Szerdán Bulgária egyik miniszterelnök-helyettese bejelentette, hogy az ország kormánya megvétózza, ha Magyarország elleni büntetésről akarna dönteni az Európai Tanács, az EP által múlt héten megszavazott hetes cikkely élesítése nyomán.

Bejelentésének komoly gyakorlati jelentősége nem volt, hiszen az eljárás még formailag is nagyon messze van attól, hogy Magyarország elleni szankcióról döntsenek. Ha esetleg idáig jutna az eljárás, akkor csak az összes tagállam egyetértésével lehetne ilyen döntést hozni, vagyis a bolgár vétónak akkor lenne már jelentősége.

Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes álláspontját éppen a főnöke nem osztja
Csakhogy a salzburgi EU-csúcson tartózkodó Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök közölte, hogy az egyik helyettese által bejelentett döntés nem létezik.

Azt mondta, hogy a magyar ügyet egy nem hivatalos kormányülésen vitatták meg, egy olyanon, ahol nem hozhatnak kötelező érvényű döntéseket. Hivatalos közlemény sem született a határozatról, csak sajtónyilatkozatot tett Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, aki a hetes cikkely élesítését a Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai bevonulásához hasonlította.

Boriszov miniszterelnök viszont azt mondta, hogy addig nem dönt a kormánya az ügyben, amíg nem kerül napirendre szankció Magyarország ellen, és ha ez valaha megtörténne, az akkor is inkább évek, mint hónapok kérdése.

Elmondta, hogy ő is lát problémákat a magyar jogállamiság helyzetében, például ellenzi az egyetemek elleni fellépést (itt a lex CEU-ra utalt), illetve a "menekültekkel" szembeni embertelen bánásmódot.

Az ellentmondó bolgár nyilatkozatok mögött az ottani kormányban lévő koalíciós feszültségek vannak. Bojko Boriszov vezeti a nagyobbik kormánypártot, amely egyébként az európai néppárt tagja.

Koalíciós partnere az Egyesült Hazafiak, ami három kisebb EU-ellenes párt szövetségéből áll. E szövetség tagja a bulgáriai török kisebbség elleni támadásairól elhíresült Ataka; a Nemzeti Front Bulgária Megváltására nevű párt (amelynek elnöke azzal került a nemzetközi hírekbe, hogy a cigányokat vadembereknek nevezte, akiknek „asszonyaik a kóborkutyák szintjén” vannak); illetve a Belső-Macedóniai Forradalmi Szervezet nevű párt, ami a 19. századi török-ellenes felkelés egyenes ági utódjának tartja magát. Utóbbinak a vezetője Karakacsanov, aki a bejelentést tette az Orbán Viktor melletti kiállásról.

A magyar kormány melletti kiállásról e pártok döntöttek, és véleményük nem kötik a bolgár miniszterelnök mandátumát az Európai Tanácsban.

(444 nyomán)

Korábban írtuk: Nem csak a lengyelek, a bolgárok is megvétóznák a magyarellenes EU-szankciókat

A bolgár kormány bejelentette szerdán, hogy Lengyelországhoz csatlakozik, és megvétózza a Magyarország ellen a jogállamisági eljárás keretében esetleg hozandó uniós szankciókat.

„A bolgár kormány egyhangúlag úgy határozott, hogy elő kell készíteni a Magyarországot megvédő állásfoglalást” – közölte egy Szófiában kiadott nyilatkozatban Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. Bármilyen büntető lépés Magyarország ellen „veszélyes precedenst teremtene” – tette hozzá a miniszter, aki szerint szankciók célpontjává válhat Bulgária is.

Nem lenne egyedül a balkáni EU-tag, ugyanis Bulgária már a második ország, amelyik így tesz: Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain – közölte múlt szerdán a lengyel külügyminisztérium.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn bejelentette, hogy a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az EP-nek a Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel álláspontja szerint a lisszaboni szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség.

Az Európai Parlament (EP) múlt szerdai plenáris ülésén megszavazott, Judith Sargentini holland EP-képviselő által összeállított jelentés szerint Magyarországon „rendszerszintű fenyegetés” éri az unió alapvető értékeit és a jogállamiságot, és ez indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. A cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, ami a varsói döntés miatt nem születhet meg.

(MTI)