Oroszország senkinek sem szándékozik fizetni a Krímért, kompenzációt sem kíván adni Ukrajnának a félszigetért, ahogyan azt Milos Zeman cseh elnök javasolta – jelentette ki kedden Leonyid Szluckij, az orosz alsóház (duma) külügyi bizottságának elnöke. Zeman javaslatát az ukrán külügyminisztérium cinikusnak nevezte.
A cseh elnök Strassburgban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében kedden annak a véleményének adott hangot, hogy Ukrajna számára a Krím elvesztése „lezárt ügy”, a kérdést pedig úgy lehetne rendezni, ha Moszkva fizetne a területért Kijevnek – pénzzel vagy kőolajjal és földgázzal.
„Milos Zeman cseh elnök nyilatkozata, amelyben lényegében kész tényként fogadta el a Krím csatlakozását Oroszországhoz, mindenképpen üdvözlendő. Ugyanakkor az a javaslata, hogy Ukrajnának valamilyen formában kompenzációt kellene fizetnie, nem áll ki semmilyen kritikát” – mondta Szluckij újságíróknak. Hozzátette: „Oroszország senkinek semmit nem fog fizetni”.
„A Krím nem lehet egyezkedés vagy alku tárgya. A félsziget egyesülése Oroszországgal a lakosság közvetlenül akaratnyilvánítása alapján történt, nem valamiféle adásvétel keretében” – szögezte le Szluckij.
Kedden az ukrán külügyminisztérium is reagált a cseh elnök nyilatkozatára, tiltakozását fejezve ki a javaslat ellen.
A kijevi tárca szerint „a felvetés túllép a politika keretein, leplezetlen cinizmusnak minősíthető”. „Ukrajna sosem fogja területét, értékeit vagy szabadságát áruba bocsátani” – hangsúlyozta az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatában.
Sobotka: Zeman nyilatkozata ellentétes a cseh külpolitikával
Milos Zeman cseh elnöknek a Krímmel kapcsolatos kijelentései, amelyeket az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strassburgi ülésén tett, ellentétesek a Cseh Köztársaság külpolitikájával, s az államfő a prágai kormánytól erre nem kapott semmiféle felhatalmazást - közölte Bohuslav Sobotka szociáldemokrata cseh miniszterelnök kedden este a Twitteren.
„Csehország kiáll a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett. Az Oroszország elleni szankciók össze vannak kötve a minszki megállapodások teljesítésével, ezek teljesítése nélkül nem lehet őket megszüntetni” – írja a cseh kormányfő.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg Lubomír Zaorálek szociáldemokrata külügyminiszter is, aki úgy vélte: az államfő nyilatkozatai nincsenek összhangban azzal, amit Csehország a nemzetközi színtéren próbál érvényesíteni. „Nem lehetünk közömbösek azzal szemben, ami a Krímmel, illetve a Donyec-medencében történt. Az államhatárok megváltoztatása és a nemzetközi megállapodások megszegése olyasmi, amivel kapcsolatban nem hallgathatunk” – mondta Zaorálek újságíróknak Prágában.
Milos Zeman strassburgi kijelentéseit a cseh kormánypártok és az ellenzék többsége is bírálta. „Most van 79 éve, hogy Németország befejezte a csehszlovák határsáv elfoglalását. Európa ezért nem az óhajtott békét, hanem táborokat és gázt kapott” – írta a Twitteren Daniel Herman, kereszténydemokrata kulturális miniszter.
Pavel Telicka, a kormánykoalíciós ANO EP-képviselője nyilatkozatában leszögezte: az elnök túllépte jogköreit, és kijelentéseivel a kormánynak is foglalkoznia kellene. Miroslav Kalousek, az ellenzéki TOP 09 párt elnöke szerint Zeman strassburgi beszédével kárt okozott Csehországnak.
Tomio Okamura, az egyre népszerűbb Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom elnöke viszont védelmébe vette az államfőt. Nyilatkozatába leszögezte: a Krím mindig orosz volt, és lakossága szabadon döntött a félsziget Ukrajnától történő elszakadásáról és Oroszországhoz való csatolásáról.
(MTI nyomán)
