A minden irányból érkező fenyegetésekkel, így a terrorizmussal szembeni védelmi és elrettentő erő fokozását, az euroatlanti térség és Európa egységét, az Oroszországgal folytatandó értelmes párbeszédet tartották egyebek mellett a legfontosabb szempontnak a NATO varsói csúcstalálkozójának résztvevői, akik szombaton elfogadott nyilatkozatukban a migránsválság kezelésében is fokozott segítséget akarnak nyújtani, hitet téve a demokrácia, az emberi szabadságjogok és a jogállamiság értékei mellett.
A "Varsói Nyilatkozat a Transzatlanti Biztonságról" című dokumentum felhívja a figyelmet korunk biztonsági kihívásaira, így a terrorizmus terjedésére, a főleg Ukrajnával kapcsolatos orosz magatartásra, amely - mint a dokumentumban olvasható - aláássa a szabályokon alapuló európai rendet. A dokumentum emlékeztet a közel-keleti és az észak-afrikai térség instabilitására is. Ezekre való tekintettel a NATO tagállamai továbbra is készek együttesen cselekedni területük és lakosságuk, valamint közös értékeik védelmében - olvasható a nyilatkozatban.
A varsói csúcstalálkozón a tagállamok vezetői elhatározták, hogy a NATO a korábbiaknál is határozottabban érvényesíti védelmi és elrettentő erejét, többet kíván tenni a szövetség határain túli stabilitás megteremtéséért. "A kollektív védelem továbbra is a NATO alapvető felelőssége" - szögezi le a nyilatkozat, amely szerint a szervezet elrettentő és védelmi ereje a nukleáris és a hagyományos fegyverek, valamint és rakétavédelmi képesség megfelelő ötvözésén alapul. Utal arra is, hogy a szövetségesek védelmi kiadásait a jövőben a korábbi, walesi csúcstalálkozón előirányzott céloknak megfelelően növelik majd.
A csúcstalálkozó résztvevői további lépéseket terveznek annak érdekében, hogy védelmi és elrettentő erejüket a minden irányból érkező fenyegetésekkel szemben biztosítsák. Ennek szellemében fokozni kívánják erőik jelenlétét a szövetség keleti részén, erősíteni akarják védelmüket a kibertámadásokkal és a hibrid fenyegetésekkel, akárcsak az euroatlanti térségen kívülről várható esetleges ballisztikus rakétatámadásokkal szemben.
Jens Stoltenberg, a NATO norvég főtitkára
A dokumentum elfogadói hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ezek az intézkedések védelmi jellegűek, arányosak, átláthatóak és teljes összhangban állnak a szövetség törvényes és politikai kötelezettségvállalásaival, tiszteletben tartva a már kialakult, szabályokon alapuló európai biztonsági rendet.
"A NATO nem jelent fenyegetést egyetlen országra nézve sem" - szögezik le a nyilatkozat jóváhagyói, akik ebben a szellemben készek az értelmes párbeszédre Oroszországgal, arra, hogy világosan közvetítsék a szövetség álláspontját, mégpedig az átláthatóságot kölcsönösen biztosító csatornákon keresztül.
"Továbbra is építő jellegű kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal bármikor, amikor Oroszország cselekedetei ezt lehetővé teszik" - olvasható a dokumentumban.
A nyilatkozat külön szól a "szomszédokról", akiknek a biztonsága magának a szövetségnek a biztonságát is szavatolja. A NATO tagországai szolidaritásukról biztosítják ezeket az országokat a terrorizmus elleni küzdelemben. Az észak-atlanti szövetség szorosabbra akarja fűzni a politikai párbeszédet és a gyakorlati együttműködést közel-keleti és észak-afrikai partnereivel. A NATO erősíti kiképzőjellegű és az ütőképesség növelésére irányuló segítségét Irakban, s az Iszlám Állam ellen harcoló koalíció rendelkezésre bocsátja AWACS légtérellenőrző repülőgépeit.
A szövetség ténylegesen hozzá akar járulni a menekült- és migránsválság kezeléséhez az Égei-tengeren, kész pótlólagos támogatással segíteni a nemzetközi erőfeszítéseket a Földközi-tengeren, együttműködve az Európai Unióval. A NATO továbbra is támogatja Afganisztánt.
A szövetség egységes, szabad és békés Európában hisz, nagyobb fokú támogatást akar nyújtani Ukrajnának és Grúziának, a jövőben is segíti a Moldovai Köztársaságot - áll a dokumentumban, melynek elfogadói ígérik, hogy a továbbiakban még nagyobb eltökéltséggel működnek együtt a fekete-tengeri, balti-tengeri és nyugat-balkáni partnerekkel. Ugyancsak fenntartják a koszovói műveletet.
A varsói találkozó résztvevői szerint a NATO és az Európai Unió stratégiai partneri viszonya alapvető fontosságú az euroatlanti térség biztonsága számára. Ezért a jövőben erősítik a NATO-EU együttműködést a hibrid fenyegetésekkel szemben, például a Földközi-tengeren végrehajtandó műveletek révén, segítséget nyújtva a partnerországoknak saját biztonságuk megőrzéséhez.
"Továbbra is elkötelezettek vagyunk a NATO Nyitott Ajtók politikája iránt, amely megszilárdította a szövetséget és hozzájárult az euroatlanti biztonsághoz" - vallják a csúcs résztvevői.
Frissítés: Oroszország tisztázást követel
A varsói NATO-csúcson elhatározott erőfeszítésekkel kapcsolatban tisztázást követel az orosz külügyminisztérium.
A minisztérium vasárnapi közleményében úgy értékelte, hogy ezek a döntések a nem létező orosz fenyegetésen alapulnak. Ezzel összefüggésben a többi között konkrétan utalt a balti térség feletti légvédelem erősítését célzó tervekre.
Az állásfoglalás hangsúlyozta, hogy az orosz kormány részletes tájékoztatást vár a szövetség elhatározott terveiről a NATO-Oroszország Tanács soron következő, július 13-ra előirányzott ülésén.
(MTI)
Kapcsolódó: Gorbacsov: a NATO hideg helyett forró háborúra készül Oroszország ellen
