Életbe lépett kedden Japánban a tavaly megszavazott nemzetbiztonsági törvénycsomag, amely a második világháború óta először teszi lehetővé az ázsiai országnak, hogy katonákat vessen be külföldön.

Az utcai tiltakozó megmozdulások ellenére szeptemberben elfogadott jogszabályok a "kollektív önvédelem" elvén alapulnak, és fordulatot jelentenek Tokió eddigi pacifista politikájában azáltal, hogy kibővítik a japán fegyveres erők jogosítványait.

A törvények - szakítva a második világháború óta élő tabuval és újraértelmezve a japán "békealkotmány" szövegét - rendkívül erős korlátozásokkal ugyan, de lehetővé teszik japán katonák külföldi bevetését, amennyiben ez Japán szövetségeseinek védelmében történik, még ha Japánt közvetlenül nem is éri támadás.

A törvénycsomag engedélyezi, hogy a japán katonák szükség esetén fegyvert használjanak külföldi fegyveres erők tagjainak védelmében, aminek következtében Japán nagyobb szerepet vállalhat az ENSZ békefenntartó műveleteiben. A jogszabályok lehetővé teszik továbbá, hogy a japán haderő logisztikai támogatást nyújtson az ENSZ Alapokmány értelmében, a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető helyzetben eljáró külföldi csapatoknak. Ezt ugyanakkor nem tehetik közvetlenül a konfliktusövezetben, csak azon kívül, és ott is csak a japán parlament jóváhagyásával.

Abe Sindzó japán kormányfő kedden annak a véleményének adott hangot, hogy az új szabályozás erősíti a Japán és Egyesült Államok közötti szövetséget.

"Japán és az Egyesült Államok most segíthetnek egymásnak vészhelyzetekben. A két ország közötti szövetség köteléke erősebb lett" - hangsúlyozta a japán kormányfő.

"Ezekre a törvényekre szükség van a biztonság és a béke szavatolásához olyan időkben, amikor fokozódik a feszültség Japán körül" - mondta kedden újságíróknak Szuga Josihide kormányszóvivő. Emlékeztetett az utóbbi hetekben végrehajtott észak-koreai kísérleti atomrobbantásra és rakétakilövésekre, miközben hangsúlyozta, hogy Japán a diplomácia eszközével továbbra is békésen lép fel.

A törvénycsomag ellen a hétvégén és hétfőn is tiltakoztak, és kedd estére is tüntetést szerveztek Tokióba.

A reform bírálói szerint az új törvények alkotmánysértőek és veszélyes precedenst teremthetnek, és belesodorhatják az országot olyan háborúkba, amelyekben közvetlenül nem érintett. Sokakban az keltett visszatetszést, hogy a kormány az alkotmány formális átértelmezésével terjesztette be a jogszabályokat.

A dél-koreai kormány kedden arra kérte Japánt, hogy a vitatott katonai reformjának életbe lépését követően is átláthatóan és alaptörvényének pacifista jellegét tiszteletben tartva járjon el.

"Tokiónak átláthatóan kell tevékenykednie, oly módon, hogy hozzájáruljon a régió békéjéhez és stabilitásához az Egyesült Államok és Japán közötti védelmi szövetség keretében" - hangsúlyozta közleményében a dél-koreai védelmi minisztérium. A két ország között vita tárgyát képezi a japánul Takesima néven ismert, de jelenleg Szöul közigazgatása alá tartozó Dokdo-szigetcsoport hovatartozása.

A Kyodo japán hírügynökség múlt héten végzett felmérése szerint a japánok 49,9 százaléka elutasítja az új nemzetbiztonsági jogszabályokat, míg a lakosság 39 százaléka támogatja azokat.

(MTI nyomán)