Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése úgy döntött, hogy újranyitja a monitoring eljárást Törökországgal szemben. A közgyűlés határozatát Magyarország ellenezte - jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a közgyűlés Törökországról folytatott vitája után.

Németh Zsolt hangsúlyozta, Magyarország megfontolatlannak tartja a közgyűlés strassburgi ülésén született határozatot, ugyanis az hátráltatja és kockáztatja a "meglévő és gyümölcsöző együttműködést" nem csak Törökország és az Európa Tanács, hanem Ankara és az Európai Unió között is.

A jelenleg is érvényes poszt-monitoring eljárás keretein belül is lehetőség van arra, hogy az ET eredményesen lépjen fel Törökországgal szemben a halálbüntetés bevezetése ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében – vélekedett a politikus.

Hozzátette, a döntés nem veszi figyelembe, hogy milyen fontos stabilizáló szerepet tölt be Törökország a régióban, az európai és a nemzetközi politikában. A migrációval kapcsolatban megemlítette, hogy a nem csak Magyarország, hanem egész Európa számára fontos nyugat-balkáni útvonal biztosítása az EU és Ankara között létrejött megállapodás betartásán múlik. Emellett a Közel-Kelet stabilitásában, a régió helyzete romlásának megelőzésében is fontos Törökország szerepe – húzta alá.

Az Európa Tanács e lépésével ahelyett, hogy támogatná az Európai Unió és Törökország erőfeszítéseit, komoly akadályokat gördít a kapcsolat elé – hangsúlyozta Németh Zsolt.

A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a közgyűlés szerdán módosító indítványokat tárgyal, csütörtökön pedig vitát folytat a magyarországi civil szervezeteket és a felsőoktatási intézményeket érintő magyar szabályozásról.

Frissítés: Erdogan nem akar tovább várni

Törökország átgondolja álláspontját az európai uniós csatlakozás kérdésében, ha az EU tovább várakoztatja, és bizonyos tagállamok kitartanak jelenlegi ellenséges mentalitásuk mellett - nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Hozzátette: kész az uniós csatlakozás ügyét népszavazásra bocsátani, Törökország ugyanis nem tud 54 év után is még határozatlan ideig várni “az ajtóban”.

“Ha nem viselkednek őszintén, meg kell találnunk a kiutat. Miért akarnánk még? 54 évről beszélünk” – fogalmazott Erdogan.

(MTI)