Egy tanulmány szerint az iszlám hitoktatók 15 százaléka elutasítja az osztrák alkotmányt, 14 százalék szerint az iszlámmal nem egyeztethető össze a választási részvétel, 29 százalék szerint ellentmondásos egyszerre muszlimnak és európainak is lenni, valamint 27 százalék az emberi jogok betartása ellen van.

Az osztrák főváros iskoláiba mintegy 32 ezer muszlim és csaknem 30 ezer katolikus diák jár. Ez derül ki a Városi Iskolatanács (Stadtschulrat) adataiból, amely szerint a bécsi általános iskolások közül 15 500 diáknak nincsen vallási hovatartozása, és mintegy tízezer diák szerb-ortodox – jelentette szerdán a Kurier című osztrák lap, amely arról is ír, hogy a szakértők a vallásról szóló órák helyett az etikai oktatás általános bevezetését szorgalmazzák.

Ausztriában az iskolai keretek között zajló kötelező vallásoktatás alól a kiskorúak szülői beleegyezéssel mentesülhetnek. Az etikaoktatás pedig nagyjából húsz éve, országszerte 230 iskolában, kísérleti jelleggel folyik, azonban politikai erők és szakértők a tantárgy általános bevezetését szorgalmazzák. Azon diákoknak, akik nem vesznek részt a vallási foglalkozásokon, ez idő alatt lyukasórájuk van – amely igencsak megtöri a vallásoktatás vonzerejét – jelentette az Österreich című osztrák lap.

A Kurier által idézett Kenan Güngör szociológus szerint az iskola a szocializáció legfontosabb helyszíne, ahol az értékekről és a világnézetről lehet véleményt cserélni. Úgy vélte: ezért lenne fontos, hogy az etikát és a vallást közös tantárgyként oktassák. A demokratikus nevelés fontosságát hangsúlyozva a szociológus kiemelte: a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy a mindennapokban miképpen kell kompromisszumokat kötni, és más csoportokkal szemben együttérzéssel viseltetni. Meglátása szerint erre nemcsak a muszlim, hanem az osztrák fiataloknak is szükségük lenne, hiszen náluk is megfigyelhető a “politikai szélsőségessé válás”.

“Aggodalomra adhat okot Mouhanad Khorchide szociológus és iszlámkutató korábbi tanulmánya, amely szerint minden ötödik muszlim hitoktató elutasítja a demokráciát” – jegyzi meg a Kurier cikke. Sonja Hammerschmid oktatási miniszter korábban azt mondta, hogy az iskola hatodik osztályától kezdve, a politikáról a tanrendbe épített oktatással részben az etikai oktatás is megvalósul.

(MTI)