Barack Obama amerikai elnök tárgyalni kíván Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel az iráni nukleáris programról megkötött genfi megállapodásról - jelentette ki vasárnap hajnalban Washingtonban egy névtelenül nyilatkozó vezető amerikai kormányzati tisztségviselő.
Ugyancsak amerikai hivatalos személyek közlése szerint Washington az elmúlt hónapokban a Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) illetve Irán genfi tárgyalásaival párhuzamosan korlátozott kétoldalú tárgyalásokat folytatott Teheránnal.
A források szerint az iráni-amerikai tárgyalásokat két hónappal ezelőttig az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei, így Izrael előtt is titokban tartották.
Izrael szerint nincs ok az ünneplésre
Az iráni elnök szerint a Teherán atomprogramjáról Genfben vasárnap hajnalban létrejött megállapodás "új horizontokat" nyit, az amerikai külügyminiszter szerint az egyezség biztonságosabbá teszi a térséget, Izrael szerint viszont "nincs ok az ünneplésre".
John Kerry amerikai külügyminiszter szerint viszont a Genfben létrejött megállapodás nem ismeri el Irán jogát az urándúsításra és megnehezíti Irán számára a nukleáris fegyver kifejlesztését. Kora hajnali genfi nyilatkozatában Kerry emellett úgy értékelte, hogy megállapodás biztonságosabbá teheti Izrael és az Egyesült Államok többi közel-keleti szövetségesének helyzetét.
A külügyminiszter kijelentette: bár Barack Obama elnök továbbra is napirenden tartja az Iránnal szembeni erő alkalmazásának lehetőségét, első lépésként mindenképp szükséges volt a diplomáciai eszközök kimerítése.
Az izraeli részről elsőként megszólaló Juvál Steinic izraeli hírszerzési miniszter szerint nincs oka ünneplésre a világnak a megállapodással kapcsolatban. Steinic úgy fogalmazott, hogy az egyezség iráni megtévesztésen, valamint önámításon alapul.
Izrael továbbra is úgy véli, hogy Irán atomfegyverre akar szert tenni.
Korábban írtuk: Irán lemondott az urándúsítás jogáról - cserébe csupán az ellene érvényben lévő szankciók kis mértékű enyhítésére számíthat
Megállapodás született vasárnap hajnalban Genfben Teherán atomprogramjáról a Hatok csoportja és Irán között - közölte szóvivője útján Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A megállapodást Barack Obama amerikai elnök fontos első lépésnek nevezte.
Catherine Ashton szerint ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodás jött létre, ami - mint hozzátette - lehetővé teszi egy átfogó egyezmény kidolgozását.
Az iráni elnök üdvözölte a Teherán atomprogramjáról Genfben vasárnap hajnalban létrejött megállapodást.
Róháni: új horizontok
Haszan Róháni Twitter-üzenetében a megállapodással kapcsolatban "új horizontokról" írt.
Róháni szerint a megállapodás annak nyomán vált lehetővé, hogy az iráni nép a júniusi elnökválasztáson a mérsékelt irányvonal mellett döntött. Mohamad Dzsavad Zarif külügyminiszter vasárnap hajnalban a megállapodást Irán számára nagy sikernek nevezte. A külügyminiszter a Reuters szerint azt állította, hogy a Hatok elfogadták Teherán nukleáris programját. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a megállapodás csak az első lépést jelenti.
Genfben szerda óta tárgyaltak az ENSZ BT öt állandó tagjából és Németországból álló Hatok csoportja, valamint Irán képviselői. A tárgyalásokhoz csatlakoztak a külügyminiszterek is.
A megállapodás részletei
Hajnali értesülések szerint a Genfben megszületett megállapodásban Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, valamint semlegesíti 20 százalékra dúsított készleteit, továbbá, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort, amely alkalmassá válhatott volna plutónium előállítására atomfegyverhez. Beleegyezett Irán abba is, hogy lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését.
Az iráni külügyminiszter korábban annyit közölt, hogy az egyezmény elismeri Irán jogát az urándúsításra. John Kerry amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez szó szerint nem szerepel a megállapodásban. A Hatok nem ismerik el Irán jogát az urándúsításra.
Teherán a szankciók enyhítését reméli
Barack Obama fontos első lépésnek nevezte a megállapodást. Az amerikai elnök ugyancsak ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodásról beszélt, hangsúlyozta, hogy a következő fél évben egy végleges megállapodást kell kidolgozni.
A Fehér Házban elhangzott nyilatkozatában az elnök kiemelte, hogy Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nukleáris programja csakis békés célokat szolgál majd. Emlékeztetett arra, hogy Teherán beleegyezett: semlegesíti 20 százalékra dúsított uránkészletét, lemond az újgenerációs centrifugák használatáról, a nemzetközi ellenőröknek pedig lehetővé teszi atomlétesítményeinek ellenőrzését. Irán az atomenergiát csakis békés célokra használhatja fel - hangsúlyozta az elnök.
Mindennek fejében Irán az ellene érvényben lévő szankciók kis mértékű enyhítésére számíthat - jelentette ki. Ennek részeként értesülések szerint Irán 4,2 milliárd dollárhoz juthat a korlátozott olajexportból, további 1,5 milliárdhoz pedig többek közt arany- és nemesfém-kereskedelméből, valamint további szankciók enyhítéséből.
Obama rámutatott, hogy a nukleáris kérdést békés úton kívánja megoldani. Hozzátette, ha Teherán nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket az elkövetkező hat hónapban, véget vetnek a szankciók enyhítésének és Iránnak újabb nyomással kell számolnia.
(MTI)