Óriási felháborodás övezi Romániában, hogy az előzetes aggályok és tiltakozások dacára a balliberális kormány módosította a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást. A felháborodás legfőbb oka, hogy a sürgősségi eljárásban foganatosított intézkedés elsősorban volt és jelenlegi magas rangú politikusoknak kedvez, továbbá jelentős akadályt gördít az elmúlt években fokozott üzemmódra kapcsolt korrupcióellenes küzdelem elé.

A szociálliberális román kormány sürgősséggel elfogadott, a büntető törvénykönyvet és a perrendtartást módosító rendeletét ellenző tiltakozás a bukaresti kormányépület előtt 2017. február 1-jén (Fotó: Andrei Pungovschi / AFP)

A bukaresti szociálliberális koalíció csak a tavaly decemberi parlamenti választásokon aratott győzelme után tette egyértelművé, hogy közkegyelmet készül hirdetni, és módosítani akarja a btk.-t. Előbbi intézkedést a romániai börtönök túlzsúfoltságával indokolták, utóbbit pedig azzal, hogy a törvénykönyvet összhangba kell hozni az alkotmánybíróság elmúlt időszakban született ítéleteivel, miszerint a btk. közel félszáz cikkelye ellentmond az alaptörvénynek. A szociáldemokrata Sorin Grindeanu által vezetett, január elején hivatalba lépett kormány már két héttel ezelőtt napirendre tűzte a vitatott rendeletek elfogadását, ami akkor meghiúsult, mert Klaus Iohannis jobbközép államfő váratlanul megjelent a kabinet ülésén. Bár az elmúlt hétvégén mintegy százezren tüntettek Románia-szerte a javaslatok ellen, a Grindeanu-kormány kedd esti ülésén törvénytervezetet fogadott el a közkegyelemről, továbbá sürgősségi rendelettel módosította a btk.-t.

A tegnapra virradóra a hivatalos közlönyben megjelent, tíz napon belül hatályba is lépő módosítások egyik legvitatottabb pontja, hogy ezentúl csak a 14 millió forintnak megfelelő összegnél nagyobb kárt okozó hivatali visszaélés minősül bűncselekménynek, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi 7-ről 3 évre csökkentették. A romániai nyomozó hatóságok, szakmai szervezetek és az igazságszolgáltatási tanács (CSM) lesújtó véleményt fogalmazott meg a rendeletről, kivétel nélkül az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbításaként, a bűnüldözés ellehetetlenítéseként értékelve. Laura Codruta Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője közölte, jelenleg több mint kétezer hivatali visszaéléssel kapcsolatos dossziét vizsgálnak, a vádlottak által okozott anyagi kár meghaladja az egymilliárd eurót, ám valamennyi esetben be kellene szüntetni a nyomozást. A btk.-módosítás legfőbb haszonélvezője egyébként a tavaly választási csalás miatt alapfokon felfüggesztett börtönre ítélt Liviu Dragnea szociáldemokrata elnök, akit egy másik büntetőperben éppen hivatali visszaéléssel vádolnak.

Iohannis a romániai jogállamiság elleni támadásnak nevezte a kormány eljárását, megismételve: az intézkedés egy politikai klikk érdekeit szolgálja. Tegnapi, az államfő részvételével tartott ülésén a legfelső bírói tanács úgy döntött, alkotmánybírósághoz fordul a kormányrendelet ügyében, mivel a CSM szerint érdeksérelem érhető tetten az igazságszolgáltatás és a kormány között. Hans Klemm bukaresti amerikai nagykövet időszerűtlennek nevezte a büntetőjog módosításait, amelyeket közös állásfoglalásban ítélt el Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Frans Timmermans, a testület bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa.

Tömegek vonultak utcára

Az intézkedések ellen már délelőtt mintegy kétezren tiltakoztak a bukaresti kormánypalota előtt, ahol mindennapossá válhatnak a tüntetések. A román csendőrség hivatalos adatai szerint Bukarestben több mint százezer ember gyűlt össze szerda este a Viktoria-téren. A román fővárosban egyesek azt skandálták, hogy „Vonjátok vissza, majd lépjetek le!”, mások, hogy „Nap mint nap itt leszünk!” A tiltakozók kormányellenes feliratokat emeltek a magasba: „Le a korrupcióval”, „Nem az amnesztiára, nem a közkegyelemre!”, „Dragnea, ne feledd, Románia nem a tied!” – közölte a román közszolgálati hírügynökség, az Agerpres magyar nyelvű hírszolgálata.

Tiltakozás az erdélyi Sepsiszentgyörgyön, a prefektusi hivatal előtt 2017. február 1-jén (Fotó: Veres Nándor / MTI)

A vidéki nagyvárosokban is ezrek vonultak az utcára, bár a tüntetések többnyire békés mederben zajlottak, Bukarestben voltak apróbb incidensek. Néhányan kövekkel teli palackokat dobtak a kormányépület bejáratának kerítése felé, mások petárdáztak. A rendfenntartók erre könnygáz bevetésével válaszoltak. A tömeg azonban elkezdte skandálni, hogy „Fara violenta”, azaz erőszak nélkül. A csendőrök egy embert kiemeltek a tömegből és a Victoria palota udvarára vitték – írta az Adevarul nyomán a Transindex.ro portál az élő hírfolyamában.

A bukaresti csendőrség este tíz óra után felhívást intézett a tüntetőkhöz, hogy hagyják el a Vicoria-teret, ellenkező esetben megtörténhet, hogy használni fogják a rendelkezésükre álló felszerelést, mert a rendfenntartókat erőszak érte – írja az Agerpres.

Kolozsváron több mint 25 ezer ember tüntetett, kormány- és PSD-ellenes jelszavakat skandálva. A tömeg végighaladt a város belvárosának fő utcáin, megbénítva a forgalmat. A hivatalos becslések szerint a menetoszlop hosszúsága 6-7 kilométeres volt. A résztvevők azt kiabálták többek közt, hogy „Szégyen, szégyen, szégyelljétek magatokat!”, „Tolvajok!”, „Le a rendelettel!”, „Visszavonni”, ”Bocsánatot kérünk, hogy tanult emberek vagyunk!”, Bukarest, ne feledd, Kolozsvár a te pártodon áll!”. A tüntetés itt incidensek nélkül folyt le – jelentette a román közszolgálati hírügynökség.

Az Agerpres szerint Nagyszebenben több mint húszezer ember gyűlt össze, akik Klaus Iohannis államfő nagyszebeni háza elé érve azt kiabálták: „Iohannis velünk van!” A tiltakozók ugyanazt az utat járták be, amit az 1989-es forradalom idején a fellázadt tömeg is megtett.

(MNO nyomán)

Mostantól nem bűncselekmény, ha egy politikus 14 millió forintnak megfelelő lejnél kisebb összeget sikkaszt el