Az ukrán katonák készek a nehézfegyvereket hátrább vonni a frontvonaltól, ahogy arról a minszki megállapodás rendelkezik, de nem tudják megkezdeni a műveletet az oroszbarát szakadárok folytonos tüzérségi támadásai miatt - mondta hétfőn Kijevben Andrij Liszenko, a kelet-ukrajnai "terrorellenes" hadművelet parancsnokságának szóvivője.

A tisztségviselő rámutatott, hogy a megállapodás értelmében a fegyvernyugvás előfeltétele a nehézfegyverek kivonásának. Állítása szerint a tűzszünet szombat éjféli életbe lépése óta 112 alkalommal nyitottak tüzet a szakadárok, ami megfogalmazása szerint "nem éppen a fegyvernyugvás ismérve". Megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg pedig már előkészítette a terepet a felsorolt fegyverek kivonásra az egyezségben rögzített ütközőzónából, de "sajnos, tűzszünetről egyelőre nem lehet beszélni".

Közben a Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő ukrán erők parancsnoksága a Facebookon közzétett közleményében azt írta, hogy a tűszünet hatályba lépése óta 5 katona (?) esett el és 22 sebesült meg a kelet-ukrajnai harcok övezetében. A halálos áldozatok valamennyien az Azov "önkéntes alakulat" tagjai (a különítményt szintén a zsidó oligarcha, Igor Kolomojszkij pénzeli, tehát az állítólagos áldozatok zsoldosok voltak - a szerk.), a sérültek közül négy az ukrán hadsereg kötelékében szolgál, a többi szintén az Azovnál. Liszenko később arról számolt be, hogy 25 katona sebesült meg az elmúlt 24 órában a harcok övezetében, a halálos áldozatokról szóló közlést viszont nem tudta megerősíteni.

A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a felkelők vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a kontaktcsoport ülésével párhuzamosan, szintén a fehérorosz fővárosban tartott maratoni tárgyalásaikon.

A kelet-ukrajnai feszültség enyhítése érdekében született, a múlt szeptemberi minszki megállapodások végrehajtását előirányzó 13 pontos intézkedéscsomag első pontja átfogó tűzszünetet ír elő Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben február 15-én, vasárnap nulla órától.

A dokumentum második pontjában szerepel az, hogy mindkét fél visszavonja a nehézfegyvereket egymástól ugyanolyan távolságra, hogy létrehozzon egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezet a 100 milliméteres és annál nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverekre vonatkozóan. Legalább 70 kilométer széles biztonsági övezetet ír elő a rakéta-sorozatvetők számára, és 140 kilométeres biztonsági övezetet a Tornado-SZ, Uragan, Szmercs, Tocska és Tocska-U típusú taktikai rakétarendszerek esetében. A nehézfegyverzet kölcsönös visszavonásának legkésőbb a tűszünetet követő második napon, vagyis hétfőn kellene elkezdődnie, és 14 nap alatt be kell fejeződnie az EBESZ közreműködésével, az összekötőcsoport támogatásával.

A tűszünet életbe léptetése óta ukrán források főként Luhanszk és Mariupol térségéből jelentettek olyan eseteket, amelyekben a felkelők tüzet nyitottak az ukrán erőkre. A beszámolók szerint viszont Debalcevó térségében a legsúlyosabb a helyzet. A felkelők területébe mélyen beékelődő, ukrán ellenőrzés alatt álló, fontos vasúti csomópontként működő várost és környékét hetek óta heves szakadár tüzérségi támadások érik, amin állítólag a fegyvernyugvás életbe léptetése sem változtatott.

Liszenko hírszerzési információkra hivatkozva azt állította: a szakadárok azt az utasítást kapták orosz "kurátoraiktól", hogy "bármi áron" foglalják el Debalcevót. Állítása szerint az elmúlt egy nap alatt a szakadárok 88-szor lőtték a térségben az ukrán állásokat különböző tüzérségi fegyverekkel, köztük Grad rakéta-sorozatvetőkkel.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma nemrég közölte, hogy az elmúlt fél év alatt több mint 20 ezer tonna szállítmányt juttattak Kelet-Ukrajnába, ami a TSZN ukrán televízió szerint körülbelül ezer teherautó rakományának felel meg. Vasúti vagonokban ugyanez a mennyiség három szerelvényen elfér, és ha Debalcevót a szakadárok megszereznék, akár naponta indíthatnának oda Oroszországból vonatokat. Mivel az ukrán hatóságok eddig egyetlen orosz segélykonvoj rakományát sem ellenőrizhették, azt feltételezik, hogy a fehérre festett Kamaz teherautók fegyvereket és lőszereket szállítanak a szakadároknak.

Ez utóbbi csak egy szokásos MTI-s hazugság. A legutóbbi (14.) konvojról például ezt írták ugyanők vasárnap: a "szállítmányokat a Matvejev Kurgan és Donyeck nevű határátkelőkön az ukrán határőrség és vámhatóság munkatársaival együtt vizsgálták át". Máskor maguk az ukránok utasították vissza az átvizsgálást, hogy később vádaskodhassanak: "A beszámoló szerint az indulás előtt az orosz fél többször is felkérte az ukrán vámosok és a vöröskereszt képviselőit, hogy ellenőrizzék a szállítmányt, de ők ezt, minden magyarázat nélkül, elutasították."

(Kuruc.info - MTI nyomán)