Németországban a harmadik legerősebb politikai erő lett a jobboldali, bevándorló hordáknak megálljt parancsolni akaró Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt. Ezzel Németország háború utáni történetében 1949 óta először először kerül radikális jobboldali párt az ország parlamentjébe - retteg összefoglalójában a Zsindex. Ennek a ténynek a jelentőségét jól mutatja, hogy Angela Merkel első beszédében az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az AfD-hez elvándorolt szavazók visszacsábítását.

Joerg Meuthen (jobbra), a párt vezetője, valamint Alice Weidel és Alexander Gauland listavezetők az exit pollok eredményét ünneplik (Wolfgang Rattay/Reuters)

A pártot a Merkel eurómentő csomagjával elégedetlen egykori CDU-s politikusok, közgazdászok alapították 2013-ban. A gazdasági liberalizmust hirdető, a nemzeti valuta visszaállításáért kampányoló alakulat az akkori Bundestag-választásokon 4,6 százalékot ért el, így nem került be a parlamentbe. Az AfD mai karakterét 2015-ben nyerte el. Ekkor tűzte zászlajára a Németországban addig tabunak számító nemzeti irányvonalat, a muszlim- és bevándorlásellenességet. Kritikusai szerint "gyanús oroszbarátság" is jellemezte a pártot. Támogatottságuk a sáskajárás következtében emelkedett meg.

Szándékosan provokatív megnyilvánulásokkal szereztek támogatókat maguknak: egy tévévitában egyik vezetőjük egy német nemzeti lobogót tett ki, képviselőjük lövetett volna a határon áthaladó betolakodókra, a szászországi Jens Maier a szerinte „Németországért egyedül kiálló", valóban jobboldali NPD-t (Német Nemzetidemokrata Párt) méltatta. Berlini kampányukban megjelent a muszlimoktól tartó buzi "pár", az utcai molesztálástól rettegő német nő, és a szociális segélyből élő marokkói drogdíler.

Nincs is fontosabb, mint egy AfD-ellenes tüntetés Berlinben, vasárnap este (Fotó: Wolfgang Rattay / Reuters)

A zsidó sajtó természetesen gyakran nevezte "nácinak", rasszistának és szélsőjobboldalinak őket. Az elitellenesség jegyében válogatott eszközökkel támadták a német "történelmi" pártokat, a médiát. Mostani választási kampányukban a Trumpnak is dolgozó amerikai reklámcég segítette őket olyan plakátokkal, amelyeken rámutatnak, hogy az európai terrortámadásokért és a nemi erőszak elharapózásáért a betolakodók, és személyesen az őket beengedő Merkel a felelősek.

A párt minden eszközzel tiltakozott a "náci" bélyeg ellen. Párthatározatban tiltották meg, hogy nem lehet tagjuk valamelyik "neoáci" csoportosulás tagja, a bátrabb kijelentéseket tevő politikusaik ellen pedig fegyelmi- és kizáratási eljárásokat indítottak. A párt vezetői szerint ugyanis "elérték a plafont": ha támogatottságukat növelni akarják, mérsékeltebb és szakszerűbb hangot kell megütniük. Ezt képviselte Frauke Petry társelnök, de elképzeléseit szerencsére a tagság nem támogatta. Így az a döntés született, hogy a választásnak két csúcsjelölttel vágtak neki: a keményvonalas, radikális veteránnak számító Alexander Gaulanddal és a vállaltan leszbikus, de néhol liberális hangokat is megütő Alice Weidellel.

Frauke Petry, a párt társvezetője örül az eredményeknek vasárnap este (Fotó: Alexander Hassenstein / Getty Images Hungary)

Bár ma már inkább a jobboldali populista bélyeggel próbálja leírni őket a Lügenpresse is, a választás éjszakáján így is tüntettek ellenük az agyhalott antifák a berlini Alexanderplatzon lévő AfD-kampányközpontnál.

Így toporzékolt az antifa csőcselék

Az AfD azonban nem a liberális főváros lakosságából meríti támogatottságát. Elemzések szerint jellegzetes választójuk a német egység vesztesének számító, jellemzően az egykori keletnémet tartományokban élő, alacsonyabb iskolázottságú ember. Ők azok, akiknek értékrendjét, nézeteit nem képviselték sem a hagyományos pártok, sem a liberális beállítottságú média. Ez a grafikon jól mutatja, hol van az AfD igazi bázisa: ha csak a keleti tartományok eredményeit nézzük, az AfD-nek ott 20 százalék fölötti a támogatottsága. Ott ők a második legnagyobb erő.

Az AfD kétségtelenül felkavarta a német politika állóvizét, miután nagyon is fontos kérdésekre végre pontos válaszokat ad. A CDU ugyan megnyerte az idei választást is, de négy évvel ezelőtti támogatottságukból legalább 8 százalékot veszítettek.

A CDU-tól elpártolt szavazók közül pedig több mint 1 millió (!) az AfD-nél kötött ki.

Joerg Meuthen, a párt elnöke tévés vitaműsorba érkezik vasárnap este (Fotó: Stefanie Loos / Reuters)

Michael Fuchs, a CDU/CSU frakcióvezető-helyettese mindenkit óvott attól, hogy az AfD szavazóit "lenácizzák". Szerinte ezek az emberek azért pártoltak el tőlük, mert a CDU feladta konzervatív értékeinek egy részét például a buziházasság kérdésében. Az AfD más pártoktól is bőven szívott el embereket, és több mint 1 millió olyan választót is aktivizálni tudott, akik már korábban kiábrándultak a politikából és távol maradtak a választásoktól. Parlamenti jelenlétük tehát mindegyik párt számára kihívás. Szavazóik egy részének mozdíthatatlan jobboldali radikális világképe van, mások protestszavazatot adtak rájuk.

Az AfD provokatív stílusa valószínűleg megmarad a Bundestagban is, izgalmas és váratlan fordulatokra készülhetnek a kormányzó pártok. A 690 fős Bundestagban több mint 90 képviselőjük lesz, és mint bejelentették: céltáblájuk közepén Angela Merkel áll.

Alice Weidel a parlamenti választás estéjén (mögötte Alexander Gauland) (Fotó: Wolfgang Rattay / Reuters)

Az AfD egyik első lépése lesz, hogy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Angela Merkel kancellár menekültpolitikája miatt. Alice Weidel, az AfD kampányát vezető egyik csúcsjelölt a ZDF országos köztelevíziónak - Merkelre célozva - azt mondta, a vizsgálóbizottság nagyon világosan foglalkozik majd ennek a nőnek a jogsértéseivel.

A párt egyik társelnöke, a mérsékeltebb irányzatot képviselő Frauke Petry a Mitteldeutsche Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaságnak azt mondta: az AfD-nek ugyanazokat az ügyeket kell képviselnie a Bundestagban, amelyekkel parlamenten kívüli ellenzéki pártként foglalkozott, de gondoskodnia kell arról, hogy elképzeléseit el tudja fogadni a lakosság többsége.

"Szégyen a 13 százalék" - olvasható egy anarchista agyhalott tábláján vasárnap este Berlinben (Fotó: Wolfgang Rattay / Reuters)

A legfőbb cél az, hogy a párt kormányra kerüljön, esetleg egy koalíció kisebbik tagjaként, "de jobb lenne, ha vezető erőként."

Minden korábbinál nagyobb létszámú lesz a Bundestag

Minden korábbinál nagyobb létszámú szövetségi parlament alakul Németországban a vasárnapi választások után, az új Bundestagnak hétszáznál is több képviselője lesz.

A szövetségi választási bizottság hétfő reggel megjelent adatai szerint a második világháború utáni 19. Bundestagban 709 képviselő dolgozik majd, ami történelmi csúcs és 78 fős emelkedés az eddigi 631-hez képest. Az új Bundestagnak a választástól számítva 30 napon belül, legkésőbb október 24-én meg kell alakulnia.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) 200 képviselőt küldhet a Bundestagba, 55-el kevesebbet, mint az előző négyéves ciklusban. Testvérpártja, a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőcsoportjának létszáma 56-ról 46-ra csökken. A testvérpártok eddig rendre frakciószövetséget alkottak, ez várhatóan ezúttal is így lesz.

A CDU/CSU után az eddigi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) következik, frakciója 153 képviselőből áll, ami 40-nel kevesebb az eddiginél.

A harmadik erő a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely először jutott be a Bundestagba, és 94 mandátumot szerzett.

Régi-új párt a Bundestagban a piacpárti, "jobboldali" Szabad Demokrata Párt (FDP), amely visszaszerezte 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviseletét, és frakciója 80 fős lesz.

Az állampárt utóda, a Baloldal (Die Linke) frakciója 5 fővel bővül az előző ciklushoz képest, 69 tagból áll majd.

Legkisebb frakciójuk a Zöldeknek lesz, de a baloldali irányultságú "ökopárt" is több képviselőt küldhet a Bundestagba, mint eddig, a frakció létszáma 63-ról 67-re emelkedik.

Frissítés: A párt társelnöke nem ül be az AfD parlamenti frakciójába

Nagy meglepetést okozott Frauke Petry, az AfD elnöke (társelnöke, csak a libsi lap következetesen elnököt ír tévesen, vagy hátsó szándékkal - a szerk.), mikor a párt többi vezetőjével tartott közös hétfői berlini sajtótájékoztatón bejelentette: nem kíván beülni az AfD parlamenti frakciójába - írja a Mandinerből kivált Azonnali.

Helyben nem indokolta a bejelentést, szó nélkül távozott a sajtótájékoztatóról. Facebook-oldalára azonban rögtön kikerült egy szöveg, amelyben Petry arról ír: az AfD-ben szűk egy éve marginalizálják a párt reálpolitikát képviselő politikusait, a mérsékelt irányvonalat képviselő arcok pedig minden szinten szorulnak ki a pártból.

Petry szerint ez a folyamat azzal fenyeget, hogy a párt korábban erőteljes politikai programját súlyosan aláássa – ennek egyik fájdalmas jele már most, hogy a komolyan vehető párttagok sorozatosan hagyják el az AfD-t.

Az AfD társelnöke szerint az AfD egy ideje már nem célirányosan működő pártként működik, egyes politikusok pártprogramtól jobbra álló kontrollálatlan, a médiát uraló kiszólásai sokkal inkább egy anarchista, erjedő halomra emlékeztetik Frauke Petryt. Nem lehet komolyan vehető, kormányképes ellenzéki pártot működtetni úgy, ha közben nem kínálunk reális alternatívát, figyelmeztet Petry.

Mivel ezt a know-howra és a párttagságra vonatkozó exodust saját pozíciómból már nem tudom megfékezni, így hosszas küzdelmeket követően úgy döntöttem, nem leszek tagja a német parlamentben alakuló AfD-frakciónak, írja Petry. Az AfD társelnöke független képviselőként folytatja, hogy egy tisztességes konzervatív politika arca és hangja legyen.

Frauke Petry bár az AfD társelnöke, a választás előtt háttérbe kellett vonulnia: a párt listáját Alice Weidel és Alexander Gauland vezették, akiknek Petry többször is burkoltan beszólt a választás estéjén a német köztévének nyilatkozva.

Sem Weidel, sem Gauland nem tudta megnyerni egyébként az egyéni körzetét, ellentétben Petryvel, aki magabiztosan, 37 százalékkal nyerte szászországi körzetét. Szászországban egyébként az AfD a legerősebb párt, két további egyéni körzetet sikerült a tartományban nyerniük. Máshol nem jutottak egyéni mandátumhoz.

(Kuruc.info - MTI - Zsindex erősen korrigálva)

Korábban írtuk: Orbán imái meghallgatásra találtak, bár Merkel a vártnál kevesebbel nyert - mélyponton a szocdemek, harmadik erő az AfD

Kapcsolódó: A sajtó Izraelben is a német AfD ellen uszít