Az alkotmánybíróság utasítására bevezetnek egy "harmadik nemet" Németországban a személyiségi jogi szabályozásban, az erről szóló törvénytervezetet a szerdai ülésén fogadta el a szövetségi kormány.

A személyi állapotról szóló jogszabályt módosító javaslat – amelynek parlamenti elfogadása biztosra vehető – azt irányozza elő, hogy az anyakönyvekben a nem megjelölésére a nő és a férfi mellett a különböző, "különféle" jelentésű divers kifejezés is használható legyen.

A szövetségi parlamentben (Bundestag) több mint 56 százalékos többséggel rendelkező kormánykoalíció pártjai – a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) – a javaslattal az alkotmánybíróság egy tavalyi döntését hajtják végre.

“Egyetlen embert sem szabad hátrányosan megkülönböztetni a nemi önazonossága miatt" – hangsúlyozta Katarina Barley igazságügyi miniszter, SPD-s politikus az ARD országos köztelevízió beszámolója szerint. Az alkotmánybíróság szerint a nemnek ez a "negatív" meghatározása nem megfelelő, lehetővé kell tenni, hogy mindenki "pozitív"" módon bejegyeztethesse nemét.

Kiemelték: nem igazolható "mások érdekeivel", hogy a hatályos személyiségi jogi szabályozásban nincs lehetőség "egy harmadik nem pozitív bejegyzésére", hiszen "senkit sem akadályozna alkotmányos jogainak gyakorlásában, ha lenne ilyen lehetőség".

Továbbá egy "újabb nem" bejegyeztetésének lehetősége "önmagában nem kényszerít senkit arra, hogy ehhez a nemhez sorolja magát" – hangsúlyozta a német alkotmánybíróság. A testület indoklásában elsősorban arra hivatkozott, hogy az általános személyiségi jog védi a nemi identitást is, amely "rendszerint a személyiség meghatározó aspektusa".

A besorolás valamely nem tagjai közé kiemelkedő jelentőségű az egyén önazonosságában, "jellemzően kulcsfontosságú a személy önfelfogásában és abban is, hogy miként érzékeli környezete" – áll az indoklásban, amely szerint "védendő azon személyek nemi identitása is, akik nem sorolhatók sem a női, sem a férfi nemhez".

"A nemi identitás személyiségi jogi elismerésének megtagadása veszélyezteti a személyiség szabad kibontakoztatásához fűződő jog gyakorlását. A hatályos szabályozás a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmával is ellentétes" – állapították meg.

A többi között hozzátették: az alaptörvény nem rendelkezik arról, hogy csak két kategóriát tartalmazó szabályozást szabad érvényesíteni a személyi állapot nemre vonatkozó előírásaiban, és nem akadályozza a női és a férfi mellett egy "további nemi identitás" személyiségi jogi elismerését.

(MTI nyomán)