Miközben az Egyesült Államok több mint 100 településén tartottak kedden többé-kevésbé békés tiltakozó megmozdulásokat, Fergusonban ismét felgyújtottak egy rendőrautót.
A St. Louis vonzáskörzetéhez tartozó településen rendőrség és a Nemzeti Gárda egységei a folytatódó szembenállás ellenére kedden sokkal jobban fenn tudták tartani a rendet, mint egy nappal korábban, amikor a nagyesküdtszék döntése által kiváltott tüntetést kihasználva a négerek üzleteket fosztottak ki és gyújtottak fel. Ehhez jelentősen hozzájárult az is, hogy Jay Nixon, Missouri állam kormányzója több mint háromszorosára, 700-ról 2200-ra növelte a Nemzeti Gárda Ferguson környékére vezényelt egységeinek létszámát. A fergusoni városházánál felgyújtott autótól a rendőrök könnygáz bevetésével szorították hátrább a tömeget.
New Yorkban kedd este több száz tüntető egy időre megbénította a várost New Jersey állammal összekötő Lincoln-alagút forgalmát, majd a rendőrség továbbvonulásra kényszerítette őket. A fokozatosan ezer fő fölé duzzadt tömeg végigvonult a metropolisz több forgalmas útján. Noha a tüntetést nem engedélyezték, tömegoszlatás nem történt.
Kedden egyebek között Washingtonból, Philadelphiából, Bostonból, Baltimore-ból, Portlandből, Chicagóból, Denverből, New Orleansből, Los Angelesből, San Franciscóból, Atlantából és Seattle-ből jelentettek utcai megmozdulásokat. Több helyen tüntetőket állítottak elő a forgalom akadályozása miatt. Demonstrációkat tartottak Kanadában is.
Barack Obama elnök kedden Chicagóban elítélte az erőszakot, és kifejezte készségét a békés tüntetőkkel való konstruktív párbeszédre a bűnüldöző szervek szerepéről és a kisebbségekhez való viszonyulásáról. Mint mondta, arra utasította Eric Holder igazságügyi minisztert, hogy ne csak annak kiderítésére összpontosítson, hogy a zavargások során kik és milyen bűncselekményeket követtek el, hanem határozza meg azokat a lépéseket is, amelyek szükségesek annak biztosítására, hogy "a bűnüldöző szervek mindenkivel tisztességesen és egyenlő módon bánjanak" (tehát például önvédelem helyett adjanak egy csokor virágot a rájuk támadó niggerbűnözőknek, majd hagyják, hogy agyonverjék őket - a szerk.), és hívjon össze regionális tanácskozásokat az ezzel és a "faji" feszültségek csökkentésére vonatkozó tennivalók megvitatására. "Ez a probléma nemcsak Ferguson problémája, hanem egész Amerika problémája" - hangoztatta az elnök.
Obama kijelentette, hogy a párbeszédbe, amelyre ő is kész, be kell vonni a békés tüntetőket, a helyi vezetőket, a kisebbségek, a rendőrség és az egyházak képviselőit is. Az elnök szavai szerint olyan rendőrkiképzésre van szükség, amely szavatolja, hogy a testület valóban a közösségeket szolgálja, és erősíteni kell az átláthatóság és a legjobb gyakorlat elterjedését is. Az elnök azt hazudta, hogy a kisebbségek panaszai "kemény valóságban gyökereznek", ugyanakkor leszögezte, hogy "az erőszakra nincs mentség", és hogy a bűncselekmények elkövetőit, akikkel nem érez együtt, felelősségre kell vonni.
Holder közölte, hogy arra utasította munkatársait: működjenek együtt a békés tüntetések szervezőivel az erőszakcselekmények elkövetőinek azonosításában és elszigetelésében. Az igazságügyi miniszter hősöknek nevezte azokat az aktivistákat, akik megpróbáltak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben.
A 28 éves fehér rendőr, Darren Wilson, akit az incidens után szabadságoltak, és aki azóta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, az ABC televíziónak nyilatkozva sajnálkozását fejezte ki Brown halála miatt, de kijelentette, hogy a lelkiismerete tiszta, mert a munkáját végezte. Mint mondta, nem hiszi, hogy másképpen járt volna el akkor, ha egy fehér emberrel szemben kellett volna intézkednie. Azt állította, hogy féltette az életét.
Noha a Brown család hivatalosan elítélte az erőszakot, egy, a The New York Times által készített videóból kiderült, hogy Brown nevelőapja, Louis Head nem sokkal a hétfői zavargások kitörése előtt gyújtogatásra buzdított. Head azt követően fordult ezzel a felszólítással Fergusonban az őket körülvevő tiltakozókhoz, hogy magához ölelve megpróbálta megnyugtatni az agyonlőtt fiatalember anyját, Lesley McSpaddent.
Korábban írtuk: Mintegy kéttucatnyi épület kiégett a Missouri állambeli Fergusonban kedd reggelre a zavargások nyomán, amelyek kiváltó oka az elégedetlenség, hogy a nagyesküdtszék elvetette a vádemelést a fehér rendőr, Darren Wilson ellen, aki a városban még augusztusban lelőtte a 18 éves, fekete Michael Brownt.
Újabb olaj lehet a tűzre, hogy a Brown család két ügyvédje, Benjamin Crump és Anthony Gray kedden "teljesen tisztességtelennek" nevezte a nagyesküdtszéki eljárást, összeférhetetlenséggel és részrehajlással vádolta meg az abban vezető szerepet játszó Robert McCulloch St. Louis megyei ügyészt. A két jogi képviselő kifogásolta, hogy Wilsont nem tették ki keresztkérdéseknek. Álláspontjuk szerint különleges ügyészt kellett volna kinevezni.
Crump javasolta, írják elő minden amerikai rendőr számára, hogy az egyenruháján kamerát viseljen, ami minden konfliktushelyzetet átláthatóvá tenne. Szavai szerint ez lehetne a "Michael Brown-törvény". Az ügyvéd egyúttal azt állította, hogy a Brown család elutasítja az erőszakot.
Helyszíni beszámolók szerint Fergusonban kedd délelőtt egy ház még mindig égett, az utcákat pedig kitört kirakatok üvegszilánkjai borították. A település iskoláiban szünetelt a tanítás. Az éj folyamán mintegy 100-150 lövés is eldördült. A rendőrök hivatalos bejelentés szerint nem használtak éles lőszert. A zavargásoknak összesen 14 sérültje volt, akik közül kettőt kórházba kellett szállítani.
A tüntetők egy része üvegekkel, kövekkel dobálta meg a rendfenntartókat, akik könnygázzal és babzsáklövedékkel válaszoltak. Fosztogatás, birtokháborítás, engedély nélküli fegyverviselés vagy más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt keddig Fergusonban 61, a szomszédos St. Louisban pedig 21 személyt vettek őrizetbe.
A lövöldözés miatt a tűzoltók az éjszaka több helyszínre csak rendőri biztosítással, vagy egyáltalán nem szálltak ki. Néhány tüntető a zavargások során azt követelte, hogy a televíziók függesszék fel az élő közvetítést. A CNN egyik riporterét fejbe dobták.
A fergusoni rendőrség előtt a hétfő éjszakai zavargások után kedden békés tüntetés kezdődött. Jay Nixon missouri kormányzó megerősítette a Nemzeti Gárda Fergusonban állomásozó egységeit.
A nagyesküdtszék több mint három hónapon át hallgatott meg tanúkat és mérlegelt bizonyítékokat annak érdekében, hogy megpróbálja rekonstruálni, mi is történt a halálos incidens napján. A testület 25 alkalommal ült össze, ezalatt 60 tanút és három orvosszakértőt hallgatott meg. 12 esküdtnek, akik közül 9 fehér és 3 fekete volt, összesen 70 órányi tanúvallomást kellett végighallgatnia.
A nagyesküdtszék feladata nem az volt, hogy Wilson bűnössége felől határozzon, hanem annak eldöntése, hogy van-e elegendő indok az ellene való vádemeléshez. A testület Brown halálával kapcsolatban elvileg az előre megfontolt gyilkosságtól a nem szándékos emberölésig terjedő skálán négy fokozat közül választhatott volna a lehetséges vádak közül, azt kiegészítve a fegyveres bűncselekmény vádjával is. A rendőr bíróság elé állításához a nagyesküdtszék 9 tagjának támogatására lett volna szükség.
A testület tagjai a meghallgatásokat követő kétnapi tanácskozás után döntöttek úgy, hogy semmilyen címen sem kezdeményeznek vádemelést. Az eljárás során kiderült, hogy Brown kevéssel a tragikus incidens előtt részese volt egy kisbolt kirablásának, és nem engedelmeskedett a vele szemben intézkedő rendőrnek.
Darren Wilsonnnak az esküdtszéki döntés kihirdetése után közzétett, egyes részleteiben több tanú által megerősített vallomása szerint Brown már akkor megütötte őt, amikor a járőrkocsiból ki akart szállni. A tagbaszakadt bűnöző meg akarta szerezni a rendőr szolgálati fegyverét, amit a rendőr azért vett elő, mert úgy érezte, hogy egy következő ütéstől már eszméletét vesztheti, vagy még rosszabb történik vele.
Néhány lövés már a kocsiban eldördült, amire Brown menekülőre fogta, majd szembefordult az őt üldöző Wilsonnal, és, ahelyett, hogy hallgatott volna a felszólításra, hogy feküdjön hasra, megpróbálta lerohanni a rendőrt. Wilson, aki szolgálatban korábban sohasem kényszerült fegyverhasználatra, ekkor lőtte le őt.
A halottkémi vizsgálatok nem támasztották alá azokat a korábban felröppentett állításokat, amelyek szerint Brownt hátulról érték lövések és - mint arra a Fox News televízió külön rákérdezett - több néger tanú is azt állította, hogy a "fiú" nem volt hajlandó megadni magát, és a felszólítás ellenére is tovább futott a rendőr felé.
Az amerikai igazságügyi minisztérium az üggyel kapcsolatban két vizsgálatot indított. Az egyik azt hivatott megállapítani, hogy megsértette-e Wilson Brown polgári jogait, a másik pedig azt térképezi fel, hogy hogyan járt el a fehér többségű fergusoni rendőrség a kisebbségekkel szemben.
Korábban írtuk: Az Egyesült Államok több nagyvárosában heves tiltakozások robbantak ki hétfő este, Fergusonban lövöldözések, fosztogatások és gyújtogatások kezdődtek, egy rendőrt meglőttek.
A heves megmozdulások előzménye, hogy nem találta indokoltnak a vádemelést a nagyesküdtszék annak a fehér rendőrnek az ügyében, aki augusztusban a Missouri állambeli Fergusonban agyonlőtt egy tizenéves fekete bűnözőt.
A tiltakozó fekák kövekkel és üvegekkel dobálták meg a bíróság épületét védő rendfenntartókat. Másutt fosztogatások kezdődtek, több üzletet kiraboltak (persze csakis tiltakozásból) és felgyújtottak. Számos rendőrautót fejtetőre állítottak és lángra lobbantottak.
Több ezren tüntettek Seattletől New Yorkig, Chicagótól Los Angelesig, még a washingtoni Fehér Ház előtt is "igazságot követeltek" a lelőtt négernek.
Korábban írtuk: Könnygázt vetett be hétfő este köveket hajigáló és gyújtogató négerek ellen a rendőrség Missouri állambeli Fergusonban azt követően, hogy az illetékes nagyesküdtszék úgy döntött: nem indokolt a vádemelés annak fehér rendőrnek az ügyében, aki augusztusban a városban agyonlőtt egy fekete tizenévest.
A helyszínről a CNN hírtelevízió lövéseket is jelentett. Amerika majmai New Yorkban, Chicagóban és Houstonban és Los Angelesben is "szolidaritási" megmozdulásokat szerveztek.
A fergusoni iskolákban kedden tanítási szünet lesz, sok üzlet ablakait pedig elővigyázatosságból bedeszkázták.
A tiltakozókat békés reagálásra, a rendőröket pedig önmérsékletre szólította fel Barack Obama. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a jogállamiságra épülő ország, ezért el kell fogadni a nagyesküdtszék határozatát. Mint mondta, csatlakozik a lelőtt Michael Brown szüleinek azon reményéhez, hogy "a fiuk nem halt meg hiába, és St. Louis környékén pozitív változások indulnak meg".
Barack Obama szerint ugyanakkor az ügy rávilágított olyan, "a faji megkülönböztetés korszakából örökölt problémákra", így "a közösségek és a bűnüldözők közötti bizalmatlanságra", amelyeket "az alkalommal élve orvosolni kell".
(MTI korrigálva)