Rövid távon Görögország sorsa jószerivel az Európai Központi Bank (EKB) kezébe került. Az ország nem tud pénzhez jutni a nemzetközi pénzpiacokon, az egyetlen forrása az EKB sürgősségi likviditási támogatási mechanizmusa maradt.

Közép-európai idő szerint kedden éjfélkor lejárt a Görögországot támogató nemzetközi hitelprogram, és ezzel megszűnt a pénzügyi védőernyő a csőd szélére sodródott dél-európai ország fölött. Egyúttal kedden éjfélkor Görögország lett az első fejlett ország, amely nem teljesítette fizetési kötelezettségét a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé, miután nem utalta át az esedékessé vált, mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet. Ezzel Görögország fizetési hátralékba került, és ha nem fizet később sem, akkor is hónapok telnek el addig, amíg szavazati jogától megfosztják.

A hitelprogram hatályának megszűnése és az IMF-törlesztés elmaradása nem jelenti azt, hogy Görögország csődbe ment vagy kiesett az euróövezetből. A mentőcsomag kifutásának azonnali hatásaként a görög kormány elesett mintegy 16 milliárd eurós pénzügyi támogatástól, amely egyebek között a görög bankok feltőkésítését szolgáló 10,9 milliárd eurót is magában foglalja. Ám napokba, hetekbe, de akár hónapokba is telhet, amíg kiderül, hogy mi lesz az adósságválság végső kimenetele, milyen megoldást választ vagy kényszerít magára Görögország.

Rövid távon Görögország sorsa jószerivel az Európai Központi Bank (EKB) kezébe került. Az ország nem tud pénzhez jutni a nemzetközi pénzpiacokon, az egyetlen forrása az EKB sürgősségi likviditási támogatási mechanizmusa maradt. Az euróövezeti jegybank kormányzótanácsa szerdán dönt arról, hogy emeli-e a hosszú távon fizetőképes, de átmeneti likviditási problémákkal küzdő görög pénzintézeteknek nyújtható támogatás keretösszegét. Ha a kormányzótanács korlátozza, netán leállítja a görög bankok likviditási támogatását, az a görög bankrendszer teljes összeomlásához és államcsődhöz vezetne nagyon rövid idő alatt. Elemzők szerint nem valószínű, hogy az EKB felvállalja ennek a kockázatát.

Görögország kérhet más típusú és tartalmú segítséget, de napokba, hetekbe telhet annak megszervezése. Az Alekszisz Ciprasz vezette kormány éppen ezt tette, amikor az utolsó pillanatban azt javasolta európai partnereinek, hogy kössenek két évre szóló megállapodást az euróövezeti mentőalappal, az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM), amely így biztosítaná az ország finanszírozását, és ezzel párhuzamosan átütemeznék a görög államadósságot. Először arról kellene dönteni, hogy Görögország egyáltalán igénybe veheti-e az adott támogatást, majd elkezdődhetnek a tárgyalások a feltételekről.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek azonban kedd esti telekonferenciájukon három kérésből kettőt elutasítottak, így nem hosszabbították meg a görög pénzügyi mentőcsomag hatályát, és nem hajlandók tárgyalni a görög adósság egy részének leírásából. Az Európai Stabilitási Mechanizmus hitelkeretének igénybe vételére irányuló kérelem kapcsán pedig úgy döntöttek, hogy szokásos ügymenet szerint, vagyis nem rendkívüli, gyorsított eljárásban bírálják el.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületének elnöke közölte, hogy szerdán újabb javaslat érkezik Athénból. Hangsúlyozta azonban, hogy Görögországnak meg kell változtatnia a partnereihez való hozzáállását, ha megállapodást akar. Jelezte egyúttal, hogy a pótlólagos görög hitelkérelemnek az elbírálása csak a július 5-re tervezett görög népszavazás után lesz lehetséges.

Az igazi bonyodalmak akkor kezdődnek el, ha Görögország tényleg államcsődöt jelent. Egyfelől az sem világos, hogy mi lesz az ország euróövezeti és európai uniós tagságával. Ha valamilyen úton-módon megszűnik euróövezeti tagsága, kérdéses, hogy milyen fizetőeszközt vezet be, megtartja-e az eurót, bevezeti-e ismét a drachmát, vagy a kettő egyidejűleg jelen lesz a pénzügyi rendszerben.

Az IMF megerősítette, hogy nem törlesztettek

"Megerősíthetem, hogy nem érkezett meg az az 1,2 milliárd SDR-es törlesztés, amely a mai napon volt esedékes Görögország részéről az IMF felé. Tájékoztattuk a végrehajtó bizottságot arról, hogy Görögország hátralékba került, és csak akkor juthat IMF-finanszírozáshoz, ha rendezte a hátralékot" - írta Gerry Rice, az IMF szóvivője helyi idő szerint kedden este Washingtonban kiadott közleményében. Ez az első eset az IMF 70 éves története során, hogy egy fejlett gazdaság nem tudta törleszteni tartozását a valutaalapnak. A legutóbbi ország, amely nem volt képes határidőre fizetni az IMF-nek, Zimbabwe volt 2001-ben. Korábban többek között Szudán, a tálibok uralma idején Afganisztán, valamint Haiti jelentett csődöt a valutaalap felé.

A görög törlesztés elmaradása nem jelent meglepetést, miután korábban az athéni kormány egyértelművé tette, hogy külső segítség nélkül nem lesz pénze kifizetni tartozását. Megfigyelők biztosra vették a fizetés elmaradását azután, hogy megszakadtak a hitelezők és Görögország tárgyalásai, így az országnak nincs honnan előteremtenie a szükséges összeget

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója vasárnap jelezte: amennyiben Athén nem teljesíti törlesztési kötelezettségét, Görögország ugyan továbbra is a pénzügyi szervezet tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban, és jogosult lenne technikai jellegű segítségre is, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja.

Leminősítette Görögországot a Fitch Ratings

A befektetésre nem ajánlott - spekulatív - osztályzati sáv mélyére süllyesztette Görögország államadós-besorolását a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő kedden késő este Londonban bejelentette, hogy az eddigi "CCC"-ről egy fokozattal "CC"-re rontotta Görögország hosszú futamidejű hazai és külső szuverén adósságának osztályzatát.

A Fitch indoklása szerint a görög kormány és a hitelezők közötti tárgyalások félbeszakadása jelentősen növelte annak a kockázatát, hogy Görögország a következő hónapokban képtelenné válik adósságtörlesztési kötelezettségeinek teljesítésére, beleértve a magánszektorbeli hitelezőkkel szembeni kötvénykötelezettségeket is.

A Fitch Ratings közölte, hogy a magánhitelezőkkel szembeni törlesztési csődhelyzet beálltát most már valószínűnek tartja. Bár a hétvégére kiírt népszavazáson - amelyen a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatáról kell dönteni - a jelenlegi közvélemény-kutatások a javaslat elfogadásának adnak nagyobb valószínűséget, az elutasítás kockázata is jelentős - áll a hitelminősítő elemzésében.

A Fitch szerint ha a referendumon elutasító döntés születik, az "drámai" mértékben megnövelné annak az esélyét, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből. A cég szerint e távozás valószínűleg zűrzavaros körülmények közepette menne végbe, mivel a jelenlegi görög kormány részéről nem várható együttműködés az európai hatóságokkal ilyen fejlemény esetén. A bankbetétekre bevezetett hozzáférési korlátozások még tovább rontják a görög gazdaság kilátásait, a Fitch Ratings ezért most már 1,5 százalékos GDP-visszaesést vár Görögországban 2015 egészében.

A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy a gazdasági kilátásokat e módosított előrejelzéshez képest is súlyos lefelé ható kockázatok terhelik, és még mélyebb recesszió is következhet, ha a népszavazáson elvetik a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait. Előző nap egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's is leminősítette Görögország államadós-besorolását, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a görög kormány a jelek szerint a belpolitikai meggondolásokat a pénzügyi-gazdasági stabilitás, a kereskedelmi hitelek törlesztése és az euróövezeti tagság elé helyezi.

A hitelminősítő szerint ennek jele az is, hogy a görög kormány népszavazást hirdetett a hivatalos hitelezők válságmegoldási javaslatairól.

Mindezek alapján a cég "CCC"-ről egy fokozattal "CCC mínusz"-ra rontotta a hosszú futamidejű görög államadósság-osztályzatot, és az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

A Standard & Poor's a leminősítés indoklásában közölte: megítélése szerint most már 50 százalék körüli az esélye annak, hogy Görögország távozik az euróövezetből, az pedig gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy - hacsak nem következik be valamilyen nem várt kedvező változás - Görögország fél éven belül törlesztési csődbe kerül kereskedelmi adósságállományával.

Az S&P kiemelte azt a véleményét is, hogy ha Görögország távozik az euróövezetből, és ezzel végérvényesen elveszíti hozzáférését az eurójegybank (EKB) finanszírozási forrásaihoz, az súlyos devizahiányt teremtene, ami potenciálisan azt is eredményezheti, hogy jegyrendszert kell bevezetni alapvető importtermékekre, például az üzemanyagokra.

(MTI)