Néhány internetes portálon megjelent hírrel ellentétben nem írta alá máris a kormány az Európai Unióval a Bajnai csomag pontjait, hanem csak egy olyan – 200 milliárd forintot sem elérő – lefaragásra vállalt garanciát, amelynek elemeit a Gyurcsány-kormány már bejelentette.

Több internetes portál is hírt adott arról, hogy a kormány a Valutalappal közösen már aláírta a „most Bajnai-csomagként emlegetett megszorító csomagot”, így azt Bajnai „utólag veszi a nevére”. A cikkek hozzáteszik: a dokumentum a Magyar Közlönyben megjelent, s már hatályba is lépett.

Nem osztogatnak, fosztogatnak

A dokumentum figyelmes olvasójának azonban föltűnhet, hogy a kormány ebben csak a GDP 0,7 százalékos (azaz 200 milliárdot sem elérő) lefaragásra vállal kötelezettséget, míg a Bajnai-csomag a kiszivárgott hírek szerint ennél jóval nagyobb megszorításra tenne kísérletet.

A megszorításokat tételesen felsoroló szövegrészben egytől-egyig olyan pontok szerepelnek, amelyek a Gyurcsány féle kiigazításnak már ismert ötletei: a rokkantnyugdíjazás szigorítása, a 13. havi nyugdíjat nem kapják meg 2010-től az újonnan nyugdíjazottak, három évvel emelnék a nyugdíjkorhatárt 2016 és 2025 között, a svájci indexálás eltörlése, a gyednél szigorúbban figyelembe vennék a korábban munkaviszonyban töltött időt.

Ezzel szemben a kiszivárgott Bajnai-csomag szerint a nyugdíjkorhatárt már 2010-től emelnék évente félévvel, a 13. havi nyugdíjat a korábban nyugdíjazottak sem kapnák meg, gyermekgondozási támogatás csak a gyermek kétéves koráig járna, s számos más megszorító ötlet is van még Bajnai tarsolyában, ami a dokumentumban nem szerepel.

Tényleg beleszólnak majd

Annyi azonban igaz a „Brüsszelben írták meg a Bajnai-csomagot” típusú címekből, hogy a dokumentumban módosított – jelenleg GDP arányosan 2,9 százalékos – hiánycél kényszerzubbonyként feszül majd az új kormányon is, s kénytelen lesz majd a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt további, a költségvetés egyensúlyát javító (tehát vagy költséglefaragó, vagy adóemelő) intézkedéseket tenni. Hogy ez a hiánycél a jelen válság körülményei között mennyire drámaian kicsi, jól mutatja, hogy a briteknél egyes elemzők 17 százalékos hiányra számítanak.

Az is tény, hogy az új kormány kénytelen megvalósítani, a parlamenttel megszavaztatni a Gyurcsány-csomagban vállaltakat (amely megegyezik a dokumentumban vállaltakkal), ha le akarja hívni az IMF-hitel esedékes részleteit, márpedig a jelenlegi kockázatkerülő környezetben aligha akad más hitelező, csak az IMF, bárhogy is hívják a miniszterelnököt.

Tagadhatatlan továbbá, hogy a következő miniszterelnöknek is egyeztetnie kell majd az Európai Unióval és az IMF-fel a gazdaságpolitikáját.

(FN)

Korábban írtuk: Bárki is lesz a Magyar Köztársaság következő miniszterelnöke, már egy aláírt, az EU felé bevállalt, és április 3-a óta hatályban lévő megszorítási csomag rendelkezései szerint kell irányítania Magyarországot. Veres János pénzügyminiszter március 10-én írta alá a most "Bajnai-csomagként" emlegetett megszorító csomagot, különben az ország nem kapta volna meg az IMF-EU hitel soron következő részletét. Információink szerint az elmúlt hetekben többször is járt a fizetésképtelenség határán az ország.

Az április 2-i Magyar Közlönyben megjelent, így már hatályban van a "Bajnai-csomagként" megismert kormányzati intézkedéssorozat. Bajnai Gordon tehát utólag veheti a nevére a csomagot, amely ezek szerint még a Gyurcsány-kormány alkotása. A kormányrendeletet Gyurcsány Ferenc is ellátta kézjegyével. A rendelkezés szerint a dokumentum kihirdetése után 1 nappal, vagyis április 3-ától hatályos.

Az elmúlt év novemberében aláírt 6,5 milliárd euró uniós hitel harmadik részletét csak akkor kapja meg Magyarország, ha eleget tesz az Egyetértési Megállapodást kiegészítő gazdaságpolitikai kritériumoknak. Az ezeket tartalmazó kormányrendeletet hirdette ki április 2-án a Magyar Közlöny. A kiegészítő megállapodást március 10-én írta alá Veres János pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és márciusi 11-i brüsszeli keltezéssel látta el kézjegyével Joaquín Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa.

Az eredeti hitelmegállapodás óta a GDP 2,6 százalékában meghatározott idei deficitcélt 2,9 százalékra emelte Magyarország, emiatt egy kiegészítés került az eredeti megállapodás mellé, amely - mellékletként - a növelt hiány miatti "konkrét gazdaságpolitikai kritériumokat" tartalmazza. Így a költségvetési konszolidáció keretében a harmadik részlet lehívásához teljesíteni kell a következő kritériumokat: a költségvetési fejezetek működési kiadásainak csökkentését; az uniós agrártámogatások nemzeti kiegészítéseinek lefaragását; a rokkantsági nyugdíj jogosultsági kritériumainak érdemi szűkítését.

A pénzügyi szektor szabályozása körében, ha egy bank feltőkésítésre kerül, akkor a feltőkésítés lejárati idejét összhangba kell hozni a garancia szerződés lejárati idejével; meg kell határozni a nehéz helyzetbe került bank részvényeinek állami értékesítésére szóló árat, amelynek tükröznie kell a bank jelenlegi és jövőbeni helyzetét.

A strukturális reformok körében a kiegészítő megállapodás a következő kritériumokat határozza meg a hitel harmadik része folyósításának feltételeként: a nyugdíjak indexálását az inflációhoz kell kötni; illetve az újonnan belépőknél a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár megemelése 3 évvel 2016 és 2025 között is a feltételek között szerepel.

A strukturális reformok körében törvényjavaslatot kell benyújtani az Országgyűlésnek, benne a lakástámogatás jogosultsági kritériumainak szigorításáról, a lakáshitel kamattámogatásának csökkentéséről, valamint megtakarítást kell tartalmaznia a javaslatnak a gyermeknevelés első éveire eső támogatásokban (GYED).

Kritériumok a negyedik részlethez

Végül az uniós hitel negyedik részletének kifizetéséhez rendel új kritériumokat az új melléklet. A költségvetési konszolidáció körében már a jövő évi költségvetésben meg kell kezdeni a szociális kiadások szűkítését, valamint az önkormányzati szektor reformját is. Ennek keretében a helyi önkormányzatoknak közös feladatellátást kell szervezniük, és közös hivatalokat kell működtetniük - idézi a Magyar Közlönyt a Népszabadság cikke.

A strukturális reformok körében pedig megismétli a kiegészítő melléklet azt, amit a nyugdíjakkal, a lakástámogatásokkal és a gyermeknevelés támogatásának csökkentésével korábban - a harmadik részlet kifizetésénél - már meghatározott.

A konkrét gazdaságpolitikai kritériumokat tartalmazó kiegészítő megállapodás szombaton lép hatályba. A benne foglalt intézkedések megtételéről a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter - jelenleg a pénzügyminiszter - gondoskodik.

A hitel

Az uniós 6,5 milliárd euró hitel funkciója a fizetési mérleg kiegyensúlyozása, és kapcsolódik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyancsak az elmúlt év novemberében jóváhagyott 12,5 milliárd eurós készenléti hitel megállapodásához, továbbá a Világbank 1 milliárd eurós hitelnyújtásához. A 6,5 milliárd euró összegű uniós hitel első 2 milliárd eurós részletét december 9-én kapta meg Magyarország. A további részletek folyósítását mindig felülvizsgálat előzi meg. A második 2 milliárd eurós részlet folyósítása előtt az Európai Bizottság az IMF szakértői közösen, február első felében tartottak felülvizsgálatot. Ez az eredeti megállapodásba foglalt kritériumokat teljesítettnek tekintette.

(InfoRádió)