Az alábbi polkorrekt összeállítást a CBS készítette. Az ebben lévő hazugságokra és sajnáltatásra szeretnék rámutatni.

A CBS Evening News műsorvezetője, Scott Pelley elmondja, hogy az Egyesült Államok által támogatott erők miatt az ISIS területeket veszít Irakban és Szíriában. Hozzáteszi, hogy több száz nő ment oda azért, hogy ISIS-harcosokhoz feleségül menjen, és ezek a nők most kétségbeesetten próbálnak hazajutni Európába.

Először, az ISIS a saját nevét 2014-ben Iszlám Államra változtatta, azonban a fősodratú média továbbra is ISIS-ként hivatkozik rá. Mindezt azért teszik, hogy ne kelljen kimondaniuk azt a kínos tényt, hogy az Iszlám Állam a Korán parancsolatain és Mohamed próféta példamutatásán alapul.

Másodszor, ki milyen virágot szakít, olyat szagol.

Harmadszor, nem haza akarnak jönni, hanem legfeljebb vissza, mert Európa soha nem volt a hazájuk.

0:19-nél Holly Williams riporternő kérdezgeti Sarah-t, aki francia állampolgár, és akkor utazott Szíriába, amikor alig 18 éves volt. Hozzáment egy ISIS-harcoshoz [valójában az Iszlám Állam harcosához], és gyereke lett. Három évvel később azonban Sarah meggondolta magát. A férjét megölték, ő elmenekült a szélsőségesektől, és a gyerekét vissza akarja vinni Franciaországba.

Egyrészről figyeljünk fel a sajnáltatásra, hogy fiatalság, bolondság… Nem! 18 éves, azaz felnőtt volt, hát vállalja a tette következményét! Ha három évig jó volt ott, akkor maradjon továbbra is ott! Franciaország jól megvan nélküle és a kölyke nélkül.

Másrészről a riporternő kijelentése, hogy Sarah elmenekült a szélsőségesektől, azt sugallja a gyanútlan nézőknek, hogy arrafelé vannak mérsékeltek, és az útja hozzájuk vezetett. A valóság azonban az, hogy nincsenek mérsékelt lázadók, csak rivális muszlim csoportok.

0:40-nél Sarah azt mondja franciául angol alámondással, hogy itt mindent el akar felejteni, és vissza akarja kapni az életét. Újra akarja kezdeni, és meg akarja óvni a lányát.

Vajon Sarah hogyan kezdené újra az életét Franciaországban, figyelembe véve a tapasztalatokat? Valahogy így: első útja a szociális hivatalhoz vezetne, ahol segélyt venne fel, hiszen nincs hol laknia és egyedülálló anya. Azután felkeresné a franciaországi muszlim közösséget, ugyanúgy velük cimborálna, összejönne egy másik muszlim férfival, akinek szülne még néhány kölyköt, sőt 10-15 év múlva az időközben felnőtt lánya is elkezdené a kölykök világra hozatalát…

Lelkes szemeteszsákok

0:49-nél a riporternő azt mondja, hogy Sarah egy a több száz fiatal európai nő közül, akik az ISIS-hez [valójában az Iszlám Államhoz] csatlakoztak, és hogy közülük némelyik csak tinédzser lány, akiket azzal a hamis ígérettel csaltak oda, hogy milyen romantikus az élet az úgynevezett Iszlám Államban.

Először, vegyük észre azt az aljas húzást, ahogyan az Európában élő nők és az európai nők közé egyenlőségjelet tesz. 0:49-nél a 16 éves Shamima Begum, a 17 éves Kadiza Sultana és a 16 éves Amira Abase látható a brit Gatwick-repülőtér felvételén 2016-ban, amint Törökország és Szíria felé indulnak; 0:52-nél újra Kadiza Sultana látható. Ez a bőrszín, ez a fejkendő, ezek a nevek mióta jellemezik az európai nőket? Soha nem jellemezték.

Másodszor, annyira azért nem kellett biztatni és csalogatni ezeket a nőket, hiszen muszlimként alapvetően a másik muszlimhoz húz a szívük.

Harmadszor, figyeljünk fel arra a csúsztatásra, hogy az Iszlám Államra mint az úgynevezett Iszlám Államra hivatkozik, azt sugallva ezzel a gyanútlan nézőknek, hogy az tulajdonképpen nem is képviseli az iszlámot.

1:04-nél a riporternő arról a mérsékelt lázadó csoportról beszél, ami Sarah-nak és lányának – akárcsak más külföldi dezertőrnek [értsd: akik európai állampolgárként az Iszlám Államba mentek, majd onnan elszöktek] – menedéket adott Észak-Szíriában. Az egyik vezetőjük, Mohammed Adeeb elmondja, hogy nehéz a külföldi kormányokat rávenni, hogy fogadják vissza a dezertőröket.

Még egyszer: nincsenek mérsékelt lázadók, csak rivális muszlim csoportok.

1:33-nál a riporternő Párizsban megszólaltatja Moumenah al-Haririt, akit Sarah családja fogadott fel tárgyalónak, hogy próbálja meg Sarah-t hazahozni. Al-Hariri elmondja, hogy az összes nő, akinek segít, tudja, hogy börtönbe kell mennie, amint visszatért, beleértve Sarah-t.

Moumenah al-Hariri? Ősi gall vagy frank név lehet…

Egyrészről a fenti kijelentése azért hazugság, mert a gyakorlat országonként eltérő. Például a degeneráció éllovasában, Svédországban pénzzel és tanfolyamokkal segítik a visszatérő Iszlám Állam-harcosokat, hogy be tudjanak illeszkedni. Nem, ez nem vicc.

Másrészről figyeljünk fel a csúsztatásra, amikor a börtönt emlegeti: ezt hallva a naiv átlagember arra gondol, hogy ezek a nők bizonyára életfogytiglant fognak kapni árulásért, pedig a valóságban kapnak – ha egyáltalán kapnak, és nem egyből áldozatnak állítják be őket – néhány évet, amit aztán a gyerekre és a jó magaviseletre hivatkozással csökkentenek, így gyakorlatilag büntetés nélkül meg fogják úszni.

1:58-nál a riporternő megkérdezi, hogy ezek a nők és gyerekek veszélyt jelentenek-e. Al-Hariri azt válaszolja, hogy ha Szíriában hagyják őket, akkor lesznek veszélyesek, mert özvegyek, akiknek bármikor elvehetik a gyerekeiket, agymosással radikalizálva, emberi bombává alakítva őket.

Egyfelől ez a válasz nélkülözi a legalapvetőbb logikát, amikor azt állítja, hogy ha az ellenség tőlünk több száz vagy ezer kilométerre van, akkor veszélyes ránk nézve, de ha visszaengedjük Európába, a szomszéd utcába, akkor nem lesz az.

Másfelől Európa tele van mecsetekkel, ahol az iszlám felsőbbrendűségét prédikálják, valamint no-go zónákkal, melyek búvóhelyül szolgálnak. Éppen ezért a visszatérőknek „házon belül” lenne lehetőségük a szellemi és anyagi felkészülésre, hogy aztán csapást mérjenek ránk. Aki mindezek ellenére a visszatérésüket szorgalmazza, az vagy ostoba, vagy egy követ fúj velük.

Ez volt maga a CBS összeállítása, melyhez a magam részéről még az alábbiakat teszem hozzá.

Azok a pakisztáni, arab és egyéb barna nők, akik odamentek, maradjanak csak ott, mert eleve semmi keresnivalójuk nem volt Európában.

Azok a fehér nők, akik azért mentek oda, mert vágytak az egzotikumra, esetleg át is tértek az iszlámra, szintén maradjanak csak ott, mert így legalább nem szennyezik tovább Európa génkészletét.

Ugyanez vonatkozik a kölykeikre is.

Éppen ezért szeretnék zárszóként ismét Csonthegyi Szilárd szavaira hivatkozni: „A folyamatok miértjét fontos érteni, de azt továbbra is szem előtt kell tartani, hogy egy kritikus helyzetben (mint amilyen az életterünk idegenek általi felforgatása, megszállása), mindenféle segítség az ellenség irányába: árulás. Az árulóknak pedig mindig is szigorú büntetés járt. Eredendően jóravaló, de aljasan eltérített ösztönök és jellemvonások ide vagy oda: a szülőföld eredeti kultúrája és nemzete ellen tevékenykedőket könyörtelenül helyükre kell tenni. A hadszíntéren nem kérdezi senki, hogy megtévesztett-e a ránk támadó, vagy öntudatos ellenség. Ha ellenünk tesz, el kell taposni. Nőt, férfit, fehéret, nem fehéret”.

Hidra - Kuruc.info

Forrás:

- Wives of ISIS fighters attempting return to normal life in Europe

- Regrets felt by young women who fled Europe to marry ISIS fighters
By Holly Williams CBS News May 5, 2017, 8:30 PM

Kapcsolódó: