Ugrás a cikkhez

Németország egészen biztosan nem teljesíti az új görög kormány követelését, hogy térítse meg a második világháborúban Görögországnak okozott károkat, a görög követelés teljesítésének "valószínűsége egyenlő a nullával" - mondta Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a párt elnökségének naueni tanácskozása után.

Az athéni kormány követelésének nincs jogalapja, hiszen a Németország újraegyesítésének elismeréséről szóló 1990-es, úgynevezett 4+2-es megállapodás - az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és az akkori NSZK és NDK egyezménye - "minden ilyen témát lezárt jogilag" - mondta Gabriel. Ciprasz görög miniszterelnök vasárnapi programadó beszédéről azt is elmondta, megérti, hogy a görög lakosság már nem akarja elfogadni a fájdalmas megszorításokat.

A német szociális ellátórendszer szigorításával járó Agenda 2010 program - az SPD és a Zöldek koalíciójának jelentős társadalmi ellenállást kiváltó 2003-2005-ös reformcsomagja - "langyos nyári szellő" volt a görögországi megszorításokhoz képest, de mégsem járható út, hogy az athéni politika irányváltásának költségeiről Németországnak és a többi euróövezeti társországnak állítanak ki számlát - mondta a német alkancellár. Szerinte "pragmatikus" megoldást kell találni, amelynek révén Görögország továbbra is teljesíteni tudja a hitelezőknek tett vállalásokat. "Azt tanácsolom, közeledjünk egymáshoz, de tegnap nem éreztem úgy, hogy közeledésről lenne szó" - mondta a német politikus a görög miniszterelnök parlamenti beszédére utalva.

(MTI nyomán)

Frissítés: Hitler adósságát követelnék vissza

Görögország a német megszállás alatt kamatmentesen adott kölcsönt a Harmadik Birodalomnak. A görög kormány most ezt a pénzt követeli vissza, de jogilag nincs arra lehetőségük, hogy be tudják hajtani. Eközben a görög államadósság a GDP 170 százaléka fölött jár, az unió csak megszorítások fejében ad újabb hitelt, a választáson győztes Sziriza viszont nem hajlandó megszorításokra. Egyre reálisabb lehetőség, hogy Görögország elbúcsúzik az eurótól.

"Berlin Görögországnak 170 milliárd dollárral tartozik a náci megszállás miatt" - mondta Alexisz Ciprasz miniszterelnök. A görög államadósság jelenleg 340 milliárd dollár körül, a GDP 170 százalékán áll, vagyis ebből a pénzből a görögök a hiteleik felét vissza tudnák fizetni. Alexisz Ciprasz pártja, a Sziriza pedig meg tudná tartani a választási ígéretét, miszerint véget vet a megszorításoknak.

Kártérítést nem kérhetnek

A háborús kártérítés felvetése csak még tovább feszíti a húrt Berlin és Athén között. Arra pedig gyakorlatilag semmi esély sincs, hogy a németek ezt a pénzt kifizessék. Egyrészt azért, mert Németország már több alkalommal fizetett háborús kártérítést Görögországnak. A második világháborút lezáró párizsi "béketárgyalásokon" Görögországnak 45 millió dollár kártérítést ítéltek meg, ezt a németek kifizették. Nyugat-Németország ezenkívül 115 millió német márka értékben fizetett kártérítést a német megszállás görög áldozatainak 1960-ban.

Másrészt, és ez a fontosabb, mielőtt a két Németország egyesült volna, 1990-ben még külön-külön aláírtak egy szerződést a szövetségesekkel (hivatalosan ezt tekintjük a második világháború végének), amiben azok minden kártérítési követelésről lemondtak. Ezt akkor Görögország is elfogadta.

Kényszerkölcsön

A pénz, amit a görögök követelnek, viszont tulajdonképpen nem kártérítés, hanem egy kölcsön visszafizetése. A megszállás során a Harmadik Birodalom kényszerítette Görögországot (ahogy több más országot), hogy adjon 476 millió Reichsmark kölcsönt, nulla százalék kamatra. Ezt a kölcsönt Németország azóta sem fizette vissza, ezt követelik most a görögök.

A kényszerkölcsönnel azonban több probléma van. Az egyik, hogy nem tudni, mennyit ér ma. A görögök számításai szerint 170 milliárd dollárt (kamatok nélkül), egy 2012-es német parlamenti jelentés szerint viszont csak 8,25 milliárdot. 170 milliárd dollár kihúzná a görögöket a slamasztikából, bő 8 milliárd viszont csak elhanyagolható töredéke a 340 milliárdos adósságuknak.

A másik probléma, hogy nem egyértelmű, hogy a német állam ellopta-e ezt a pénzt, vagy kölcsönbe kapta. Ha ellopta (mivel Görögországot megszállták, kényszer alatt adta), akkor az 1990-es egyezmény értelmében a görögök nem követelhetik vissza. Ha rendes, államok közti kölcsönről van szó, akkor követelhetik, de csak kamatmentesen (hiszen az eredeti megállapodás így szólt). A görögöknek amellett kellene érvelniük, ha érdemi pénzt akarnak visszakapni, hogy egyfelől normál kölcsönről van szó, másfelől a feltételekbe (a kamatmentességbe) kényszer alatt mentek bele.

De mint már említettük, gyakorlatilag nincs esély arra, hogy a németek fizessenek. Az ügy évek óta terítéken van, legutóbb 2014-ben a görög elnök, Karolosz Papuliasz vetette fel Joachim Gauck német elnöknek, hogy tárgyalniuk kellene róla. Gauck Görögország bocsánatát kérte a háború során elkövetett "náci atrocitásokért", de azt mondta, nincs jogi lehetőség a pénz visszafizetésére.

Patthelyzet

Alexisz Ciprasz és a Sziriza azzal nyerte meg a választásokat, hogy a megszorítások végével, minimálbér-emeléssel, nyugdíjemeléssel és a közalkalmazottak számának növelésével kampányolt. Az ehhez szükséges pénzt az adósságfizetés újratárgyalásából, a korrupció és az adóelkerülés visszaszorításából szeretnék előteremteni.

Ciprasz nem hajlandó több uniós segélycsomagot elfogadni, mert azoknak az lenne a feltételük, hogy folytassák a megszorításokat. A görögök jelenlegi segélycsomagja február 28-án lejár, a görög kormány egy új, áthidaló hitelt szeretne (feltételek nélkül). Jeroen Dijsselbloem, az Európai Központi Bank elnöke azt nyilatkozta, áthidaló hitelről szó sem lehet, az eurózóna Görögországot csak a segélycsomag kiterjesztésével hajlandó támogatni.

Valószínű a kilépés

A feloldhatatlannak tűnő ellentét miatt egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Görögország el fog búcsúzni az eurótól, a brit kormány már válságtanácskozást tartott, hogy felkészüljenek a görögök esetleges kilépésére. Pedig senki sem járna jól azzal, ha a görögök újra bevezetnék a drachmát. A régi-új görög pénz a bevezetése pillanatában elkezdene leértékelődni, az infláció elszabadulna, a görög emberek megtakarításai elolvadnának.

Görögországnak, a görög bankoknak és cégeknek viszont a külföld felé fennálló adósságukat továbbra is valutában (főleg euróban) kellene fizetniük, de az erre szolgáló pénzt folyamatosan leértékelődő drachmában kellene kitermelniük. Nem biztos, hogy erre képesek lennének, ebben az esetben a hitelezők futhatnának a pénzük után.

(Origó nyomán)

Reklám



Friss hírek az elmúlt 24 órából