A németországi Kölben ma délután több tízezer német állampolgárságú török éltette Recep Tayyip Erdogan török elnököt és iszlamista kormányzópártját, az Igazság és Fejlődés Pártját. A törökök a Rajna-parti Deutzer Hajógyár melletti térségen gyülekeztek, majd mintegy két órával ezelőtt Köln belvárosában véget ért a megmozdulás. A Kölner Stadt-Anzeiger szerint a hajógyár melletti térséget a kölniek mától kezdve viccesen „Erdogan-Landnak” nevezik. A tüntetők török zászlókat lobogtattak és Erdogan elnök fényképét emelték a magasba, miközben többször is ezt skandálták: „En Büyük Türkiye” (Törökország mindenek felett...)

A Deutzer Hajógyár mellett egybegyűlt török tömeg (fotó: Krasniqi)

Az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városában, Kölnben megtartott mai megmozdulás folyamán jóval kevesebben ugyan, de a Recep Tayyip Erdogan önkényuralomra emlékeztető politikai gyakorlatát ellenző tüntetők is hallatták a hangjukat. Többen német nyelvű transzparenseket tartottak a következő fölirattal: „Állítsák meg az önkényt! Állítsák meg Erdogant!” A mai török tüntetést Kölnben közel háromezer német rendőr biztosította. Az Erdogant éltető tömeg, illetve a Rajna partján fölállított emelvényen szónoklók közül többen is a halálbüntetés visszaállítását követelték Törökországban.

„Állítsák meg az önkényuralmat! Állítsák meg Erdogant!”

A Junge Freiheit berlini hetilap honlapja szerint a Rajna-parton egybegyűlt németországi törökökhöz Akif Cagatay Kilic török sport- és ifjúsági miniszter is beszédet mondott, aki az újságíróknak többi között ezt mondta: „Azért jöttünk ide, mert a Németországban élő honfitársaink kiállnak a demokráciáért, illetve tiltakoznak a Törökországban megkísérelt, ám meghiúsult katonai puccs ellen.” A több tízezres tüntetés az esti órákban különösebb rendzavarás nélkül ért véget Köln belvárosában.

Hering – Kuruc.info

Korábban írtuk: Több tízezren vonultak utcára vasárnap délután Kölnben Recep Tayyip Erdogan török elnök támogatására, a demonstráción a szervezők tervei szerint videokapcsolat révén a török államfő is beszédet mondott volna, de ezt a német alkotmánybíróság megtiltotta.

Az estig tartó tüntetést az Erdogan-féle konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniója (UETD) szervezte, amely 30-50 ezer emberre számított. A rendőrség adatai szerint 16 óráig nagyjából 20 ezer ember gyűlt össze.

Német hazafias szervezetek – köztük a zsidó sajtó által szélsőjobboldaliként elismert Észak-Rajna-Vesztfáliáért Mozgalom (PRO NRW) – ellentüntetéseket tartanak, így összesen öt demonstrációt jelentettek be vasárnapra. A rendezvényeket 2700 rendőr biztosítja, vízágyúkat is készenlétbe helyeztek.

Az UETD tüntetésén felolvasták mintegy 100 németországi török szervezet közös nyilatkozatát, amelyben elítélték a július közepén történt törökországi puccskísérletet, és a török nép és az ankarai vezetés melletti szolidaritásra szólítottak fel. A szervezők a török államfőt is megszólaltatták volna videokapcsolaton keresztül, de ezt a hatóságok a feszült politikai helyzetből adódó kockázatokra hivatkozva megtiltották. Az ügyben végül a német alkotmánybíróság döntött, helybenhagyta az első határozatot, arra hivatkozva, hogy nem sérül a rendelkezés miatt a gyülekezési jog.

A 82 milliós Németországban él a legnagyobb török közösség Törökországon kívül, létszámuk 3 millióra tehető. A legtöbben Észak-Rajna-Vesztfália tartományban laknak. Szakértők szerint nincs számottevő eltérés a németországi török közösség és az anyaországi társadalom politikai tagoltsága között, így Recep Tayyip Erdogan a németországi törökök körében is rendkívül népszerű.

Államfőjük nem Gauck, hanem Erdogan

A napokban nagy feltűnést keltettek televíziós riportok, amelyekben Németországban született törökök azt mondták, hogy az ő államfőjük nem Joachim Gauck német szövetségi elnök, hanem Recep Tayyip Erdogan. A riportok és a puccskísérlet óta rendezett Erdogan-párti tüntetések, illetve az Erodgan-ellenesként számon tartott szervezetek elleni atrocitások révén vita kezdődött a németországi törökök társadalmi integrációjáról.

Török óriászászló alatt a kölni Rajna-parton (fotó: Kölner Stadt-Anzeiger)

A kormányzó jobboldali CDU részéről felmerült, hogy érdemes lehet felülvizsgálni a kettős állampolgárság intézményének kiterjesztéséről hozott 2014-es döntést, azaz megfontolni annak a szabálynak a visszaállítását, hogy az Európai Unión kívülről érkezett bevándorlók Németországban született gyermekeinek 18 és 23 éves kor között el kell dönteniük, hogy a német állampolgárságot vagy szüleik állampolgárságát választják.

(MTI nyomán)