Egy egyetlen kocsit érintő balesetben meghalt egy Mississippiből való fekete férfi, aki gyakran hordott konföderációs jelképeket.
Az autópálya-rendőrség közlése szerint a 49 éves Anthony Hervey vasárnap halt meg, amikor a Mississippi 6-os autópályáján Lafayette megyében egy 2005-ös Ford Explorerrel elhagyta az úttestet és felborult.
Anthony Hervey rossz lóra tett azzal, hogy nem a jó sorba állt be
A szintén balesetet szenvedő kocsiban utazó Arlene Barnum azt mondta az Associated Pressnek, hogy Hervey azután rántotta félre a kormányt, és törte össze az autót, amikor egy másik jármű melléjük hajtott négy vagy öt üvöltöző, "dühösnek látszó" néger "fiúval".
Barnum elmondásából kiderül, hogy Hervey valamit visszakiabált a másik kocsi felé, mielőtt elveszítette volna uralmát fölötte és összetörte.
„A kocsi őrületesen forgott maga körül, majd borult, borult és borult. Szörnyű volt”, mondta Barnum.
Arlene Barnummal is végezhetett volna a szólásszabadság gyakorlása
A kocsi összetörését követő pillanatokban a járműbe beszoruló Barnum még ki tudta posztolni Facebook-oldalára, hogy „SEGÍTSÉG! Üldöznek. Felfordult a kocsim”.
Majd röviddel ezután a következőt is megosztotta a közösségi oldalon: „Anthony Hervey bennragadt… szivárog az üzemanyag”.
Barnum elmondta a McAlester News-Capitalnek, hogy csak felületesen ismerte konföderációs zászló támogató fekete társát, de megengedte, hogy ő vezesse a kocsiját.
Baleseti helyszín négerterror után
A mississippi autópálya-rendőrség nem adott azonnali választ az Associated Pressnek, amikor a hírügynökség azt kérdezte, vizsgálják-e Barnum állításait. Johnny Poulos, a Mississippi állam autópálya-rendőrségének szóvivője hétfőn írásos nyilatkozatában közölte, hogy a balesetnek semmilyen más részletét nem teszik közzé, mielőtt a balesetet rekonstruáló szakértők nem látták a bizonyítékokat.
Barnum közölte, hogy ő és Hervey vasárnap indultak haza az alabamai Birminghamből, ahol egy szombati felvonuláson vettek részt, amelynek célja az volt, hogy a Linn Parkban lévő konföderációs emlékművet a helyén hagyják. A város vezetői nemrégiben – követve az Obama-doktrínát – arra szavaztak, hogy az emlékművet eltávolítják a parkból.
Barnum elmondta, az ő terepjárójában utaztak, és az nem volt semmiféle konföderációs zászlóval vagy matricával ékesítve, arról pedig fogalma sincsen, vajon követték-e őket a felvonulásról, amikor Mississippi felé utaztak.
Az oxfordi illetőségű Hervey az elmúlt években azzal keltett figyelmet, hogy a zászló megváltoztatására irányuló erőfeszítéseket ellenezte. Saját bevallása szerint "lázadó" katonai viseletet öltött magára, hogy ezzel tisztelegjen azon négerek előtt, akik a polgárháború idején a konföderációs hadseregben szolgáltak. Gyakran látták, hogy konföderációs egyenruhát visel, és az Oxford téren a "rebellis" zászlót lobogtatja.
Az Associated Pressnek 2001-ben adott interjújában – miután Mississippiben leszavaztak egy új állami zászlót – Hervey azt mondta, hogy Mississippi népének kiállása a sarkában a konföderációs csataemblémával díszített lobogó mellett olyan, mint a „hazáért való kiállás”.
„Ez nem rasszizmus. Ez az örökségem”, fogalmazta meg Hervey.
Félő, az amerikai sajtó és a városokat rutinszerűen felforgató fekete elemek ezúttal nem játsszák ki a rasszista kártyát, mint a bűnöző fajtársaikkal végző – legalább részben – néger rendőrök esetében.
„Miért lengetem a konföderációs zászlót?”
Anthony Herveyt jól ismerték, mint városában a konföderációs zászló olyan fekete támogatóját, aki véleményének a nyilvánosság előtt hangot adott.
2006-ban az oxfordi férfi könyvet is írt „Miért lengetem a konföderációs zászlót? Írta egy fekete ember” címmel, amelyben az érvrendszerét fejti ki. A könyv a hátoldalán a következő, az Amazonon is megtalálható ismertető olvasható:
A kongresszusnak nem szabad olyan törvényt alkotnia, amely tiszteletben tart egy vallást vagy azt alapít, megtiltja annak szabad gyakorlását; vagy korlátozza a szólás vagy a sajtó szabadságát; vagy az emberek békés gyülekezésének jogát, és azt, hogy a kormányhoz forduljanak panaszaik orvoslására.
Ez a könyv az igazságról és a szenvedélyről szól.
Ezt a könyvet nyers őszintesége teszi veszélyessé. Hervey fellebbenti a fátylat a fekete dekadenciáról, és ugyanakkor lemezteleníti a mai Amerika hazugságait és politikai korrektségét. Hervey azt írja, „Bemutatom, hogy a polgárháborút nem a rabszolgaság miatt vívták, és hogy Amerikában fajom pusztulásának az oka nem a fehér ember, hanem saját magunk. Ebben a könyvben azt mutatom be, hogy Amerikában a feketék miként menekültek el a fizikai megkötöttségtől egy annál sokkal rosszabbhoz, a mentális megkötöttséghez.”
A könyv bevételének egy részét arra költik, hogy az segítse Hervey jogi csatáját hamis okból történő bebörtönzése ügyében, és egy részét a Déli Örökség (Southern Heritage) megőrzésére. Anyagi támogatást kapnak belőle a Katrina hurrikán fekete és fehér áldozatai is.
(Daily Mail nyomán)
Kapcsolódó:
- Az "n-betűs szót" használva magyarázta el Obama, hogy nem szűnt meg a rasszizmus
