Az uniós csatlakozási tárgyalások végét jelentené Törökország számára, ha visszaállítanák a halálbüntetést - jelentette ki a németországi kormányzat szóvivője hétfőn Berlinben.

Steffen Seibert tájékoztatóján kiemelte, hogy az EU értékközösség, amelynek “álláspontja világos: kategorikusan elvetjük a halálbüntetést”.

Nem lehet EU-tag olyan ország, amelynek jogrendjében szerepel a halálbüntetés, ezért a halálbüntetés visszaállítása véget vetne a török uniós csatlakozási folyamatnak – mondta a szóvivő.

Hangsúlyozta, hogy a puccskísérlet utáni helyzetben a jogállamiság szabályai és az arányosság elve alapján kell eljárni.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a "menekült"válság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás ügyét “külön kell kezelni”. A megállapodás mindkét fél érdekét szolgálja, végrehajtása pedig halad előre – állította a németországi kormányszóvivő.

"Nem szabad elsietni" - húzta be a féket Törökország

Bizonyítékaik vannak a puccs felelősét illetően, de a bűnösöket a fennálló jogi kereteken belül vonják majd felelősségre - mondta a török miniszterelnök, Binali Yildirim.

A török kormány a fennálló jogi kereteken belül fogja felelősségre vonni a pénteki sikertelen puccskísérlet elkövetőit. Őket a legújabb hivatalos adatok szerint összesen 208 ember, köztük 60 rendőr, 3 katona és 145 civil haláláért teszik felelőssé. Mindezt Binali Yildirim török kormányfő közölte hétfőn a minisztertanács ankarai ülése után.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni ugyan a nép akaratát, de nem szabad elsietni a halálbüntetés esetleges visszaállítására vonatkozó döntést, amihez az alkotmány módosítása is szükséges lenne.

Hétfőre virradóra az Ankara központi terén tartott nagygyűlésen hatalmas tömeg előtt még kilátásba helyezte a halálbüntetés újbóli bevezetését. ”Megkaptuk üzeneteteket” – válaszolta a miniszterelnök az összegyűlt támogatók által hangosan skandált, a halálbüntetés bevezetését sürgető követelésekre.

Sokan attól tartanak, hogy a tisztogatásokat valódi leszámolás követheti, és Recep Tayyip Erdogan török elnök esetleg megpróbálja újra bevezetni a halálbüntetést. Az államfő vasárnap azt mondta, hogy a puccsistákra halált kiáltó tömeg követelését nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Nem csak a németországi külügy horkant fel

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Kurier című napilap hétfői számában megjelent interjújában azt mondta, a halálbüntetés bevezetése teljesen elfogadhatatlan. Ezt büntetési formát mi kegyetlennek és embertelennek tartjuk, és elutasítjuk – szögezte le a tárcavezető. Kurz hangsúlyozta: Ausztria az uniós külügyminiszterek tanácskozásán azt szorgalmazza, hogy Európa Recep Tayyip Erdogan török elnök számára teljesen világos határokat szabjon. A meghiúsult puccs nem adhat teret az önkénynek – fogalmazott a miniszter.

Az EU-s külügyminiszterek brüsszeli munkareggelije utáni sajtóértekezleten Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra figyelmeztetett, hogy a halálbüntetés visszaállítása véget vetne a török uniós csatlakozási folyamatnak. “Szeretnék nagyon világosan fogalmazni: egyetlen olyan ország sem válhat uniós tagállammá, amelyik bevezeti a halálbüntetést” – mondta. Mogherini arra is emlékeztetett, hogy Törökország is aláírta az emberi jogok európai egyezményét, amely kimondja a halálbüntetés tilalmát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, Moszkva felszólította Törökországot, hogy a pénteki puccskísérlet nyomán kialakult helyzetet kizárólag az alkotmányos keretek között rendezze.

A kormányfő szerint vannak bizonyítékaik

Yildirim jelezte: a nyomozás folyamatban van, de már most vannak bizonyítékaik a puccs értelmi szerzőjét illetően. A kormányfő szerint a puccsisták azt is tudták, hogy kikre bíznák a kulcsfontosságú minisztériumok vezetését. A török hatóságok eddig 7543 embert, köztük 6038 katonát vettek őrizetbe az eseményekkel kapcsolatban.

A miniszterelnök egyúttal megköszönte a török médiának hazafias, megértő és visszafogott magatartását, amellyel a történteket hírül adta.

“Törökországnak százéves tapasztalata van, és egyszerre több hasonló fenyegetéssel is le tud számolni” – bizonygatta Yildirim. Törökországban a huszadik század folyamán több államcsínyt követtek el a köztársaság őrének számító fegyveres erők.

A miniszterelnök arra kérte a törököket, hogy ne tegyenek semmi olyat, amivel árthatnának a fegyveres erőknek, hiszen a látszat ellenére a történtekért nem ők, hanem az egyenruhát öltött gülenista terrorcsoport a felelős – írta honlapján a Hürriyet című török napilap.

“Továbbra is elkötelezetten harcolunk a terrorszervezetekkel és a külső fenyegetésekkel szemben” – hangsúlyozta Yildirim.

Csalódnának Amerikában, ha bizonyítékokat követelne

A kormányfő egyúttal jelezte: Ankara csalódott lenne, ha “amerikai barátaink” a történtek ellenére “bizonyítékot követelnének tőlünk” Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő muszlim hitszónok bűnrészességét illetően.

“Ebben az esetben akár barátságunk is megkérdőjeleződhetne” – tette hozzá.

A pennsylvaniai Saylorsburgben élő, 75 éves Gülen tagadja, hogy köze lett volna a puccskísérlethez, Erdogan mégis őt gyanítja az események hátterében. John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn Brüsszelben jelezte, hogy Ankarának bizonyítékokat kell felmutatnia Gülen kiadatásához.

(MTI nyomán)

Korábban írtuk: Rejtély, miért nem lőtték le Erdogan gépét - már több mint 100 tábornokot vettek őrizetbe, 8 ezer rendőrt rúgtak ki

Kapcsolódó: Erdogan nagy kegyesen meglebegtette hívei előtt a halálbüntetés visszaállítását