Angela Merkel német kancellár arra szólította fel kedden az uniós vezetőket, hogy segítsenek egy a Törökországgal megkötötthöz hasonló "migráns-csereprogram" létrehozásában az észak-afrikai országokkal.




Az EU-török alku fejében a törökök azt kérték, hogy az Európai Unió törölje el az uniós vízumkötelezettségüket, cserébe pedig felajánlották, hogy visszafogadják az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszaküldött szír állampolgárért be kellett fogadnia egy szír menekültet a törökországi táborokból. Rendkívül előnyös alku.

A mediterrán útvonal megszüntetéséhez viszont nem elegendő csupán Törökországgal egyezkedni, ezért a német kancellár úgy döntött, ideje kiterjeszteni az alkut más államokra is.

“Hasonló egyezséget kell kötni más országokkal is, például az észak-afrikai partvidéken. Csak így tudjuk ellenőrizni a Földközi-tenger menekült-útvonalait” – mondta a Neue Passauer Zeitung német napilapnak.

“Egy ilyen egyezmény csak a menekültek javára válhat” – szögezte le (mert természetes, hogy kizárólag az ő érdekeiket nézi, nem Európáét vagy a saját népéét - a szerk.), és emlékeztetett, hogy életveszélyes kockázatokkal jár a Mediterrán átszelése az embercsempészek hajóin, akik legtöbbször minden vagyonuktól megfosztják “utasaikat”.

A Törökországgal kötött egyezményt helyes döntésnek nevezte, véleménye szerint a Görögországból visszaküldött "menekültek" Törökországban közelebb lehetnek szülőföldjükhöz, így kulturális és nyelvi akadályokba sem ütközhetnek.

A kancellár szerint még sokat kell dolgozniuk az uniós vezetőknek a megállapodás feltételeinek betartásán, ám félő, hogy az ankarai puccs miatt kialakuló belviszályok már így is alaposan megrengették a török kormány stabilitását.

"Helyes döntés volt a menekültek beengedése Magyarországról"

A "menekültek" beutazásának engedélyezése Magyarországról Németországba "szükséges és helyes" döntés volt - mondta Merkel egy keddi lapinterjúban.

A kancellár a Ruhr Nachrichten című német lapban megjelent interjúban nemmel válaszolt arra a kérdésre, hiba volt-e a Magyarországon elindult "menekültek" beengedéséről tavaly szeptember 5-re virradóra hozott döntés, és kiemelte: figyelembe kell venni, hogy a korábban kibontakozott fejlemények révén augusztusban és szeptemberben kiéleződött a helyzet, hiszen egyre többen keltek át gyalog Magyarországról Ausztriába, és “Budapesten súlyos humanitárius szükséghelyzet” alakult ki.

Azt állította, “ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége a háború és a terror elől menekült hozzánk Szíriából és Irakból”, és “humanitárius kötelességünk volt segíteni és ellátni őket”.

Wir schaffen das

A Németországba érkező "menekültek" számának “tartós csökkentéséhez” a Törökországgal folytatott együttműködésre is szükség volt, “erre már (tavaly) augusztusban nyilvánosan rámutattam” – jegyezte meg a kancellár.

Az Ankarával ősszel kezdett együttműködés kedvező hatású volt, hiszen már decemberben jelentős mértékben csökkent az érkezők száma, a Törökországban élő menekültek ellátása pedig javult – mondta.

Kiemelte: a kormány “nagy feladatoknak állt neki”, hogy ne ismétlődjék meg a tavalyi helyzet. Először is fel kell számolni a “bűnöző embercsempészek” üzleti modelljét, másodszor “meg kell tanulnunk jobban védeni és ellenőrizni európai külső határainkat”, harmadikként pedig többet kell tenni a menekülésre kényszerítő okok megszüntetéséért, hogy az emberek ne vágjanak neki a veszélyes útnak.

Az előrelépés mindhárom területen jelentős, de még sok munka van hátra. Ez vonatkozik mindazok integrációjára is, akik tartósan Németországban maradhatnak. “Továbbra is az a meggyőződésem, hogy sikerülni fog” (wir schaffen das) – mondta Angela Merkel.

Az iráninak köszönhetően (!) lehet végre nácizni is

A kancellár az interjúban a többi között a közbiztonság erősítését célzó kormányzati és tartományi erőfeszítésekről is beszélt. Hangsúlyozta: az államnak az a feladata, hogy megtegyen mindent az emberek biztonságáért, ami csak emberileg lehetséges. A tettes rasszista, idegenellenes nézeteinek tulajdonított “müncheni ámokfutás is megmutatta, hogy nem egyedül az iszlamista terrorizmus elleni harcról van szó” – mondta.

Arra a kérdésre, mennyire aggódik amiatt, hogy behurcolják Németországba a törökországi belső konfliktusokat, Angela Merkel kiemelte, hogy a vélemény és a gyülekezés szabadsága az ország valamennyi lakosát megilleti, de a nézeteltéréseket természetesen békésen kell rendezni. Hozzátette: elvárja a régen Németországban élő török származású emberektől, hogy “nagymértékű lojalitással” viszonyuljanak Németországhoz. A kormányzat a hűségért cserébe igyekszik meghallgatni és megérteni őket, és szoros kapcsolatot ápol a bevándorlók szervezeteivel.

(The Local - Híradó - MTI nyomán)