Több mint 20 lengyel városban ezrek tüntettek szombaton az egy hónapja hivatalba lépett új jobboldali kormány ellen a Demokrácia Védelmének Bizottsága (KOD) civil szervezet felhívására.
Varsóban a lengyel parlament előtt tartott tüntetést egy névtelen telefonáló - utóbb hamisnak bizonyult - bombafenyegetése miatt két órára félbe kellett szakítani.
A szejm előtt mintegy 20 ezren, Krakkóban nem hivatalos információk szerint 5-6 ezren tüntettek. A varsói tüntetők "Nemet a diktatúrára" és "El a kezekkel az alkotmánybíróságtól" feliratú transzparenseket tartottak a kezükben, és a demonstráció végén elénekelték a nemzeti himnuszt.
A tüntetéseken ismert művészek és politikusok is felszólaltak. Agnieszka Holland Nyugaton élő lengyel filmrendező (természetesen egy "világ igazáról", egy kommunista zsidó sarjáról van szó - a szerk.) egyebek között azt mondta, hogy "a demokrácia olyan, mint a levegő, amelyet ha elvesznek, az emberek fulladozni kezdenek".
Kisebb kormányellenes tüntetések voltak Berlinben, Londonban és Brüsszelben is.
A Jog és Igazságosság (PiS) párt 8 évi ellenzéki lét után abszolút többséget szerzett az októberi parlamenti választásokon, miután a májusi elnökválasztáson is a párt jelöltje, Andrzej Duda győzött a hivatalban lévő Bronislaw Komorowski ellen. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, így csak az alkotmánybíróság lehet a kormány hatékony ellensúlya.
Az alkotmánybíróságért folyó harc már a választások előtt megkezdődött, amikor az előző parlament a ciklus végén törvénymódosítással öt új bírót választott a 15 tagú testületbe. A parlamenti választások nyomán hivatalba lépett új kormány azonban ezt alkotmányellenesnek minősítette, Andrzej Duda elnök pedig az új szejm által megválasztott 5 másik alkotmánybírót nevezte ki. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány által megválasztott alkotmánybírák közül háromnak a választását alkotmányosnak találta.
Jelenleg a testület működése gyakorlatilag megbénult. A kormány új törvényjavaslatot terjesztett be az alkotmánybíróság működéséről, amelyet a parlament hétfőn akar elfogadni. Ennek kulcseleme, hogy az alkotmánybíróság csak kétharmados többséggel hozhatna érvényes határozatokat, ami megfigyelők szerint szinte lehetetlen vitás ügyekben.
A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm, és az államfő iktatja be őket hivatalukba. Az alkotmánybíróság 15 tagja közül tízet az előző, a Polgári Platform vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kormány alatt választottak meg.
(MTI)
