Az ázsiai családot állításuk szerint másodszor is elűzték otthonukból a jámbor muszlimok, csak azért, mert a valaha keresztény, most multikulti Európában át mertek térni a kereszténységre.

Nissar Hussain, a felesége, Kubra és hat gyermekük állítja, a szomszédaik részéről rémisztő fenyegetésnek vannak kitéve, istenkáromlóként kezelik őket. (Kérdés: mennyi békés muszlim kell még ahhoz Európába, hogy az őslakos keresztényeket is hasonlóan kezeljék - a szerk.)

Otthonukba bebörtönözve érzik magukat, miután az utcán rájuk támadnak, az autójuk szélvédőjét ismételten betörik, és tojásokkal dobálják az ablakaikat. A 49 éves családfő az ápolói karrierjét is feladta egészségügyi okokból.

Számos alkalommal fordultak a rendőrséghez, de a hatóságok vonakodtak a problémát vallási indíttatású gyűlölet-bűncselekményként kezelni. Nem csoda, hiszen liberális logikával éppen ők provokálják szegény beilleszkedni vágyó muszlimokat, immár keresztényként.

Mindössze egy eljárást sikerült megindítani, és emiatt Hussain annyira becsapva érzi magat, hogy panaszt is benyújtott a rendőrségen. Szintén kritizálja az anglikán egyházat, mert valós támogatást tőlük sem kaptak.

Jelenlegi szándékaik szerint elhagynák bradfordi otthonukat, hogy fehér angol körzetbe meneküljenek az eltérő kultúra gyűlöletkampánya elől.

"Az életünket szabotálták, és ennek nem lenne szabad megtörténnie az Egyesült Királyságban" - mondja Hussain. "Mi egy szabad, demokratikus társadalomban élünk, és ami történik, az rettenetes."

A Daily Mail 2005-ben számolt be először a család megpróbáltatásairól, amikor a muszlimokat ellenük irányuló "etnikai tisztogatással" vádolták. Egy évvel később az újrakezdés reményében Bradfordnak egy másik részére költöztek.

A szomszédok köszöntötték őket a közösségükben, és minden rendben ment, amíg Hussain a Channel 4 brit adó Dispatches című, 2008-ban adásba kerülő műsorában nem szerepelt, mely az áttérő muszlimokat érintő rossz bánásmóddal foglalkozott. Egy velük egy utcában élő népes muszlim család azonban felismerte, majd annak rendje és módja szerint azonnal kiközösítette őket.

Mindkét család fiatalabb gyermekei az angol egyház  helyi általános iskolájába jártak, ahogy a diákok többsége pakisztáni muzulmán gyökerekkel rendelkezett, de a gyerekek közös iskolába kocsiztatásának hamar véget vetett a másik család.

A játszótéren az áttérésükről gyorsan terjedő szóbeszédnek hála a legkisebb lányukat terrorizálni kezdték. Leenának, a most 14 éves  lánynak azt mondták a barátai, hogy a szüleik megtiltottak nekik az áttértettekkel való keveredést. (Hihetetlen, ilyet csak gonosz fehér, rasszista, keresztény szülők mondhatnak, nem szegény bevándorlók! - a szerk.) Hussain szerint a lánya szíve összetört, és másodrangú polgárnak érezte magát. A családot hitehagyottként kezelték, ami a békés iszlám országokban az európai libsik által valamiért nem kedvelt halálbüntetést vonja magával.

Idén márciusban a család hányattatásainak újabb fénypontját érte el, amikor a feleségét fenyegető férfivel dulakodó Hussaint letartóztatták, és 12 órát kellett eltöltenie a fogdában, mikor is további eljárás kezdeményezése nélkül kiengedték.

A szomszédok ténykedése anyagilag is kellemetlenül érintette a családot. Az elmúlt évben hatszor törték be Hussain kocsijának a szélvédőjét, összesen 5000 fontos kárt okozva ezzel. Legidősebb, végzős orvostanhallgató fia sem járt jobban, az ő szélvédőjét sem kímélték.

Egy szomszéd ellen végül is született ítélet a bíróságon a köznyugalom megsértése miatt, és a béke fenntartására kötelezték, miután Hussain egyik gyermeke felvette a telefonjával, ahogy az utcán őrjöngve fenyegetőzött.

Hussain váltig állítja, hogy sosem volt erőszakos a kínzóival szemben, mégis figyelmeztetést kapott a rendőröktől, amikor egy tavalyi incidens során sértő megjegyzéssel válaszolt egy férfi  fenyegetésére.

A kórházi ápolóként dologzó családfőnél depressziót és a poszttraumatikus stressz szindrómát diganosztizáltak, így képtelenné vált a további munkára. A tulajdonában lévő ingatlanok kiadásából származó bevételekből él.

Ugyan a hitük erős maradt, de a Hussain házaspár már nem jár templomba, úgy érzik, az angol egyház semmit nem tett értük. Egy barátjuk pedig összehozott egy találkozót egy helyi imámmal, de az ígéretek ellenére az sem hozott eredményt.

A West Yorkshire-i rendőrség szóvivője hasonlóan megnyugtatóan a szokásos menetrend szerinti általánosságokat nyilatkozta: figyelemmel kísétik az ügyet, a partnereikkel szorosan együttműködve dolgoznak rajta. Ja, és persze minden bűncselekményről szóló bejelentést komolyan vesznek és alaposan kivizsgálnak. Magától értetődik.

(Daily Mail nyomán)

Frissítés: Magyarázat a Koránból: "Bárki, aki elfordul az iszlámtól, öljétek meg!"

Először is, a Korán 4.89 megparancsolja: „Azt kívánják, hogy visszautasítsátok a Hitet, ahogyan ők visszautasították (a Hitet), és hogy így ti mindannyian egyenlővé váljatok (mint egyformák). Így tehát ne fogadjatok auliyát (védelmezőket vagy barátokat) közülük, amíg nem vándorolnak Allah útján (Mohamedhez). De ha visszafordulnak (az iszlámtól), fogjátok (ragadjátok) meg őket és öljétek meg őket, ahol csak rájuk találtok, és sem auliyát (védelmezőket vagy barátokat), sem segítőket ne fogadjatok közülük.”

Másfelől Mohamed próféta, minden egyes muszlim megkérdőjelezhetetlen példaképe (Korán 33.36, 4.65, 33.21) ezt tanította: „(…) Bárki, aki megváltoztatta iszlám vallását, akkor öljétek meg (Szahih al-Bukhari 9.84.57)”

Harmadrészről Az utazó támasza (Umdat al-Szalik) című muszlim jogtudományi útmutató a következőket rendeli:

„o8.0 – Az iszlám hit elhagyása (ridda)
(Az iszlám elhagyása a hitetlenség (kufr) legrútabb formája, és a legrosszabb. (…)”

„o8.1 Amikor egy ember, aki a serdülőkort elérte és épelméjű, önként elhagyja az iszlámot, megérdemli, hogy megöljék.”

„o8.4 Egy hitehagyott megöléséért nem jár jóvátétel (vagy bármiféle vezeklés, mivelhogy ez olyasvalakinek a megölése, aki megérdemli, hogy meghaljon.)”

„Tettek, melyek az iszlám elhagyását vonják maguk után”

„o8.7 Egyéb dolgok között, melyek az iszlám hit elhagyását vonják maguk után (Allah óvjon minket azoktól):
(2) szándékában áll hitetlenséget elkövetni, még ha a jövőben is. És ha ez a szándék habozó, hogy vajon megtegye-e vagy sem, az ember ezáltal azonnal hitetlenséget követ el;”
(7) a Korán bármely kinyilatkoztatásának megtagadása, vagy bármi megtagadása, ami jogtudósi egyetértés (b7-ben meghatározottak szerint) oda tartozik, vagy egy olyan kinyilatkoztatás hozzáadása, ami nem tartozik oda;
(14) valami kötelező jellegének a megtagadása, ami a muszlimok egyetértése (idzsma, b7-ben meghatározottak szerint) révén az iszlám része, amikor arról nagyon is jól tudják, hogy az olyan, mint az imádkozás (szalat) vagy akárcsak egy raka az öt kötelező imádkozás egyikéből, ha nincs mentség (u2.4-ben meghatározottak szerint);
(20) vagy azt megtagadni, hogy Allah a Próféta üzenetét (Allah áldja meg és adjon neki békét) arra szánta, hogy az egész világ által követett vallás legyen (w4.3-4) (al-Hadiyya al-Alaiyya (y4), 423-24).)”

Az iszlám elhagyásával kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a lista ennél hosszabb, és itt csak azt jelenítettem meg, ami a cikkhez közvetlenül kapcsolódik.

A cikkben szereplő imám - mint a saríában (az iszlám törvényeiben) járatos személy - ezt pontosan tudja, ezért semmit sem fog tenni a család érdekében, sőt!

Ami pedig a kollaboráns brit rendőrséget és államigazgatást illeti, ők csak a britek és a keresztények ellen mernek fellépni, a muszlimok előtt viszont meghunyászkodnak, mint azt több eset is bizonyítja (lásd: itt, itt és itt). Aki utánaolvas, az tudja, hogy ezek az esetek a kollaboráció jéghegyének csak a csúcsát jelentik…

Ennek fényében teljesen felesleges arra várni, hogy a muszlimok bármikor is el fogják fogadni a mi értékeinket, ideértve a vallásszabadságot is, mert mind az elmélet, mind a gyakorlat azt mutatja, hogy sohasem fognak integrálódni.

Hidra

(Kuruc.info)