a hétfőn nemzeti emlékhellyé nyilvánított zsinagógán meghagyták-e ezeket a szvasztikákat, vagy, amint tették ezt a másutt fellelt hasonló épületdíszekkel, a kövekkel együtt elszállították őket valamelyik izraeli múzeumba.

Hering J. - Kuruc.info