Írország valamikori egyesítése Észak-Írországgal az ország állampolgárainak elsőrendű érdeke, de amíg Nagy-Britannia a Európai Unióból történő kilépésről tárgyal, egy erről szóló referendum csak megosztottságot váltana ki - jelentette ki szombaton Charlie Flanagan ír külügyminiszter.

“Magam is osztom azt a véleményt, hogy az országegyesítés valamikor a jövőben az állampolgárok elsőrendű érdeke, de csak akkor, ha az északírek többsége ebbe beleegyezik” – mondta Flanagan az ír RTÉ állami médiaszolgáltatónak.

Ugyanakkor hozzátette: véleménye szerint egy olyan helyzetben, amilyenben most az Egyesült Királyság van, egy egyesítésről szóló referendum kiírása Észak-Írországban a jelenleginél is nagyobb megosztottságot váltanak ki.

Martin McGuiness északír miniszterelnök-helyettes az Egyesült Királyság EU-tagságáról tartott szavazás eredményének kihirdetése napján, pénteken javaslatot tett egy referendumra Észak-Írország és Írország egyesítéséről. McGuiness kezdeményezését azonban Arlene Foster északír első miniszter és Enda Kenny ír kormányfő is elutasította.

A 30 éven át tartó, több ezer ember életét követelő felekezeti alapú véres konfliktust lezáró 1998-as nagypénteki egyezmény lehetővé teszi, hogy az Észak-Írország ügyeinek brit minisztere az egyesítés kérdéséről referendumot hirdessen, ha úgy látszik, hogy a szavazók többsége az országegyesítés mellett döntene. A miniszteri tisztséget betöltő Theresa Villiers, aki a kilépés mellett kampányolt a népszavazáson, közölte: az ír referendumhoz szükséges feltételek nem teljesültek.

McGuiness szerint azonban a brit kormánynak nincs demokratikus felhatalmazása arra, hogy Észak-Írország nézeteit képviselje, miután az északír voksolók 56 százaléka az EU-tagság fenntartása mellett döntött, miközben országosan az Egyesült Királyság 52 százaléka a kiválás mellett szavazott.

Közvélemény-kutatások sora tanúsítja, hogy sem az ír, sem az északír szavazók nem rajonganak az országegyesítés ötletéért. A BBC brit hírtelevízió és az RTÉ egy közösen végzett novemberi felmérése szerint az északírek 30 százaléka szeretné megélni Írország egyesítését.

Az ír kormányfő szerint a Brexit tekintetében sokkal fontosabb kérdések is vannak, például a katonai ellenőrző pontokkal tűzdelt északír határ kérdése, ami az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi határa.

(MTI)