Binjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök sorozatos hazugságba keveredett az Izraelbe „beszivárgott” afrikaiakat befogadni hajlandó országok megnevezésekor. Vasárnap a fekete-afrikai Ruandai Köztársaságot, mint a vele kötött egyezményt külső nyomásra felmondó „harmadik országként” kárhoztatta, majd Kanadát, Németországot és Olaszországot 16 250 Izraelben tartózkodó néger szívélyes befogadóiként említette. Ezután a Ruandától északra elterülő Ugandáról állította, hogy befogadja a már kitoloncolásra kiszemelt, s börtönbe zárt 212 eritreai, szudáni és etiópiai sáskát, ám az ugandai külügyminiszter kijelentette, hogy Kampalának semmiféle egyezménye nincs Izraellel, s esze ágában nincs befogadni az onnan erőszakkal eltávolított migránsokat – írja a Válláh!Hádásot izraeli hírportál és a Háárec izraeli napilap.

Henry Oryem Okello ugandai külügyminiszter (fotó: Phil Moore)

Az Izraelbe a Sínai-félszigeten keresztül illegálisan „beszivárgott” (izraeli szakkifejezés a sáskajárásra – H. J.), s ott minden jogalap nélkül tartózkodó etiópiai, eritreai és szudáni négerek Ugandába történő kiebrudalásának hírére a hét közepén megszólalt a „célország” külügyminisztere, Henry Oryem Okello, aki határozottan a zsidó állam és az ENSZ tudomására hozta, hogy hazájának semmilyen hivatalos vagy nem hivatalos egyezsége nincs az említett fekete-afrikai országokból származó migránsok befogadására. Az ugandai külügyminiszter azt is elmondta, hogy nem is lehet olyan egyezmény, amely Izraelnek lehetővé tenné azt, hogy „hozzánk dobja a menekültjeit. Ám, ha a menedékkérőket mégis kitoloncolnák Izraelből, miután megérkeznek hozzánk, követeljük a légitársaságoktól, hogy vigyék is vissza őket oda, ahol repülőgépre ültették őket”, mondta félreérthetetlenül Henry Oryem Okello.

Olivier Nduhungirehe ruandai külügyi államtitkár – szintén beintett Bibinek (fotó: Twitter)

Az ugandai külügyminiszter nyilatkozata egyben azt is jelenti, hogy az izraeli hatóságok ezek után kiengedhetik a Negev-sivatagban levő Száháronim nevű börtönből azt a 212 afrikai illegális migránst is, akiket már most szerettek volna Ugandába kitoloncolni, ám mindenféle nemzetközi jogokra hivatkozva a négerek keményen ellenálltak, nem voltak hajlandók repülőgépre ülni, s ezért a sivatagban rács mögé dugták őket. Az ugandai külügyminiszter bejelentése után viszont Bibinek újfent „más megoldás után kell nézni”.

Izrael már jó fél éve állítja azt, hogy Uganda egyik déli szomszédjával, a Ruandai Köztársasággal létrejött megállapodás értelmében az utóbbi ország befogadja – természetesen a zsidók által lepengetett pénzösszeg fejében – az ígéret földjéről kiebrudalandó négereket. Binjámin Netanjáhu izraeli kormányfő vasárnap Ruandára célozva bejelentette: mivel egy „harmadik ország” nem volt képes ellenállni a nemzetközi nyomásnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával létrejött megállapodás értelmében Izrael befogad 16 250 afrikai migránst, de még így is jól járnak a zsidók - állította Bibi -, mert az egyezményt felmondó „harmadik ország” csak 14 ezer afrikait lett volna hajlandó befogadni. Bibi az Európai Unió országait és az Amerikai Egyesült Államokban működő Új Izraeli Pénzalapot (קרן חדשה לישראל) vádolta azzal, hogy ígérgetésekkel és megfélemlítéssel eltántorították Ruandát az Izraelből kitoloncolandók befogadásától.

"Rabszolga eladó" – hirdeti az emberi jogvédő izraeli aktivista Tel-Avivban, tiltakozva az ellen, hogy Izrael pénzt fizet kitoloncoltakat befogadó országoknak (fotó: Tomer Appelbaum)

Bibi hazugságát Olivier Nduhungirehe, ruandai külügyi államtitkár is leleplezte, amikor twitteres fiókján csütörtökön azt írta: Nagyon meglepődött Binjámin Netanjáhu bejelentésén, miszerint az Új Izraeli Pénzalap nyomást gyakorolt volna Ruandára annak érdekében, hogy mondja föl az Izraelből kitoloncolandó menedékkérők befogadására vonatkozó egyezményt. „Mi soha nem kötöttünk egyezményt Izraellel. Nyitottak vagyunk a menekültek felé, de csak azzal a föltétellel, ha minden kényszer nélkül érkeznek az országunkba”, csiripelte Netanjáhu vasárnapi bejelentése után Olivier Nduhungirehe ruandai külügyi államtitkár, aki azt is közölte: „Ruandában azt sem tudják, hogy mi is az az Új Izraeli Pénzalap. De még jobban meglepett bennünket az állítás (Binjámin Netanjáhu állítása – H. J.), miszerint egy idegen szervezet befolyást gyakorolhat Ruanda kormányára.”

Élet a Száháronim nevű izraeli sivatagi börtönben (fotó: Hájjim Hornstein)

Mint emlékezetes, az ENSZ-szel nyélbe ütött egyezményt bejelentő sajtótájékoztatón Bibi még azzal is kívánta leszerelni a várható népharag kirobbanását, hogy gazdaságilag fejlett nyugati államok tárt karokkal várják az Izraelből deportálandó négereket. Megnevezte szívélyes vendégfogadóként (Willkommen…) Németországot, Kanadát és Olaszországot. Róma és Berlin még aznap este közölte, hogy ők még nem tudnak a saját szándékukról… Ottawa csak másnap kért további részleteket. Nemsokára az izraeli politikai vezetés megnevezte szívélyes befogadóként a fentebb már említett Ugandát is, ám Henry Oryem Okello ugandai külügyminiszter fenti sajtónyilatkozatából kiderül, hogy Izrael vezetői ezzel az országgal kapcsolatban is hazudtak. (Mert, ha nem így lenne, az Izraeli Külügyminisztériumban cáfolatként csak meglobogtatnának valamilyen írott dokumentumot – H. J.)

A Száháronim börtön külső kerítése (fotó: sunray22b.net)

Közben a Háárec című izraeli lap megkereste Yoweri Museveni ugandai elnök hivatalát és rákérdezett, hogy van-e valamilyen toloncegyezmény Izrael és Uganda között. Az elnöki hivatal szerint Kampala semmiképpen nem hajlandó befogadni az Izraelből erővel eltávolított menedékkérőket. Ugandában cáfolták az izraeli államnak a Izraeli Legfelsőbb Bíróságnak adott válaszát is, miszerint: „Nagy a valószínűsége annak, hogy végre lehet hajtani a menedékkérők kitoloncolási akcióját Izraelből Ugandába.”

H. J. – Kuruc.info