Donald Tusk lengyel kormányfőt választották meg az Európai Tanács elnökének és Federica Mogherini olasz külügyminisztert az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az EU-tagállamok csúcsvezetői szombaton Brüsszelben tartott rendkívüli tanácskozásukon - jelentette be Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács leköszönő elnöke a Twitteren.

Egy bekapcsolt mikrofon mellett már korábban kikotyogta Herman Van Rompuy a ciprusi elnöknek, hogy a tagállamok vezetői megállapodtak arról, hogy Donald Tusk lesz az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke.

Az unió hivatalos műsorszolgáltatójának kamerája éppen vágóképeket készített a tanácskozás előtt a teremben, amikor Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök odahajolt Van Rompuyhöz, és a következőt mondta: "Jól tudom, Donald (Tusk) rendben van?" "Igen, de maradjon köztünk" - válaszolt a felvételen jól hallhatóan az Európai Tanács elnöke. Van Rompuy nem tudta, hogy be van kapcsolva a mikrofon.

A felvétel ide kattintva látható, a párbeszéd 16'30"-nál hangzik el.

A brüsszeli sajtó már a csúcs előtti napokban egyértelmű favoritnak tartotta Donald Tuskot az Európai Tanács elnöki posztjáért folyó versengésben.

Korábban írtuk: Pozícióharc és oroszellenes szankciók: megkezdődött a brüsszeli EU-csúcs

Az állítólagos ukrajnai orosz "agressziós cselekmények" miatt az Oroszország elleni uniós szankciók lehetséges megszigorításáról szóló találgatások közepette kezdődött meg szombat délután Brüsszelben az EU-országok csúcsvezetőinek rendkívüli tanácskozása.

Az ülés eredetileg tervezett fő témája két uniós kulcspozíció betöltésének az eldöntése: miután az Európai Parlament (EP) már megszavazta az Európai Bizottság elnökének - a portugál néppárti José Manuel Barroso utódjának - Jean-Claude Juncker szintén néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt, az EP elnöke pedig ismét a német szociáldemokrata Martin Schulz lett, az állam- és kormányfőknek most minősített többséggel az Európai Tanács elnökének személyéről - vagyis saját testületük irányítójáról -, továbbá az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről kell dönteniük.

Az előbbi posztot eddig a belga néppárti Herman Van Rompuy, az utóbbit a brit munkáspárti Catherine Ashton töltötte be.

Angela Merkel német kancellár a tanácskozásra érkezve úgy vélekedett, hogy ezúttal sikerül dűlőre jutni a személyi kérdésekről.

Az Európai Tanács elnöki posztjára Donald Tusk lengyel kormányfőt, a főképviselői tisztségre pedig Federica Mogherini olasz külügyminisztert tekintik a legesélyesebbnek uniós körökben.

Ukrajnáról Merkel azt, mondta, hogy ott "nagyon súlyos" a helyzet.

Francois Hollande francia köztársasági elnök arról beszélt érkezési nyilatkozatában, hogy az Oroszország elleni szankciókat "az eddiginél magasabb szintre" kell emelni.

Mark Rutte holland kormányfő visszafogottan szólt a szankciószigorítás eshetőségéről. Mint mondta, az Európai Bizottságnak át kellene tekintenie a szankciók politikai és gazdasági hatását. A maga részéről elégedetlenségét hangoztatta a szankciók eddigi hatásfokát illetően.

Dalia Grybauskaite litván államfő úgy fogalmazott újságírók előtt a tanácskozás megkezdése előtt, hogy Oroszország "gyakorlatilag hadiállapotba" került azzal az Ukrajnával, amely közeledni kíván Európához.

Alexander Stubb finn miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a szankciószigorításhoz a tagállamok többségének támogatására van szükség. Kizárta a konfliktus katonai megoldásának lehetőségét, és arra hivatkozott, hogy az EU csak "puha" hatalomgyakorlásra képes. Szerinte is át kell tekinteni, mennyire mondhatók eredményesnek az eddigi szankciók.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: Még Orbán szerint is önbecsapás, hogy sikeres a szankciós politika Oroszországgal szemben