A 2017. június 3-i, a London hídon történt muszlim támadásra reagálva a Britanniai Muszlim Tanács (MCB) június 5-én kiadott egy propagandanyilatkozatot, melyben több mint 130 imám és vallási vezető megtagadta, hogy a muszlim támadók felett temetési imát mondjanak.
Amikor az átlagemberek ezt hallották, egyből azt feltételezték, hogy az imámok biztos azért utasították el a temetési imát, mert a támadók megsértették az iszlám előírásait, ezért nem érdemlik meg az iszlám rítus szerinti temetést.
A valóság ellenben az, hogy az imámok kitmant alkalmaztak. (A kitman jelentése: hazugság részek kihagyásával).
A valóság az, hogy nem azért nem mondanak temetési imát, mert ők ezt így gondolják erkölcsösnek, hanem mert Mohamed próféta, valamint az Az utazó támasza (Umdat al-Szalik) megtiltja, hogy a mártírok felett imát mondjanak.
Mielőtt az idevágó rendelkezéseket megadom, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a mártír a kereszténységben és az iszlámban mást jelent. Míg a kereszténységben a mártír alapvetően olyan jámbor embert jelent, aki béketűrően elfogadja szenvedését (pl. imádkozik az arénában, miközben felfalják az oroszlánok), addig az iszlámban a mártír alapvetően olyan harcoló embert jelent, aki karddal a kezében küzd az iszlám győzelméért, és eközben ölik meg.
Vannak, akiknek még a nyilvánvaló sem egyértelmű, a ravaszabb hazugságokon sosem látnának át
E kis kitérő után térjünk vissza az adott témához!
Mohamed próféta, minden muszlim megkérdőjelezhetetlen példaképe (Korán 33:36, 4:65, 33:21) így rendelkezett az Uhud-hegynél vívott csata után:
„Elmesélte Dzsabir bin Abdullah: Allah Hírnöke régebben Uhud két mártírját egy lepelbe csavarta, és aztán azt mondta: ’Melyikük ismerte jobban a Koránt?’ Amikor rámutattak a kettő közül az egyikre, őt helyezte elsőként a sírba. Azután azt mondta: ’Tanújuk leszek a Feltámadás Napján’. Megparancsolta, hogy a (testükön lévő) vérükkel temessék el őket. Se a temetési imát nem ajánlották nekik, se le nem mosták őket. Dzsabir hozzátette: ’Amikor apám mártírrá lett, elkezdtem sírni és az arcát felfedni. A Próféta társai megállítottak abban, hogy így tegyek, de a Próféta nem állított meg. Azután a Próféta azt mondta: ’(Ó, Dzsabir!) Ne sírj felette, merthogy az angyalok folyton betakarták a szárnyaikkal, amíg a testét el nem vitték (temetésre)”. (Sahih Bukhari 5.59.406)
„Elmesélte Dzsabir bin Abdullah: A Próféta Uhud mártírjait kettesével egy szövetdarabba gyűjtötte, azután megkérdezte: ’Melyikük bírt (tudott) többet a Koránból?’ Amikor egyiküket megmutatták neki, azt helyezte elsőként a sírba, és azt mondta: ’Ezeknek a tanúja leszek a Feltámadás Napján.’ Megparancsolta, hogy vérükkel a testükön temessék el őket, és se le nem mosták őket, se temetési imát nem ajánlottak nekik”. (Sahih Bukhari 2.23.427)
Az utazó támasza (Umdat al-Szalik), ami egy fiqh (jogtudományi útmutató), így rendelkezik:
„A mártírok eltemetése – Törvénytelen egy mártír testét lemosni (O: még nagy rituális tisztátalanság (dzsanaba) vagy hasonló dolog állapotában is), vagy a temetési imát felette elvégezni. Egy mártír (sahíd) olyasvalakit jelent, aki a nem muszlimokkal való csatában halt meg (O: attól, hogy ellenük harcolt, szemben olyasvalakivel, aki másképpen halt meg, mint például egy olyan ember, akit elnyomásból öltek meg, amikor nem volt csatában, vagy aki attól halt meg, hogy a nem többistenhívők, mint például a vétkezők (N: a muszlim vétkezők) ellen harcolt”. (Az utazó támasza g4.20)
Mindenki legyen résen!
Ezek a muszlim senkiháziak a temetési ima megtagadását úgy akarják eladni, mintha az a saját erkölcsi döntésük lenne, holott a valóságban csak követik az iszlám tanításait a muszlim mártírok temetése vonatkozásában. Egyszerűen kihasználják a nyugati emberek tudatlanságát és jószívűségét.
Hogy aljas céljukat el ne érhessék, kérek minden olvasót, hogy ennek az írásnak, valamint a kapcsolódó anyagnak a segítségével világosítsa fel belföldi és külföldi rokonait és ismerőseit.
(Hidra)
Kapcsolódó: A muszlim vezetők elhatárolódósdit játszanak az elhasználódott dzsihadisták esetében - de ez is átverés
