Ukrajna
Az ukrán ellenzék elfoglalta a parlament szónoki emelvényét
Kedd reggel az ukrán parlament ellenzéki képviselői elfoglalták a szónoki emelvényt, azt követelve, hogy hozzanak létre egy ideiglenes vizsgálóbizottságot, amelynek a Jacenyuk visszaéléseiről szóló információk kivizsgálása lenne a feladata.
„Blokkolni fogjuk a parlament szónoki pulpitusát, nem engedünk senkit sem ide, amíg nem szavazzuk meg az eseti vizsgálóbizottság létrehozását, amely a visszaéléseket vizsgálná ki. Hadd döntse el a bizottság, hogy igazak vagy nem ezek a vádak!” – mondta Jurij Levcsenko képviselő.
Grojszman házelnök kérte a tüntetőket, hogy foglalják el helyüket a napirendi pontok elfogadása érdekében. Nyikolaj Gordienko pénzügyminiszter nyilatkozott először a Jacenyuk elleni vádakról. Azzal vádolta meg a Jacenyuk-kormányt, hogy az 7,5 milliárd hrivnyát rabolt az országtól. A nyilatkozata után leváltották a pénzügyminiszteri tisztségről, a kormánybizottság pedig vizsgálatot kezdett ellene. Jacenyuk azt követelte a főügyészségétől és az SZBU-tól, hogy kezdjenek nyomozást a volt pénzügyminiszter ellen.
A parlamentben a múlt héten terjesztettek be egy olyan törvénytervezetet, amely szerint létrehoznak egy vizsgálóbizottságot a kormányt érő korrupciós vádak kiderítésére. Jacenyuk ezt a kezdeményezést és nyomozást kilátástalannak nevezte.
Forrás: InterFax
Kijevben a parlament előtt tüntetnek a szvobodások
Az ukrán parlament előtti téren több száz Szvoboda-párti tüntet, írja a RIA Novosztyi. Transzparenseiken többek között az volt olvasható, hogy „Jacenyuk azért emeli a tarifákat, hogy legyen honnan lopni” illetve „Jacenyuk kormánya kirabolja az országot az oligarchák javára”. A tüntetők azt követelik, hogy hozzanak létre egy ideiglenes nyomozóbizottságot, amely a kormány korrupciós ügyei után vizsgálódna. Ezek mellett azt is szeretnék elérni, hogy a vizsgálat ideje alatt függesszék fel az ország miniszterelnökének jogköreit. A téren nagyjából 10 sátrat is felállítottak, ahol aláírásokat gyűjtenek a vizsgálóbizottság támogatása érdekében. Bár a jelenlegi helyzet nyugodtan tűnik, ennek ellenére nagy a rendőri jelenlét.
A kijevi rendőrség megerősíti a rendvédelemre kivezényelt emberek számát az elnöki adminisztráció, a parlament, a miniszteri kabinet és az azokhoz tartozó területeken. Nagyjából 2500 rendőrt és a Nemzeti Gárda alakulatait vezényelték a helyszínre.
A villamosenergia, a gáz, a hő és a melegvíz tarifái Ukrajnában április 1-jétől emelkedtek meg. A gáz ára átlagosan 285%-kal lesz drágább, ami abban a memorandumban is szerepel, amelyet az IMF Ukrajnával kötött.
Forrás: RIA
Az amerikai külügy Ukrajna decentralizációja mellett
A Vesztyi arról számolt be, hogy az ukrán kormány, élén Porosenko elnökkel készen áll a hatalom decentralizációs folyamataira. Ezt Marie Harf, az amerikai külügyminisztérium sajtóosztályának ideiglenes vezetője mondta a szokásos hétfői sajtómegbeszélésen.
Harf üdvözölte az alkotmányügyi bizottság hétfői kijevi ülését. Az amerikaiak szerint Porosenko megerősítette a kormány elkötelezettségét a hatalom decentralizálásával kapcsolatban. Harf úgy látja, ez megerősítheti a régiók hatalmi szerveit, az önkormányzatiságot és a régiók intézményeit. Porosenko az alkotmányügyi bizottság előtt bejelentette, hogy Ukrajnának továbbra is unitárius államnak kell maradnia. Felvetette annak a lehetőségét is, hogy népszavazásra bocsájtják az ország föderalizációjának a kérdését, ha az alkotmányügyi bizottság is így gondolja, bár Porosenko hozzátette, hogy szerinte az ukránok nem fogják ezt megszavazni.
Harf arról is beszélt, hogy Kijev katonai segítségnyújtásáról szóló első jelentése már elkészült, és az USA kongresszusa elé terjesztették.
„Amennyire tudom, már elküldték a dokumentumot” – mondta Harf a jelentésről.
Az ilyen jelentések összeállítását az úgynevezett „Ukrajna szabadságának támogatási törvénye” is előírja, amelyet a Kongresszus tavaly készített el. Barack Obama tavaly azzal a jegyzékkel írta alá ezt a törvényt, hogy a kormány jelenleg még nem kíván élni azzal a lehetőséggel, amellyel felruházta a Kongresszus.
Forrás: Veszti
Amerikai romboló tart Odesszába
Az amerikai haditengerészet DDG 109 Jason Dunham nevű Arleigh Burke osztályú rombolója Ukrajna partjai felé tart, írja internetes oldalán az ukrán 24 hírcsatorna. Várhatóan két napon belül érkezik meg Odessza partjaihoz. A romboló április 3-án érkezett meg a Fekete-tengerre.
Forrás: 24TV
Kelet-Ukrajna
Forbes: Putyin azt mondta, Porosenko felajánlotta neki a Donbasszt
A Forbes megbízható forrásra hivatkozva közölte, hogy március 19-én az Orosz Iparosok és Vállalkozók Szövetségének Igazgatói Kongresszusán Vladimir Putyin orosz elnök felszólalásának jelentős részében Donbassz állapotát elemezte.
Felszólalásában Putyin kijelentette, hogy a minszki, február 11-12-i “Normandiai Négyek” találkozóján Petro Porosenko felajánlotta neki, hogy Oroszország “vegye át” a Donbassz területét orosz fennhatóság alá. A Forbes saját forrására hivatkozva – aki fültanúja volt az orosz elnök beszédének, kijelentette, hogy ő (Porosenko) egyenesen azt ajánlotta; “Vigyék a Donbasszt!". Én (Putyin) azt válaszoltam neki: “Tréfál? Nekem egyáltalán nem kell az a terület!” Ha önöknek sem kell, jelentsék be a terület leválását és függetlenségét!". Az orosz elnök szavai szerint Porosenko kijelentette, hogy Ukrajna kormánya ezt a lépést nem lépheti meg. Ebben esetben – követelte Putyin - a kijevi kormány nyugdíjat, és különféle juttatásokat kell hogy fizessen a lakosságnak, és persze vissza kell építeni a bankrendszert is.
A kongresszus egyik névtelenséget kérő résztvevőjének elmondása szerint Putyin az üzleti élet képviselőinek beszélt Porosenko váratlan ajánlatáról, amelyben a Donbassz teljes finanszírozását ajánlotta fel Putyinnak, ám az orosz elnök visszautasította az ajánlatot, és kijelentette, hogy erről csak akkor lehet szó, ha a terület teljes mértékben orosz fennhatóság alá kerül. “Jelenleg ez Ukrajna területe, ezért minden javadalmazás az ukrán fél által kell hogy történjen”- mondta a Forbes informátora. Ugyanezen találkozón Putyin kijelentette, nem bízik abban, hogy a minszki egyezményt Ukrajna be fogja tartani, ezért a konfliktus kiéleződésére számít. Az orosz elnök szerint Kijev nem akarja békés úton megoldani a problémát, és katonai erővel kívánja legyőzni a Donbassz felkelőit, vagy gazdaságilag tönkretenni a régiót. Putyin rávilágított, hogy Kijev még a felkelők amnesztiára vonatkozó törvénytervezetét sem vizsgálta meg, ugyanúgy eddig még szó sem esett a Luganszki és Donyecki megyék különleges státuszáról Ukrajnán belül, holott ez a két pont is része a minszki egyezménynek.
Putyin szerint Kijev eleve fikciónak tartja ezen pontokat, és a régiónak semmiféle autonómiát nem kínált fel még. Európa vezetői jól látják, hogy Ukrajna ignorálja a minszki szerződés pontjainak teljesítését, ugyanis e konfliktus elhúzódása az Egyesült Államok érdeke, amely Európát és Oroszországot el akarja zárni egymástól.”Putyin véleménye szerint az Oroszország elleni szankciók még jó ideig élni fognak, és kétségbe vonta, hogy a minszki egyezmény teljes terjedelmében valamikor egyáltalán életbe léphet, hiszen a harcoló felek álláspontjai nagyon messze esnek egymástól, és Porosenkó sem igazán akarja a békét." "Az üzleti köröknek arra kell számítani a közeljövőben, hogy a szankciók még sokáig fennmaradnak”- tette hozzá a találkozó résztvevője.
Putyin beszédének végén kissé jobb kedvre derítette az üzleti élet képviselőit, mikor kijelentette: „Merkel saját kezével 16 órán keresztül írta a minszki egyezmény nagy részét. Ebből az is látható, hogy ők (Merkel és Hollande) újra megpróbálják Porosenkót meggyőzni a szerződés pontjainak feltétlen betartásáról. Más kérdés, hogy Porosenkó kire fog hallgatni; az EU politikusaira vagy az amerikai héjákra. Az Egyesült Államok pedig saját elképzeléseit erőlteti ma rá az ukrán politikusokra. Az eddigi kijelentések hivatalos megerősítését eddig sem Oroszország, sem Ukrajna, Németország és Franciaország vezetőinek sajtószolgálata nem erősítette meg.
A „Rusvesna”(Orosz Tavasz) véleménye szerint Porosenko lázasan keresi az ukrajnai krízisből történő kilábalás lehetőségeit. Donbassz Oroszországnak történő átadása kívánatos megoldásnak tűnhet az ő számára, hiszen újra maga körül tömöríthetné az „orosz agresszió” fanatikus gyűlölőit, és az üres kincstárnak sem kellene a Donbassz követeléseit kielégíteni. A katonai megoldás is megfelelőnek látszik a kijevi vezetés számára, így fizikailag likvidálhatja az oroszbarát erőket, saját belső ellenzékével együtt, valamint tömegesen deportálhatná Donbassz teljes lakosságát Oroszországba. A legkevésbé elfogadható verzió a kijevi vezetés számára Donbassz függetlenségének „de facto” elismerése a minszki egyezmény szerint, hiszen ez nem menti fel Kijevet pénzügyi, humanitárius és politikai kötelezettségeinek rendezése alól.
Forrás: Rusvesna
Csere nélkül adták át a foglyaikat a felkelők
16 foglyot adtak át a donyeckiek az ukrán oldalnak, írja a Lifenews. Ez nem csere volt, hanem csak egy jóindulatú gesztus a felkelők részéről. Daria Morozova, a donyecki ombudsman szerint ezt követően a DNR és LNR területén nem maradt egy hadifogoly sem, hiszen mindenkit átadtak Kijevnek. A DNR április 6-án hétfőn indította útnak azt az autóbuszt, amelyen ukrán hadifoglyokat szállított az ukrán hadsereg állásaihoz. A 16 fogoly nem a fogolycsere program keretén belül került vissza Ukrajnába, mert Kijev még mindig nem hajlandó végrehajtani a minszki megállapodás ezen pontját.
Debalcevóban, Ilovajszkban és a donyecki reptéren fogságba kerülteket indítottak vissza Ukrajnába. Ezzel egy időben Ukrajna területén 1370 fogoly van még, akiket át kellene adni a felkelőknek. Daria Morozova szerint ez jogilag ez lehetetlen, mivel Ukrajnában még mindig nem fogadták el az amnesztiáról szóló törvényt. „A fogolycserével kapcsolatos megbeszélések folynak, de az amnesztiatörvény hiánya miatt az ukrán oldal nem képes ezt végrehajtani. A bíróik a srácainkra különböző címeket aggattak, most el kell ítélni őket, aztán meg felmenteni. És ehhez nincs jogi alap, ezért utasítja el a bíró a kegyelmi kérvényeket” – mondta Morozova. Azt is megemlíti, hogy az amnesztiatörvényt a normandiai négyek találkozóján megbeszélték, és megállapodtak annak elfogadásáról.
Már márciusban ismertté vált, hogy az ukrán oldal korlátozza a minszki egyezmények hatodik pontjának végrehajtását, amelyről nemcsak a felkelők, hanem az ukrán jogvédő szervezetek is beszámoltak. Ruszlána, az ismert ukrán énekesnő is megvádolta Porosenkót azzal, hogy nem kíván tenni semmit a donbasszi konfliktus deeszkalációja érdekében. Az énekesnő szerint az elnök hívei minden téren akadályozzák a fogolycsere körüli munkálatok folytatását. A minszki egyezmény szerint nem később mint öt nappal a nehézfegyverek visszavonása után be kellett volna fejezni a fogolycseréket. Ukrán oldalon a mai napig nem hoztak létre olyan szervet vagy bizottságot, amelynek ez lenne a feladata.
Forrás: LifeNews
Ukrán belügy: Motorola által vezetett zászlóalj minden harcosa ukrán
Vjacseszlav Abroszkin, az ukrán belügyminisztérium donyecki megyei vezetőségének vezetője nyilvánosságra hozta a Spárta zászlóalj tagjainak neveit és fényképeit, amelyet az ismert Motorola, vagyis Arszenyij Pavlov vezet. Abroszkin elmondta, hogy egy a Youtube-ra feltöltött videó alapján azonosították a zászlóalj minden tagját, amelyet annak egyik tagja töltött fel a netre, a névsorban 39 név van.
„Nagy részüket már körözzük, a többiek körözése pedig a napokban megkezdődik” – mondta Abroszkin. A listán levő személyek mindegyike ukrán, donbasszi, odesszai és harkovi lakos, oroszok nincsenek közöttük. „Röviden, a 40 emberből csak Motorola orosz állampolgár, de ő is egy donyecki nőt vett feleségül” – írta Abroszkin nyilatkozata alá egy Facebook-felhasználó.
Forrás: Veszti
Egyéves születésnapját ünnepli a DNR
Donyeck az egy évvel ezelőtt kikiáltott Donyecki Köztársaság létrehozását ünnepli, írja a Zvezda. Pontosan egy évvel ezelőtt alakították meg a Legfelső Tanácsot, amely elfogadta a Köztársaság szuverenitásáról szóló nyilatkozatot. Ez alkalomból ünnepségeket szerveznek az egész köztársaságban. A legnagyobb ünnepi rendezvényre természetesen Donyeckben kerül sor. A parlamenti képviselők 16:00-kor gyűlnek össze a Zenei-Drámai Színházban.
Andrej Purgin, a Legfelső Tanács házelnöke az évfordulóval kapcsolatban a következőket nyilatkozta: "2014. április 7. vált azzá a nappá, amikor megértettük, hogy ha nem vesszük magunkra a felelősséget, akkor nem lesz több esélyünk. Az emberek meghozták a saját választásukat, egy társadalmi bravúrt hajtottak végre. Igen, most nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben vagyunk, nagy nehézségeink vannak az iparral is, de biztos vagyok abban, hogy előre fogunk haladni" - mondta Purgin. A házelnök továbbá felkérte azokat, akik ukrán területekre menekültek el, hogy térjenek vissza.
Forrás: Zvezda
Ukrán mesterlövészek lőtték a luganszki pozíciókat Szlavjanoszerbszk járás térségében, Krutaja Gora város mellett
A hírt megerősítette a LNK rendőrségének szóvivője is. „Az ukránok tegnap este több állásból tüzeltek a rendfenntartóink állásaira”- mondta a szóvivő. „Szerencsére senki sem sérült meg”- tette hozzá. Ugyanakkor jelezte, hogy a támadás tényét jelenteni fogják az Együttes Koordinációs Bizottság felügyelőinek, akik jogosultak ellenőrizni a tűzszünet megsértésének tényét.
Forrás: Rusvesna
Kijev betiltaná Kelet-Ukrajnában a mobilozást
A Zahid számolt be arról, hogy a kormány betiltaná a katonák mobilhasználatát a hadműveleti területeken, mivel azok nem védett kommunikációs vonalakat használnak. Ezt az ötletet egy olyan törvénytervezet tartalmazza, amelyet már beterjesztettek az ukrán parlamentben. A törvény szerint a katonák nem használhatják a mobiltelefonokat. Ez a tiltás abban az esetben is hatályos lenne, ha az országban hadiállapotot vezetnének be. A törvény célja, hogy ne szivárogtassanak ki információkat a hadműveletekről nem titkosított kommunikációs hálózatokon keresztül.
Forrás: Zahid
Az ukrán hadsereg 38 ízben sértette meg a tűzszünetet az elmúlt 24 órában
„Az elmúlt napon az ukránok 38 alkalomal támadták a Donyecki Népköztársaság állásait” - jelentette be a DNR védelmi minisztériuma. Adataik szerint a tüzérségi támadások célpontjai a Gorlovka, Bezimjannoje, Sirokino, Szpartak, Zamozsnoje, Zsabicsevo, Novomarjovka, Nikolajevka és Peszok városok közelében lévő állások voltak. A donyecki repülőteret továbbra is folyamatosan lövik. A sebesültekről és a halottakról eddig nincs adat.
Forrás: NovorosInform
Kárpátalja
Kiterjedt csempészhálózatot füleltek le Nagyszőlősön
Az ua-reporter szerint az SZBU egy nagyobb, többek között cigarettacsempészettel foglalkozó bűnbandát tartóztatott le. A banda tagjai nem csak cigarettát, hanem az ország kulturális örökségének részeit is átcsempészték Csonka-Magyarországra, mint például régi könyveket, vallásos festményeket. Az SZBU tájékoztatója szerint a banda öt tagjából hárman a szőlősi városi tanács képviselői. A csempészek munkáját segítették a hatósági szervek korrupt személyei is, akik szintén büntetésre számíthatnak.
Az akció során sikerült megakadályozni, hogy az országból kivigyenek 101 régi könyvet, amelyeknek nagy a kulturális jelentősége. A bíróság által engedélyezett kutatásokat 18 helységben folytatták, amely által több mint 500 doboz cigarettát is lefoglaltak. Mindezt a járműveikben kialakított titkos rejtekhelyeken akarták átvinni a határon. Lefoglaltak adathordozókat és több olyan iratot is, amely bizonyítékul szolgálhat ellenük.
Az ua-reporter cikke alatt olvasható hozzászólás szerint ítélet helyett kitüntetést érdemelnének a banda tagjai, mivel ők legalább pénzhez juttatják az országot.
Forrás: KárpátHír
Ungváron felsőoktatási intézményeket zárhatnak be
Forrás: KárpátInfo
Egy kárpátaljai képviselő szerint el kell engedni Donbásszt
Forrás: KárpátHír
Magosz-gyűjtés a kárpátaljai magyaroknak
Forrás: KárpátHír
Világ
„Nem fogunk meghalni Ukrajnáért”
Vygaudas Usackas, Litvánia volt külügyminisztere beismerte, hogy az EU nem kezd háborút Ukrajna miatt, és a szükséges megoldásokat Oroszország segítségével kell megtalálni, írja a RIA Novosztyi. A diplomata úgy gondolja, hogy az EU-nak az ukrán gazdasági és politikai reformokat kell támogatnia, hogy stabilizálják az ország helyzetét, de egyben keresni kell a közös nevezőt Oroszországgal is.
„Be kell hogy ismerjük, nem fogunk harcolni és meghalni Ukrajnáért, és nem is fogunk azért harcolni, hogy megváltoztassuk Oroszországot. Azért, mert ezt nem tudjuk megtenni” – mondta a diplomata. Az amerikai fegyverszállításokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államok kormánya aggódik, hogy milyen következményei lesznek ennek a katonai segítségnyújtásnak, ha megvalósul. „Ezek nagyon komoly kérdések, mivel a kockázatok és a veszély valósak” – nyilatkozta a diplomata.
Kijev folyamatosan katonai segítséget kér Washingtontól. Korábban az amerikai kormány azt mondta, megvizsgálja a katonai segítségnyújtás lehetőségét is, de végül lemondtak erről az ötletről. Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke arról nyilatkozott, hogy orosz adatok szerint már szállítanak fegyvereket Kijevnek, bár Ukrajna ezt tagadja. Az eddigi amerikai katonai segítségnyújtás, beleértve a páncélozott járműveket és radarokat, 200 millió dollárt tesz ki.
Forrás: RIA
Az ukrán elnöki adminisztráció vezetőjének helyettese Amerikába utazott
Az elnöki adminisztráció vezetőjének helyettese munkalátogatást tett Washingtonban, ahol számos találkozója volt az amerikai kormányzati és civil szervezetek képviselőivel, olvasható az elnök adminisztrációjának hivatalos oldalán. Az amerikai külügyminisztériumi látogatása során Csalij a leszerelésért felelős helyettes államtitkárral, Rose Gottemoellerrel, az európai és eurázsiai ügyekért felelős Paul Johnsonnal, illetve Paul Fried nagykövettel is találkozott, aki egyébként az Oroszország elleni szankciós politika koordinátora. Csalij kiemelte a minszki egyezmény pontjainak teljesítésének fontosságát, majd utána azt is hangsúlyozta, hogy mennyire fontos szerepe van az Egyesült Államoknak a transzatlanti egységben és annak szolidaritásában Ukrajnával.
Továbbá megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat, az amerikai pénzügyi adományok kérdését, valamint Ukrajna támogatásának mechanizmusát a védelmi szektor terén. Ezekről a kérdésekről volt szó az amerikai elnök jogtanácsosával, az Európai Nemzeti Biztonsági Tanács vezetőjével Charles Kupchannal, az alelnök különleges tanácsadójával az európai és eurázsiai ügyek terén Michael Carpenterrel illetve a Rory McFarquharral, a Nemzetbiztonsági Tanács világgazdaság és pénzügyi kérdések vezetőjével folytatott találkozója során.
Valerij Csalij találkozott az amerikai szakmai közösséggel is, többek között előadást tartott az Atlanti Tanács tematikus, az ukrajnai helyzetről szóló ülésén, ahol találkozott az ukrán diaszpóra képviselőivel, akiknek felhívta a figyelmét arra, mennyire fontos az ukrán érdekek előmozdítása, valamint megvédése a világban és globális információs térhálózatban.
Forrás: Ukrajna kormányának honlapja
(RapidPress nyomán)