Svédország képes lehetne a migránsprobléma megoldására egy olyan új, államon belüli állam létrehozásával, ahol a nemzeti törvények nem érvényesek, ahová migránsok és úgynevezett menekültek ezrei telepíthetők - osztotta meg fantazmagóriáját a Világbank újonnan kinevezett vezető közgazdásza.

Paul Romer, a New York Egyetem - Stern Üzleti Iskola Urbanizációs Projekt igazgatója a héten kifejtette véleményét a svéd Dagens Nyhter lapnak, melyben szokatlan megközelítésben beszélt a svédországi migránskrízisről. A javaslatában említett övezet Hongkongot veheti mintaképül. A közgazdász elmondása szerint az övezet kialakítása jelentős bevételt hozhatna anélkül, hogy az adófizetőkre további kiadás hárulna.

Paul Romer, a Világbank vezető közgazdásza

Tervét magyarázva a közgazdász elmondta: „A menekültkérdés egy óriási probléma, de kezelésére több lehetséges megoldás is van. Svédország egy gyéren benépesített ország, ebből kifolyólag képes lehet egy Hongkong-méretű terület bérbeadására.”

Embermilliók letelepítése

„Mindez maga után vonja embermilliók letelepítését, akik eltartják önmagukat, és nem tartoznak semmivel… Nagyon fontos azonban, hogy ez a zóna független maradjon, saját törvényekkel, saját szabályokkal, Svédországtól különállóan.”

Az itt élőknek nem kell svéd állampolgárrá válnia - folytatta -, de életüket a társadalomtól teljesen elszeparálva kell, hogy éljék.

A közgazdász már felvetette egy hasonló zóna kialakításának gondolatát az Egyesült Államokban, ahol Guantanamói-öböl területére tervezte a menekülteknek és migránsoknak szánt autonóm kolónia kialakítását.

Romer elmondta, hogy az erős határvédelem kialakítása a svéd állampolgárok feladata, "amely lehetetlenné teszi a szabad zóna lakosai számára a határ túloldalára történő átjutást.”

A migránsok mentesítése a szigorú munkatörvények alól (mint például minimálbér, munkaidő) serkentené a gazdasági növekedést a zónán belül.

Szorgalmas, hatékony, jó munkaerő lenne az alap

A felvetés alapja ismét Hongkong – a koronagyarmat, amely a föld egyik leggazdagabb helye volt –, amely a Kínából érkező szorgalmas, hatékony, jó munkaerőnek számító betelepülőket veszi példaként és kíván követője lenni.

Világszerte több példát is találunk arra, hogy ez az elmélet működik – az orosz Kalinyingrád exklávé, egy kis földterület Észak-Európában, amely földrajzilag elkülönített az államtól, de valójában a leggyorsabban növekvő régiója Oroszországnak, és egyike a leggazdagabb térségeknek.

Az Európában tapasztalt új migránshelyzet túlnyomórészt nem összevethető a hongkongival, ahol a Kínából betelepülők többsége vállalkozó volt. Az a kezdeti optimizmus, amely maga elé vetítette, hogy a válsághelyzettel együtt járó tömeges vándorlás majd helyreállítja Németország demográfiáját, megoldja munkaerő problémáit, miközben megoldást talál a "menekültek" foglalkoztatására, kudarcba fulladt.

A több mint egymillió migráns, akik 2015-ben érkeztek, óriási többsége képzettség hiányában mindenféle munkára alkalmatlan. Csupán 54-en találtak munkalehetőséget komoly német cégeknél, annak ellenére, hogy a kormány gondoskodott arról, hogy a betolakodókat foglalkoztató német vállalatok listája nyilvánosság elő kerüljön.

Perge Ottó - Breitbart nyomán

Korábban írtuk: Svédországban is vannak a fehér ember számára veszedelmes no-go zónák - nem is kevés

Kapcsolódó: