Szombatra virradóra megszavazta a kormány javaslatcsomagjának támogatását, amelyet Athén két nappal ezelőtt nyújtott be a külföldi hitelezőknek az újabb pénzügyi támogatás reményében.
A 300 tagú törvényhozás 251 igen szavazattal, 32 nem ellenében fogadta el a javaslatcsomagot, nyolc képviselő pedig tartózkodott a voksolásnál.
Az AFP francia hírügynökség értesülései szerint a kormányon lévő baloldali Sziriza párt tíz tagja, köztük Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter, valamint a parlament elnöke is a javasolt reformintézkedések ellen szavazott vagy tartózkodott, heten pedig távol maradtak a voksolástól, például Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter.
Mivel a Független Görögök nevű jobboldali párttal közösen kormányzó Sziriza 149 parlamenti hellyel rendelkezik, a koalíció kisebbik tagja pedig 13-mal, az ellenzéki csoportosulások támogatása elengedhetetlen volt a csomag elfogadásához.
Jár a taps Ciprasznak
Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a szavazást követően kijelentette, hogy a kormány "erős felhatalmazást kapott a tárgyalások befejezéséhez, amelyek egy, gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos megállapodás megkötésére irányulnak".
Ciprasz felszólalásában nem tért ki a javaslatcsomag ellen szavazó kormánypárti képviselőkre, mindössze annyit mondott, hogy a nemzetközi hitelezőkkel folytatott egyeztetésekre kell koncentrálni. "Most az a legfontosabb, hogy pozitív kimenetele legyen a tárgyalásoknak. Minden mást majd a maga idejében" - fogalmazott.
A kormányfő a szavazás előtt elismerte, hogy az egyebek mellett nyugdíjcsökkentést és adóemelést tartalmazó javaslatcsomag távol áll pártja korábbi ígéreteitől, azonban - mint mondta - ez az egyetlen esély Görögország számára ahhoz, hogy újabb mentőhitelhez juthasson.
A görög kormány az európai partnereknek ígért, hároméves időtartamra szóló behódoló intézkedésekért cserébe egy újabb, 53,5 milliárd eurós kölcsönt remél.
IMF-közgazdász: nem voltak elég pesszimisták, még több pénzre és adósságelengedésre lehet szükség
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem kommentálta hivatalosan a görög kormány által az európai hitelezőknek benyújtott legutóbbi megállapodási javaslatot, de a szervezet vezető közgazdásza friss blogbejegyzésében azt írta, hogy Athénnak az IMF által korábban becsültnél nagyobb külső finanszírozásra és adósságelengedésre van szüksége ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljanak adósságterhei.
Az IMF szóvivője, Andreas Adriano újságírói kérdésre azt közölte pénteken, hogy a szervezetnek egyelőre nincs mondanivalója az új görög javaslattal kapcsolatban. Ugyanakkor Olivier Blanchard, a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza friss blogbejegyzésében hosszasan elemezte a görög válság kezelését, egyúttal pedig az annak rendezésére vonatkozó gondolatait is megosztotta.
A komcsik ezzel a zászlóval szállták meg az éjjelre a pénzügyminisztériumot
Blanchard azt írta: bár az IMF legutóbbi helyzetértékelését "európai partnereink túl pesszimistának tartották", a jelenlegi folyamatok alapján még az abban foglaltaknál is jelentősebb külső finanszírozásra - különösen a bankrendszer támogatása érdekében - és nagyobb adósságelengedésre lenne szükség. Mindazonáltal a közgazdász azt is kiemelte, hogy a finanszírozási igények növekedése ellenére az esetleges megállapodásnak azokhoz hasonló gazdaságpolitikai intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekről a megszorításokat elutasító görög népszavazás előtt tárgyaltak a felek.
Az IMF múlt héten közzétett helyzetértékelésében azt írta: a jelenlegi tendenciák alapján Görögországnak 2018 végéig 50 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége. Ezen túlmenően a hitelek futamidejét 20-ról 40 évre kellene növelni, és - ha a görög növekedés továbbra sem indul be - a teljes adósság mintegy 30 százalékát le kellene írni ahhoz, hogy az adósságterhek fenntarthatóvá váljanak.
Görögország legutóbbi javaslatában - amelyet csütörtökön este, nem sokkal a megállapodásra szabott vasárnapi határidő előtt küldött el európai hitelezőinek - 53,3 milliárd eurós, tehát nagyjából az IMF értékelésének megfelelő finanszírozást kért a következő három évre. Mindazonáltal az IMF jelentése még azelőtt készült, hogy Görögország tőkekorlátozásokat kényszerült bevezetni, tehát - amint arra a valutaalap felhívta figyelmet - azóta tovább romlott az ország pénzügyi-gazdasági helyzete.
Blanchard a blogbejegyzésében az IMF-et és Görögország európai hitelezőit ért bírálatok kapcsán kitért arra is, hogy a görög államháztartás helyzetének fényében nem döntés kérdése volt a megszorítási politika, annak nem volt alternatívája. A görög államháztartás mérlege még akkor is súlyos, 10 százalék feletti deficitben lett volna, ha a teljes államadósságot leírják - hangsúlyozta. Azt elismerte, hogy a görög gazdaság teljesítménye minden várakozásnál nagyobbat zuhant, ám úgy vélte, ez csak részben írható a fiskális kiigazítás számlájára. A görög GDP a kiigazítási program kezdetén eleve magasabb volt a gazdaság valós teljesítőképességénél, és az utóbbi évek inkonzisztens gazdaságpolitikai lépései, a reformok elégtelen végrehajtása, az eurózónából való kilépéssel kapcsolatos félelmek, az alacsony üzleti bizalom és a gyenge bankrendszer is nagyban hozzájárult a súlyos recesszióhoz - írta az IMF vezető közgazdásza.
Becsapva érzik magukat a magyarországi görögök is
A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának általános elnökhelyettese szerint a görögök óriási csalódásként élik meg a megszorításokról szóló bejelentéseket.
Agárdi Bendegúz Szpirosz az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában úgy vélte, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök beiratkozhat azon politikusok sorába, akik az elmúlt évtizedekben kormányozták Görögországot. Szerinte a koalíció "repedezik".
Egyebek mellett adó- és nyugdíjreformot ajánlott az adósságenyhítésért cserébe a görög kormány a nemzetközi hitelezőknek megküldött legújabb javaslatcsomagjában. Az Athén által csütörtök este nyilvánosságra hozott 13 oldalas dokumentum szerint Görögország az államadósság mérséklése mellett 53,5 milliárd euró új hitelt kérne, hogy 2018 júniusáig törleszteni tudja az adósságait. Ezek fejében többek közt a nyugdíjak csökkentését és bizonyos adók emelését ajánlotta fel az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette kormány.
Agárdi Bendegúz Szpirosz kitért arra is: a magyarországi görög nemzetiség tiltakozik azok ellen a vélemények ellen, amelyek szerint a görög nemzet lusta lenne. "Nem lehet egy egész nemzetet lustának tekinteni, mert ez nem más, mint rasszizmus" - mondta.
Megjegyezte, Magyarországon és Görögországban a legmagasabbak a munkaórák száma az Európai Unióban.
(MTI nyomán)
Friss kapcsolódó:
- Nem kérnek a csőbe húzott görögök a "reformokból"
- Tetszik a nagy nemzetközi hitelezőknek a Ciprasz-csomag
Korábban írtuk:
- Ezrek tüntetnek Athénban a tervezett megszorítások ellen
- Saját táborát győzködi a görög kormányfő, hogy fogadják el azt, amire az ország nemet mondott
- Egyes euróövezeti vezetők elengednék a görög adósság egy részét
- Telefonon beszélt Ciprasszal az amerikai pénzügyminiszter
További kapcsolódókból:
- Az EU-nak adott görög pofon után már nem Soros támogatja a Szirizát?
- A Grexit után is van élet, ha úgy alakul - nemzetközi lapok a görög népszavazásról
- A kormány győzelme ellenére bejelentette lemondását a görög pénzügyminiszter
- Hivatalos: a nem szavazatok győztek Görögországban
- Összecsapások Athén központjában
- Egyelőre megkegyelmezett a görögöknek Athén legnagyobb hitelezője
- Nagyon meggyőző érvvel álltak elő a görögök az euróövezetben való maradás mellett
- Ciprasz nemmel való szavazást kér
- Görögország sorsa az Európai Központi Bank kezében van
- Az Eurócsoport elutasította a görög mentőcsomag meghosszabbítását
- A görög parlament megszavazta a hitelreferendumot - az IMF szerint jogilag nonszensz
- Ciprasz: a hitelezők célja "egy egész nép megalázása" - Népszavazás dönthet a hitelmegállapodásról
