A német kancellár az új horvát kormányfővel találkozott, ami után bejelentette: a mostani helyzetben feltorlódott "menekülteket" is el kell osztani az uniós országok között, azokon felül, akikről egyébként már megállapodtak az uniós belügyminiszterek. Március 7-én lesz megint uniós csúcs, ezzel kapcsolatban Merkel úgy fogalmazott: bőven lesz mit megbeszélni.
"Sajnálom, hogy nem a külső határok jobb védelmével kezdtük", hiszen így sok ember gyűlt össze Görögországba - jegyezte meg a német kancellár. Kiemelte, hogy támogatni kell Görögországot, és elmondta, hogy állandó kapcsolatban áll a görög kormányfővel.
Nemcsak Macedóniának, hanem Görögországnak is gondoskodnia kell határának védelméről, és miután ez megvalósul, hozzá lehet kezdeni a korábban már meghozott közös döntés alapján a 160 ezer "menekült" tagállamok közötti szétosztásához - mondta Angela Merkel, hozzáfűzve, hogy Németország teljesíti a menekült-elosztási programból fakadó kötelezettségét.
Hangoztatta, hogy teljes egészében helyre kell állítani a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszert, és figyelmeztetett, hogy új migrációs útvonalak alakulhatnak ki.
A görögországi helyzet megmutatta, hogy az egyoldalú intézkedések nem segítenek. A huszonnyolcaknak közösen kell lépéseket tenniük a válság enyhítéséért.
Az uniós-török akciótervvel együtt "ha nagyon lassan is, de megtehetjük a szükséges lépéseket" - fogalmazott a kancellár.
A március 7-ei uniós csúcsról azt mondta, hogy a tanácskozás első részében a török miniszterelnökkel együtt áttekintik az EU-Törökország akcióterv végrehajtásának alakulását, és mérleget készítenek az eddigi eredményekről. (Nem lesz hosszú a lista - a szerk.)
A tanácskozás második részében a "nagyon nehéz" görögországi helyzettel is foglalkoznak, és tárgyalnak arról, miként lehet véget vetni a bevándorlók "továbbterelése politikájának" és visszatérni a schengeni rendszer előírásaihoz.
Ezt az ügyet biztosan nem lehet lezárni rögtön az uniós csúcson, de "kell tenni egy lépést a helyes irányba" - mondta Angela Merkel.
Hozzátette, hogy majd csak az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk nyugat-balkáni országokat, Görögországot és Törökországot érintő körútja után lehet tudni, hogy pontosan miről tárgyalnak még a rendkívüli csúcstalálkozón.
Zágráb kész bevetni a katonaságot is
Tihomir Oreskovic a tájékoztatón hangsúlyozta, hogy kormánya szorosan egyeztet a szomszédos országokkal, hogy időben reagálhassanak a balkáni migrációs útvonalon történő fejleményekre.
Hozzátette, hogy Horvátország továbbra is a menekültválság közös európai megoldását szorgalmazza, és "emberségesen lép fel a menekültekkel szemben", de szükség esetén bevetik a határon a rendőrséget, és "talán" a katonaságot is - mondta a politikus.
Kiemelte: arra számít, hogy "nagyon jó diskurzus" alakul majd ki a március 7-ei uniós csúcson, amelyen Törökország részvétele révén remélhetőleg sikerül egy "tartósabb, vagy állandóbb megoldást" kidolgozni.
(MTI nyomán)