A szlovén miniszterelnök szerint, ha nem lesz közös megoldás, akkor Európa széthullik, a Macedón vezető remekül fogalmazta meg Európa vezetőinek jövőjét, Orbán Viktor szerint a görög határt kell megvédeni. Megkezdődött Brüsszelben a migráns-csúcstalálkozó.
Orbán Viktor miniszterelnök emlékeztetett, az Európai Tanács ülésein többször javasolta, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor az EU-nak közösen kellene ezt megtennie, de mint mondta: "senki nem hallgatott ránk". A kormányfő közölte, hogy a válság első számú oka az, hogy az Európai Unió és a schengeni övezet egyes országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat.
Ez a vég kezdete Európa számára
A legdrámaibban a jelenleg legnagyobb nyomás alá került Szlovénia miniszterelnöke fogalmazott, aki közölte, hogy ha az érintett országok nem tesznek meg mindent, hogy átfogó megoldást találjanak, akkor ez a vég kezdete Európa és az Európai Unió számára.
"Ha nem tudunk konkrét lépéseket hozni a következő napokban és hetekben, akkor Európa és az Európai Unió elkezd széthullani" - hangoztatta Miro Cerar, érzékeltetve, hogy országa a legkisebb uniós tagállam az útvonalon és az egy nap alatt érkező 13 ezer migráns arányaiban olyan, mintha Németországba egyetlen nap leforgása alatt félmillióan érkeznének.
Folyik a mellébeszélés
"Ez abszolúte elviselhetetlen. Ezt nem fogjuk hetekig bírni, ha nem kapunk segítséget" - húzta alá a szlovén miniszterelnök, tudatva egyúttal: meg kell védeni a határokat az ellenőrizetlen beáramlástól. Kitért arra, hogy meg kell erősíteni a török-görög határ védelmét, s Athénnak minden uniós segítséget meg kell adni ehhez. Egyetlen országot, így Görögországot sem lehet magára hagyni - mondta.
Zoran Milanovic horvát kormányfő elmondta: országa boldogan aláírná azt, hogy az uniós tagállamok hagyjanak fel azzal, hogy a szomszédos országok határára szállítják a migránsokat. Mint mondta: Horvátország a negyedik szem a láncban, és nem lenne ilyen helyzetben, ha más országok nem segítenék a migránsok továbbhaladását.
"Vagy összetartunk, vagy külön-külön fogunk lógni"
Macedóniát Gjorge Ivanov államfő képviseli a megbeszélésen, aki szintén nagyobb együttműködést vár Athéntól. Mint mondta, van, hogy tízezrével érkeznek migránsok, Athén és Szkopje között viszont eddig vagy semmilyen, vagy nagyon alacsony szintű párbeszéd folyt. Ivanov elmondta: bízik abban, hogy Görögország több információt oszt majd meg Szkopjéval. Ivanov szerint a migrációs válság nem csak az EU, hanem az egész kontinens számára kihívás.
"Benjamin Franklint szeretném idézni: vagy összetartunk, vagy külön-külön fogunk lógni" - szögezte le Ivanov.
A macedón államfő rátapintott a lényegre
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont Törökországot hiányolta a tanácskozásról. Mint mondta: a migrációs korridor országai ülnek le tárgyalni, de ha a korridor bejárataként szolgáló állammal nem sikerül megállapodni, akkor nagyon nehéz lesz megoldást találni. Egyben bírált egyes EU-tagállamokat, amelyek szerinte csak azt nézik, hogy miként akadályozzák meg a migránsok bejutását, s nem azt, hogy miként kezeljék közösen a válságot.
Angela Merkel német kancellár szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy Kelet- és Közép-Európa vezetői nem fogják tudni megoldani a migrációs válságot, ahhoz Törökországgal is további tárgyalásokra van szükség.
Frissítés: A munkavacsoráig már eljutottak
Egy neve mellőzését kérő uniós forrás úgy nyilatkozott, hogy az állam- illetve kormányfők nemrég láttak neki a munkavacsorának, és ott lesz szó arról a 16 pontos nyilatkozattervezetről, amelyet az Európai Bizottság elnöke készített. A tisztviselő felhívta a figyelmet, hogy a migrációs útvonalon fekvő országok közül többen hoztak olyan döntéseket, amelyek más országokat is érintettek, és azóta a mostani az első alkalom, hogy egyáltalán beszélnek egymással. Mint mondta: a mai este az alkalom arra, hogy mindenki megfogalmazza, hogy milyen operatív intézkedésekre lenne szüksége.
Nem biztos, hogy sikerül megállapodni
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök az emelte ki: fontos, hogy végre egy asztalhoz ültek ezeknek az országoknak a vezetői, sikerült megérteni egymás problémáját. A szerb kormányfő kitért arra is, hogy a csúcstalálkozón két kérdés emelkedett ki a többi közül; az uniós és a schengeni övezet határainak megerősítése, valamint az egymás közötti egyeztetés és a migránsok haladásának kezelése. A szerb kormányfő szerint rendesen kell bánni a menekültekkel, országa például nem vetett be könnygázt a migránsokkal szemben. A lehetséges kerítésépítésről Vucic azt mondta: ha Németország és Ausztria lezárja a határát, akkor tőlünk mit várnak, hogy mi legyünk az ütközőzóna?
A nyugat-balkáni migráció által érintett országok csúcstalálkozóját szokatlan módon Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte. A megbeszéléseken Bulgária, Németország, Görögország, Horvátország, Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovénia, Albánia, Macedónia és Szerbia állam- illetve kormányfője vesz részt. Jelen van még az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöke, továbbá az ENSZ menekültügyi főbiztosa, az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex, valamint az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) vezetője is.
Frissítés: 17 pontos lett a végső megoldás: téli szállás, utaztatás, férőhelybővítés
A nyugat-balkáni migrációs válságban érintett országok vezetői egy tizenhét pontos akciótervet fogadtak el a válság kezelésére, mely "gondoskodik a menekültek megfelelő téli szállásolásáról", utaztatásáról és a határok ellenőrzéséről. Mindemellett növelik a balkáni országok és Görögország szálláshely-kapacitását. Köszönjük szépen, ilyen határozott, gyors és pont megfelelő válságkezelésre még mi sem számítottunk.
A találkozót követő vezetői nyilatkozatok mind az elfogadott akciótervet minősítették, Angela Merkel német kormányfő szerint Európának azt kell megmutatnia, hogy az "értékek és a szolidaritás kontinense". Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, három dolgot kellett megvitatnia a vezetőknek, a migránsoknak és "menekülteknek" a megfelelő menedék biztosítását a tél elől, az emberek áramlásának kezelését, valamint a határok ellenőrzését.
A találkozón résztvevő országok 17 pontos akcióterve alapján a legfőbb három feladatot igyekeznek állatni, ezek közül a megfelelő menedék biztosítása Juncker szerint nem tűr halasztást. "Az nem lehet, hogy 2015 Európájában emberek magukra maradjanak, és mezőkön, a fagyban kelljen átvészelniük az éjszakát" - szögezte le a csúcstalálkozót kezdeményező nyomorult.
Working dinner starting now. Leaders' meeting #refugee flows along the #WesternBalkansRoute pic.twitter.com/9d8h7fX0WH
— Mina Andreeva (@Mina_Andreeva) 2015. október 25.
Százezer fős férőhely
Megállapodás született arról is, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a kontinenshódítók befogadására alkalmas férőhelyek száma, ebből Görögország év végére 30 ezerre növeli a férőhelyek számát, továbbá Görögországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is 20 ezer új férőhelyet alakít ki - közölte az Európai Bizottság elnöke. "A rend helyreállításának egyetlen módja az emberek ellenőrizetlen áramlásának lelassítása" - hangsúlyozta Juncker, hozzátéve, az a politika nem elfogadható, hogy egyes országok egyszerűen szomszédjaikra hárítják át a "menekült"áradatot. "Az embereket regisztrálni kell. Regisztráció nélkül jogok sem járnak" - tette hozzá a bizottság elnöke. mondta. Juncker elmondása szerint már hétfőn minden ország kapcsolattartót jelöl ki, s a vállalások teljesülését heti rendszerességgel ellenőrizni fogják.
Még mindig itt tartunk: "A határok lezárása nem megoldás"
A határok megerősítéséről is megállapodtak, többek között nem csak az EU és az övezet, hanem a görög-macedón és a macedón-szerb határok ellenőrzését is javítani kell. A Juncker tájékoztatása szerint egy héten belül 400 fős erősítés érkezik az uniós határrendészettől Szlovéniába. "Olyan megoldás nem lesz, ami csodával ér fel. A határok lezárása nem hosszú távú megoldás. Európa nem egymás kárára, hanem egymás segítése révén épül" - hangsúlyozta.
Görögország elkötelezte magát a menekültkérelmek feldolgozását segíteni hivatott hot spotok létrehozásában. Angela Merkel szerint ez fontos és minőségi előrelépés a helyzet rendezettebb kezelése és a terhek megosztása felé az Európai Unióban. A kancellár emellett az érintett országok közötti információáramlás javításának fontosságára hívta fel a figyelmet.
A 17 pont a Juncker által elmondottak mellett azt tartalmazza, hogy az érintett államok 24 órán belül megfogalmazzák szükségleteiket, valamint az érintettek értesítése nélkül nem támogatják a migránsok és menekültek eljutását egy másik ország határához. A dokumentumban arra is kitértek, hogy megtagadható a belépés azoktól, akik nem kérnek menekültstátust, valamint az összes rendelkezésre álló eszközzel tájékoztatják a migránsokat jogaikról és kötelezettségeikről.
(MTI - HVG nyomán)
