A görög adósság egy részének elengedésében kompromisszumra késznek mutatkoztak kedd reggeli nyilatkozataikban egyes euróövezeti politikusok.
Az euróövezeti pénzügyminisztereknek meg kellene fontolniuk a görög adósság egy részének leírását, de csak abban az esetben, ha Görögország elkötelezi magát az ennek fejében megkövetelt gazdasági reformcsomag végrehajtása mellett - jelentette ki kedden Pierre Gramegna luxemburgi pénzügyminiszter.
"Luxemburg számára nem tabu az adósságelengedés kérdése, mindenről készek vagyunk tárgyalni" - fogalmazott a 100.7 rádiócsatornának adott interjúban a pénzügyminiszter. Mindazonáltal csak egy átfogó csomag részeként jöhet szóba a téma - szögezte le. "Arról, hogy a 18-ak egyezzenek bele az adósság elengedésébe, Görögország pedig azt tesz, amit akar, arról szó sem lehet."
Egy megállapodás a görög adósság rendezéséről éppen úgy létfontosságú Görögország számára, mint az euróövezeti koherencia megőrzése szempontjából - fejtette ki Manuel Valls francia miniszterelnök az RTL rádiócsatornának adott interjúban.
"Fontos megérteni, hogy döntő pillanathoz érkeztünk az Európai Unió történetében" - hangsúlyozta. "Franciaország minden tőle telhetőt megtesz és a jövőben is meg fog tenni, hogy Görögország tagja maradhasson az euróövezetnek, egyszerűen azért, mert ott a helye" - szögezte le a francia miniszterelnök.
Hangsúlyozta, hogy Franciaország szerint az euróövezet nem vállalhatja fel Görögország távozásának kockázatát, mégpedig sem gazdaságilag, sem pedig politikailag. Egy euróövezeti tag távozása a világgazdasági növekedést kockáztatná - mutatott rá. "Maga Európa a tét" - túlozta el a helyzetet.
"Meggyőződésem szerint létezik a megegyezéshez szükséges közös nevező. Görögországnak szüksége van a megállapodásra, mert az euróövezet elhagyásával elviselhetetlen helyzetbe kerülnének a polgárai, de ugyanígy szüksége van a megállapodásra az euróövezetnek is saját koherenciájának a megóvása érdekében, ami pedig egész Európa érdeke" - jelentette ki.
A francia miniszterelnök az interjúban a luxemburgi pénzügyminiszterhez hasonlóan maga is alkalmazta a "nincsenek tabutémák" megfogalmazást a görög adósság elengedésével kapcsolatban.
Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter is annak a véleményének adott hangot a Corriere della Sera lapnak adott interjúban, hogy egy fenntartható reformprogram életbe léptetésével és az adósság részleges elengedésével lehet elkerülni Görögország euróövezeti kilépését. A görög népszavazás eredménye mindkét tárgyalófelet a megállapodásra, nem pedig a Grexit egyengetésre kell hogy ösztönözze.
Az olasz külügyminiszer ugyanakkor a lapnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzet egyértelműen és kizárólag Görögországnak róható fel, mivel kormányai az elmúlt 15-20 évben nem tartották tiszteletben az euróövezeti szabályokat.
A nap folyamán rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a görögországi helyzet megvitatása céljából az Európai Unió azon tagállamainak állam-, illetve kormányfői, amelyek a közös pénzt, az eurót használják. Előtte a pénzügyminiszterek is találkoznak.
A görög kormány valamivel több mint egy héttel ezelőtt úgy döntött, nem folytatják a tárgyalásokat az esetleges reformintézkedésekről az országnak folyósított kedvezményes hitel folyósítását koordináló és a reformokat ellenőrző intézményi hármassal, az Európai Bizottsággal, az EKB-val és a Nemzetközi Valutaalappal, hanem július 5-én népszavazást tartanak a hitelezők legutolsó ajánlatáról. Ennek elutasítása mellett tette le voksát vasárnap a görög választók több mint hatvan százaléka.
Juncker: el kell kerülni a "grexitet"
El kell kerülni a "grexitet", vagyis azt, hogy Görögország távozzon az euróövezetből - mondta kedden Strassburgban az Európai Parlament plenáris ülésén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Hangsúlyozta, hogy most "a görög kormány térfelén pattog a labda", Athénnak kell előállnia új javaslatokkal az adósságválság megoldása érdekében.
Vasárnap a görögországi népszavazáson a többség elutasította azokat az indítványokat, amelyeket a hitelezők tettek a fenntartható gazdasági szerkezetet célzó reformokra. Kedd este Brüsszelben összeülnek az euróövezeti országok csúcsvezetői, hogy megvitassák a nap folyamán várhatóan beérkező görög javaslatokat. Előtte, délután az övezet pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport tart ülést, és derűlátó vélekedések szerint ez a testület utána már döntési javaslattal fordulhat az este összeülő állam-, illetve kormányfőkhöz.
Juncker szembeszállt azokkal a vélekedésekkel - amelyek meglehetősen elterjedtek a jómódúbb eurózónabeli országban -, miszerint az lenne a legjobb, ha a hatalmas adósságteherrel sújtott, ugyanakkor viszont a kemény megszorító intézkedéseket vállalni nem akaró görögök kikerülnének a közös pénzt, az eurót használó, jelenleg 19 országot átfogó övezetből. Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének az elnöke - aki korábban másfél évtizednél hosszabb ideig állt a luxemburgi kormány élén, valamint hosszú éveken át vezette az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek a testületét, az úgynevezett Eurócsoportot is - arról beszélt, hogy élettapasztalata azt súgja neki, "a leegyszerűsített válaszok tévútra visznek".
A kedd esti eurózónacsúcsot illetően azonban az Európai Bizottság elnöke igyekezett hűteni az azonnali megegyezésre vonatkozó, felfűtött várakozásokat. Szerinte ha az eddigi, rendre eredménytelennek bizonyult próbálkozás után ezen az estén minden azonnal megoldódni látszana, "az megint csak leegyszerűsített megoldás lenne".
Görögország számára most - amennyiben a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank továbbra is fenntartja a görög bankok minimálisan szükséges készpénzellátását - a július 20-i dátum tekinthető "az igazság pillanatának", mert akkor jelentős összegű törlesztési kötelezettsége válik esedékessé, ezúttal már nem az amerikai dominanciájú, egyelőre türelmet tanúsító Nemzetközi Valutaalappal (az IMF-fel), hanem immár a "lélegeztető készüléket" biztosító Európai Központi Bankkal szemben.
Jean-Claude Juncker, miközben felemelte szavát a görögök eurózóna-tagságának lehetőség szerinti fenntartása mellett, bírálta azt, hogy Athénból a minap "terrorista" magatartással vádolták az uniót. Ezt a kifejezést az a Jánisz Varufakisz használta, aki aztán a hitelezői javaslatok elutasításához vezető - tehát Varufakisz álláspontját alátámasztó - népszavazás után sokak számára váratlanul lemondott pénzügyminiszteri tisztségéről. Széles körben elterjedt értelmezés szerint Varufakisz tárgyalási technikája és retorikája immár vállalhatatlan a hitelezőkkel megegyezésre törekvő Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök számára.
(MTI nyomán)
