Hiába ígérte Barack Obama, hogy csütörtökön bemutatja azokat a bizonyítékokat, amelyek igazolnák, hogy Bassár al-Aszad szíriai elnök katonái vegyi fegyvert vetettek be Szíriában a civil lakosság ellen, az amerikai elnök erre később kerít sort – közölte a Reuters.
Obama csütörtökön Angela Merkellel telefonon tárgyalt a beavatkozásról, annak érdekében, hogy biztosítsa a minél szélesebb nemzetközi támogatást, aminek híján van, miután az ENSZ BT-ben távol állnak a felek a konszenzustól. A német kancellárral folytatott beszélgetésről nem árult el részleteket a Fehér Ház. Merkel ugyanakkor a francia elnökkel, Francois Hollande-dal korábban folytatott telefonbeszélgetése után egyetértett abban, hogy valamilyen válaszra szükség van a szíriai vegyifegyver-támadások után.
A Fehér Ház szóvivője rövid sajtótájékoztatón kijelentette: Obama a szíriai beavatkozással kapcsolatos döntését az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeinek megfelelően fogja meghozni. (Az elnök korábban elmondta, hogy a Szíriában véghezvitt vegyifegyver-támadás sértette Washington érdekeit.) "Az Egyesült Államok önállóan alakítja külpolitikáját" – tette hozzá Josh Ernest, utalva arra, hogy a londoni parlamentben kemény vita alakult ki az esetleges beavatkozás ésszerűségéről.
"Elképzelhetetlen volna a katonai beavatkozás abban az esetben, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában elsöprő volna az ellenzék" – nyilatkozta csütörtökön a brit kormányfő, nem sokkal azután, hogy kormánya közölte álláspontját, amely nem fedte teljesen David Cameron szavait. A közlemény szerint ugyanis a vegyi fegyverek bevetéséről szóló "egyértelmű bizonyítékok" esetén akkor is lehetségesnek tartja London a beavatkozást Szíriában, ha az ENSZ BT – az intervenciót ellenző Moszkva és Peking vétója miatt – nem tud erről határozatot hozni. London szerint hivatkozási alapot a Szíriában kialakult humanitárius katasztrófa adhat és az a nemzetközi jogsértés, amit "a szíriai vezetés követett el" a vegyi fegyverek bevetésével. Ez az emberiség elleni bűncselekmény mindenképpen szükségessé teszi a humanitárius beavatkozást. Az intervencióról szóló újabb londoni szavazás kedden lesz.
Nem egyértelmű az sem, mit értett Cameron "elsöprő ellenzék" alatt. Beszédes az is, hogy nem használta a konszenzus kifejezést sem, noha Oroszország és Kína ellenzi a lépést. Ráadásul a kormányfő mindehhez azt is hozzátette, hogy nem csak a BT felhatalmazása szolgálhat jogalapot az intervencióra. Az óvatos sasszézás a BT fontosságának hangsúlyozása és a testület esetleges megkerülése között jelzi, hogy milyen súlyos következményei lehetnek a beavatkozásnak.
A csütörtöki londoni állásfoglalás előzménye, hogy a brit nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén egyhangúlag támogatta a Szíria elleni akció elindítását, de lázadozó konzervatív képviselők mellett a Munkáspárt is bekavart David Cameron miniszterelnök tervébe, és változtatott álláspontján. A brit kormány parlamenti vitára készített határozati javaslatából már az derül ki, hogy London addig nem kíván katonailag beavatkozni, amíg az ENSZ vegyifegyver-ellenőrei nem közlik vizsgálataik eredményét.
Brit kormányzati források ugyanakkor azt sem tartják kizártnak, hogy Obama a britek nélkül, Franciaország támogatásával is belevág már kedd előtt az akcióba.
Könnyű elkezdeni egy katonai akciót, ám annál nehezebb befejezni – derült ki Jack Straw szavaiból. A csütörtöki vitanapon felszólalt munkáspárti politikus saját tapasztalatára utalt ezzel, hiszen az iraki invázió 2003-as kezdetekor ő volt a munkáspárti kormány külügyminisztere. Straw szerint nem világos Nagy-Britannia stratégiai célja sem a beavatkozással, amelyet hol a "humanitárius katasztrófa enyhítésének fontosságával, hol Aszad rezsimjének valamiféle megbüntetésével indokolnak”. Részben egyetértett vele a konzervatívok korábbi védelmi minisztere. A tárcát 2010-től másfél évig irányító Liam Fox szerint egyáltalán nem biztos, hogy Londonnak egyáltalán állást kell foglalnia a polgárháborúban, amelynek eredményeképp Aszad után egy Európa- és keresztényellenes hatalom jöhet létre. "De mit üzenünk azzal, ha nem lépünk?" – tette fel a kérdést a konzervatív politikus. Szerinte Damaszkuszban ezt úgy értelmeznék, mint "a megbékélést a szörnyű rezsimmel és annak szörnyű tetteivel."
Foxszal ellentétben egy másik korábbi konzervatív külügyminiszter várna még a katonai beavatkozással. "Nem igazán értem, hogy néhány bombával és rakétával miként csökkenne a szíriaiak szenvedése. Ez inkább csak elmélyítené és kiszélesítené a háborút Szíriában" – idézte a BBC a parlamenti vitában felszólalt Douglas Hurdot, aki John Major kormányzása alatt, 1989-től 1995-ig irányította a külügyminisztériumot.
Frissítés: A a brit parlament nem adta támogatását a beavatkozáshoz - a béke-Nobel-díjas az ENSZ BT felhatalmazása híján is kész elrendelni a támadást
Nem adta támogatását a brit parlament csütörtök este egy Szíria elleni esetleges beavatkozáshoz. Amerikai sajtóbeszámolók szerint az amerikai elnök a brit parlament elutasító döntése ellenére is kész elrendelni a Szíria elleni korlátozott katonai csapást.
A brit képviselők órákig tartó vitát követően 285-272 arányban szavaztak a katonai műveletet támogató javaslat ellen. A parlament véleményét ebben a témában nem kötelező figyelembe venni, ugyanakkor David Cameron miniszterelnök a szavazás után azt mondta, hogy tiszteletben tartja a képviselők döntését.
A kormányfő világosnak nevezte, hogy a parlament és a nép "nem akar brit katonai műveletet látni Szíriában". "Ennek megfelelően fogok cselekedni" - tette hozzá.
Cameron a javaslat vitájában leszögezte, az esetleges katonai akció csak és kizárólag vegyi fegyverek újbóli bevetésének megakadályozására irányulhat. Azt is kijelentette, elképzelhetetlen, hogy Nagy-Britannia katonai csapást mérjen Szíriára, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában erős ellenállásba ütközik a terv.
Addig nem indulhat támadás, ameddig az ENSZ helyszínen tartózkodó ellenőrei nem fejezték be munkájukat, és a brit parlament nem szavazta meg a beavatkozást - mondta a miniszterelnök.
Sajtókommentárok meglepőnek nevezték a parlamenti voksolás eredményét olyan időszakban, amikor úgy tűnt, a kormány legfeljebb napokra van attól, hogy bekapcsolódjon egy Szíria ellen várható amerikai katonai műveletbe.
Barack Obama amerikai elnök a brit parlament elutasító döntése és az amerikai kongresszus fokozódó nyugtalansága ellenére, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása híján is kész elrendelni a Szíria elleni korlátozott katonai csapást - állította egybehangzóan helyi idő szerint csütörtök este több amerikai sajtóorgánum.
A New York Times, a CNN és a Dow Jones kormányzati forrásokra hivatkozó híradásai szerint noha az elnök még mindig nem hozta meg végleges döntését, a katonai akciót vélhetően azután fogják elindítani, hogy az ENSZ ellenőrei - akik a Damaszkusz környékén augusztus 21-én történt állítólagos vegyifegyver-támadás helyszínét vizsgálják - elhagyják Szíriát. A világszervezet szakemberei a tervek szerint szombaton távoznak a szíriai fővárosból.
Caitlin Hayden, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője csütörtök este közleményt adott, amely szerint Washington értesült a brit parlament döntéséről, továbbra is konzultálni kíván Londonnal, de Obama elnök az amerikai nép érdeke alapján kíván döntést hozni a vegyi fegyverek szíriai alkalmazásával kapcsolatban.
"(Az elnök) úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok alapvető érdekei forognak kockán, és aki megsérti a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi normákat, azt felelősségre kell vonni" - állt a közleményben.
Az amerikai kormányzat csütörtök este ismertette a kongresszus vezetőivel azokat a hírszerzési információkat, amelyek szerinte a szíriai kormány felelősségét bizonyítják, valamint a katonai fellépéssel kapcsolatos elképzeléseit.
A már beavatott honatyák közül többen úgy nyilatkoztak, hogy az adatok ugyan nem állapítanak meg közvetlen kapcsolatot Bassár el-Aszad elnök és a gáztámadás között, de Washington szerint a "meglévő bizonyítékok" "elegendőek" egy olyan korlátozott csapás megindokolásához, amely elrettentheti Damaszkuszt a vegyi fegyverek további alkalmazásától.
A katonai csapás indokoltságát alátámasztani kívánó amerikai érvrendszer szerint meg kell védeni a vegyi fegyverek bevetését tiltó nemzetközi normákat és az amerikai érdekeket is, amelyek veszélybe kerültek ezeknek az eszközöknek a szíriai kormány általi alkalmazása miatt.
A fenyegetés olyan fontos térségbeli szövetségeseket érint, mint Izrael, Törökország és Jordánia, valamint - ha a vegyi fegyverek illetéktelen kezekbe kerülnek - közvetlenül az Egyesült Államokat is.
Az amerikai kormányzat képviselői igyekeztek felhívni a figyelmet a különbségekre a George W. Bush elnök által 2003-ban elindított iraki invázió és az Obama által esetleg elrendelendő - ugyancsak a BT felhatalmazása nélkül végrehajtandó - csapás között.
Rámutattak, hogy amíg az iraki művelet célja Szaddám Huszein rendszerének megdöntése volt, addig a most készülő akcióé a vegyi fegyverekre vonatkozó nemzetközi tiltás érvényesítése és "Amerika szövetségeseinek védelme".
Marie Harf külügyi szóvivő a különbségek között azt is kiemelte, hogy amíg az Irak elleni fellépés hírszerzési feltevésre épült, addig "Szíria esetében bizonyos", hogy a kormányerők vegyi fegyvert vetettek be.
Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó egy csütörtöki interjújában arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben hiábavaló lenne megpróbálni a katonai csapáshoz megszerezni az ENSZ BT jóváhagyását, mert Oroszország, a testület állandó és vétójoggal rendelkező tagja több ízben is bebizonyította, hogy meg akarja akadályozni a szíriai vezetés felelősségre vonását.
A washingtoni illetékesek szerint a Szíria elleni katonai fellépés kisebb léptékű lesz, mint a líbiai légtérzár 2011-ben történt létrehozása, ezért ahhoz valójában az Egyesült Államoknak nem annyira katonai koalícióra, mint inkább a szövetségesek diplomáciai támogatására van szüksége.
Úgy ítélték meg, hogy a csapást minél előbb végre kell hajtani, mert késlekedés esetén a szíriai katonai vezetésnek lehetősége lesz "még jobban elleplezni" a korábbi támadások nyomait és elrejteni a potenciális célpontokat. Ezek a parancsnoki állások mellett alapvetően a vegyi fegyverek célba juttatásához használt eszközök lennének.
2. frissítés: Nem változott Franciaország álláspontja - szerdáig megkezdődhetnek a Szíria elleni légicsapások
A Szíria elleni katonai beavatkozás brit elutasítása után sem változott Franciaország álláspontja, Párizs továbbra is "arányos és kemény" fellépést akar Damaszkusz ellen a múlt heti vegyifegyver-támadás miatt - közölte pénteken Francois Hollande francia elnök.
A francia elnök nem zárja ki, hogy a Szíria elleni légicsapások szerdáig megkezdődnek - mondta Hollande a Le Monde-nak. A francia parlament ülését szerdára hívták össze a szíriai helyzet áttekintésének céljából.
Hollande szerint "egy csomó jel" utal a damaszkuszi rezsim felelősségére az augusztus 21-én végrehajtott vegyifegyvert-támadásban.
3. frissítés: Németországban valamennyi parlamenti párt elutasítja a katonai beavatkozást
Németországban a lakosság többsége mellett valamennyi parlamenti párt is elutasítja az esetleges katonai beavatkozást Szíriában.
A német kormány szerint a Damaszkusz térségében elkövetett állítólagos vegyi támadás a nemzetközi jog megsértését jelenti, amit nem lehet annyiban hagyni. Ugyanakkor Berlin a katonai akció helyett azt szorgalmazza, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai jussanak egyetértésre a súlyos jogsértésre adandó válaszról.
A konzervatív-liberális koalíció baloldali ellenzéke is elutasítja a beavatkozást, és tárgyalásokat sürget. A legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt pénteki állásfoglalása szerint az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, az Arab Liga elnökének és az ENSZ főtitkárának kellene együtt tárgyalásokat kezdenie a szíriai helyzet rendezéséről.
(MTI - Index nyomán)