Moldova a jövő évben csatlakozási kérelmet szándékozik benyújtani az Európai Unióhoz - közölte Natalia Gherman külügy- és európai integrációs miniszter. Románia nem titkolt célja, hogy újraegyesüljön a FÁK-tagállam Moldovai Köztársasággal, ezért elkötelezett támogatója az ország EU-integrációjának, viszont a nagyromán terveket a Dnyeszteren túli területek többségi orosz ajkú lakosságának függetlenségi vágya csúnyán átírhatja.
A miniszter a Szabad Európa Rádió hét végi jelentése szerint hangsúlyozta, hogy az egykoron a Szovjetunióhoz tartozó ország külpolitikája immár nem ingadozik a keleti és nyugati orientáció között, Moldova stratégiai partnerei egyértelműen az Európai Unió tagállamai.
Azzal kapcsolatban, hogy Moldova a Független Államok Közösségének tagja, Gherman közölte, hogy ez csak a gazdasági ügyekre érvényes, a biztonsági és politikai ügyekről szóló találkozókon nem vesznek részt.
Vladimir Filat korábbi miniszterelnök, az egyik kormányzó erő, a Moldovai Liberális Demokrata Párt (PLDM) elnöke szeptember elején azt ígérte, hogy pártja "teljes jogú EU-tagállammá alakítja Moldovát", és az állam 2020-ra kész lesz az unióba való belépésre.
Az EU június 27-én kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Moldovával. Moszkva korábban azt hangoztatta, a megállapodás miatt sérülnek a Dnyeszteren túli területen élők alapjogai.
(Nagyon)nagyromán tervek WikiLeaks-dokumentumok alapján
Tudvalévő, hogy Románia nem titkolt célja, hogy "újraegyesüljön az Európai Unióban" a Moldovai Köztársasággal, ezért elkötelezett támogatója a Dnyszter menti ország EU-integrációjának. Természetesen Moszkva már hangoztatta aggodalmát a románok "második újraegyesülésének" kapcsán: az orosz külügyminisztérium szerint Bukarest felelőtlen és elfogadhatatlan célja nem más, mint egy szomszédos, szuverén ország annektálása. Moldova EU-párti kormánya viszont Moszkvát figyelmeztette, nehogy a Krím félszigethez hasonlóan a Dnyeszteren túli térséget is annektálja.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy (közvetlenül Besszarábia és a román királyság egyesülésének századik évfordulója után) az EU-ba történő felvételét előrevetítő Moldova területén 1991 óta létezik egy szakadár régió, Transznisztria. A Dnyeszter folyótól keletre fekvő országrész lakói egy 2006-os népszavazáson nagy többséggel amellett tették le voksukat, hogy a Dnyeszter menti Köztársaság Oroszország részévé váljon. Transznisztria függetlenségét a nemzetközi közösség nem ismerte el.
Míg a Moldovában élőknek csak hat százaléka orosz eredetű, a Dnyeszter-melléki területek lakosainak hatvan százaléka orosz ajkú. Moszkva az 1990-es évek elején kirobbant polgárháború óta több ezer orosz békefenntartót állomásoztat a vitatott országrészben.
Transznisztria mellett a nagyromán vágyálmokat egy másik, az ország déli részének autonóm tartománya, Gagauzia is rémségessé teheti. A gagauzok idén februárban népszavazáson döntöttek arról, hogy nem kérnek sem a román uralomból, sem az EU-tagságból, illetve arról, hogy az orosz vezetésű vámunióhoz kívánnak csatlakozni. Mindhárom kérdésben a szavazáson résztvevők 98 százalékos (!) egyetértése döntött.
(Kuruc.info)
Kapcsolódó:
- Kisinyov hazaküldené az orosz békefenntartókat a Dnyeszter menti területről
- "Második nagy egyesülés" - Pontáék kitartóan feszegetik az orosz pofonos láda tetejét
- Függetlenségének elismerését követeli a Dnyeszter menti Köztársaság
- Moldova Dnyeszteren túli területe is csatlakozna Oroszországhoz
- Moszkva: legyen a Moldovai Köztársaság a cigányok állama
- Elindult a lavina - újabb területek csatlakoznának Oroszországhoz
- Gagauzia nem kér a román uralomból - egyúttal az EU-ra is nemet mondtak