A keresőképes bevándorlók negyede tud csak elhelyezkedni az idén Németországban, így többségük tartósan munka nélkül maradhat - olvasható a kölni gazdaságkutató intézet (IW) kedden közzétett jelentésében.
Az IW előzetes becslés alapján kiszámolta, hogy Németországnak mennyibe fog kerülni a "menekültek" ellátása, és ennek milyen hatása lesz a munkaerőpiacra. Szerintük 2015-ben 1,1 millió, 2016-ban 800 ezer és 2017-ben 500 ezer bevándorló érkezett, illetve érkezhet Németországba, többségük Szíriából, Afganisztánból és Irakból. Az IW szerint 2016-ban 400 ezer jött, míg 2017-ben további 175 ezer munkaképes bevándorló érkezik az országba, akik közül éves átlagban csak minden negyedik fog elhelyezkedni. A többiek munkanélküli segélyben (Hartz-IV) részesülnek majd, azaz pénzügyi és anyagi segítséget igényelnek a német államtól, aminek jelentős kihatásai lesznek az állami költségvetésre. A menedékkérőknek "járó" pénznél és a munkanélküli segélyeknél is a gazdaságkutató intézet havonta ezer euróval (310 ezer forint) számol "menekültenként".
Az IW becslései szerint a "menekültek" ellátására és elszállásolására az állam közel 17 milliárd eurót költhet 2016-ban, illetve mintegy 23 milliárdot 2017-ben. Ehhez jönnének hozzá a nyelvtanfolyamok és integrációs kurzusok költségei évente 5 milliárd euróval. (Kapcsolódó: A Merkel-projekt halála: "a migránsok nem is értik, mit akarnak nekik tanítani a tanfolyamokon") A bevándorlók ellátásának éves költsége így a becslések szerint 2016-ban 22, 2017-ben 28 milliárd euró lehet. Ezeket az összegeket a német szövetségi államnak, a tartományoknak és önkormányzatoknak kellene előteremteniük.
A kölni gazdaságkutató intézet szerint ugyan nem tudni pontosan, mennyi bevándorló érkezhet még Németországba, már most is megalapozott a feltevés, hogy a közpénzek terén képzett korábbi tartalékokat apránként fel fogják élni. A szövetségi állam és a tagállamok újbóli eladósodásának megakadályozására, illetve csökkentésére - különösen 2017-ben - az IW szerint az állami költségvetés kiadási oldalának kritikus felülvizsgálata szükséges.
A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetőségének munkaerő piaci politikáért felelős vezetője, Detlef Scheele szerint a regisztrált munkanélküliek száma az idén éves átlagban 70 ezerrel haladja majd meg a tavaly év végi 2,681 milliót. E csoporton belül a menekült státusban lévők száma nagyjából 130 ezerrel emelkedik, és így eléri a 350 ezret. Ők viszont már jogosultak lesznek a Hartz-IV juttatásokra.
A BA tapasztalatai szerint a "menekülteknek" nagyjából 10 százaléka tud elhelyezkedni a státus megszerzése utáni első évben. A foglalkoztatottsági arány körükben aztán fokozatosan emelkedik, az ötödik évben eléri az 50 százalékot, és tizenöt év után eléri a 70 százalékot.
Ugyanakkor a jelenleg Németországba érkező gyerekeknek jó esélyeik vannak, hogy a jövő szakmunkásai legyenek, és "jó esélyeik vannak azoknak is, akik a 35. életévüket még nem töltötték be, hogy valamilyen munkához képesítést szerezzenek. Azoknál viszont, akik már jóval túlléptek a negyvenen, már nehézségek lesznek" - mondta Scheele, aki hozzáfűzte, hogy a "menekültek" német munkaerőpiaci integrációja "hosszú folyamat lesz".
(MTI nyomán)
Vessük össze ezekkel:
- Itt az új német csodafegyver: afgán orvos, szír informatikus és eritreai mérnök
