Ugrás a cikkhez

Donald Trump amerikai elnök felszólította a NATO tagállamait, hogy emeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 4 százalékára, a korábbi hivatalos elvárás duplájára – közölte szerdán Rumen Radev bolgár államfő a szövetség brüsszeli csúcstalálkozójának szünetében.

„Trump elnök szólalt fel először, és felvetette, hogy nem elegendő a GDP 2 százalékára növelni a katonai költségeket, hanem 4 százalékot kellene elérni” – mondta sajtóértekezletén Radev, hozzátéve, hogy felszólalása után Trump elhagyta az üléstermet.

„A NATO nem tőzsde, ahol biztonságot vásárolhatsz magadnak, hanem szuverén országok uniója, akiket a stratégiai célok és a közös értékek egyesítenek. Az amerikai elnöknek ugyanakkor abban igaza van, hogy minden tagállamnak ki kell vennie a részét a terhekből a mai bizonytalan, növekvő fenyegetésekkel teli világban” – jelentette ki a bolgár államfő.

Újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy az ülés hangulata „nem volt a legkellemesebb”, mindenki azon töprengett, vajon mennyire gondolhatta komolyan Trump, amit mondott.

Az amerikai Fehér Ház egyik szóvivője később megerősítette, hogy Donald Trump a védelmi kiadások elvárt szintjének emelését sürgette, és elmondta, az elnök erről már a tavalyi NATO-csúcson is beszélt.

Sajtótájékoztatóján megkérdezték erről Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki úgy vélekedett, hogy először a hivatalos, jóváhagyott elvárásoknak kell eleget tenni, márpedig a szövetségesek jó úton haladnak efelé.

A NATO tagországai 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül a GDP-jük 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország – érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával.

A NATO-tagországok állam- és kormányfői emellett megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, hogy a parancsnoki struktúra megerősítése révén az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül vagy akár ennél rövidebb idő alatt bevethető lesz az eddig 90 napos határidő helyett.

A struktúra megerősítésének részeként az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre Németországban – tette hozzá.

(MTI)



Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából