Néhány hetes hír, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. csereügylettel 70 hektárnyi területhez juttatott egy befektetőt a Velencei-tó északi partján. Többen tiltakoznak ellene.

A Velencei-tó északi partján, az evezőspálya és az M7-es autópálya közötti terület állami tulajdonban volt, értékesítette a vagyonkezelő, azaz csereügylettel egy befektetőcsoport kezébe került a 70 hektárnyi földdarab. Balsay István, a megyei közgyűlés alelnöke a hét elején szakembereket hívott össze az értesülések megtárgyalására, majd sajtótájékoztatót tartottak az ügyről. A hozzászólók - bár egyikük sem tudta pontosan, milyen tervekkel, elképzelésekkel készül a befektetői társaság - mindegyike aggodalmát fejezte ki a beruházással kapcsolatban. Elsősorban a Velencei-tó természeti értékét féltik, de arra is felhívták a figyelmet, hogy a tóparti magas épületek miatt megszűnne a panoráma a tóra. Sukoró lakóihoz szórólapokat dobtak be, aláírásokat gyűjtöttek a beruházás ellen. Összeállításunkban megszólalnak az érintettek.

- Hogy egészen őszinte legyek, az ügy jelenleg abban a stádiumában van, amikor még nem lehet kinyilatkoztatásokat tenni, csak személyes véleményt formálni, de meg vagyok döbbenve - mondta Baráth Etele, a kajak-kenu szövetség elnöke. - Sportvezetőként is, de mivel 1974-től 85-ig foglalkoztam a térséggel regionális irodavezetőként, ismerem, szeretem, ami itt történt az elmúlt évtizedekben, fantasztikus. Ennek a komoly táji, természeti értéknek az északi területe az, amely a maga természetességében még él, sőt a használata is ilyen. Egyszerű emberek, sportolók használják, versenyeket rendeznek, ez volt a cél. Politikusként tudom, hogy az érdekeket egyeztetni kell, egy önkormányzatnak szüksége van a területeinek bizonyos mértékű értékesítésére, szüksége van bevételekre, foglalkoztatásra. Nincs másfél hónapja, hogy egyeztettem a miniszterrel, hogy a vízi sportágaknak ez a pálya, a VVSI az egyik bázisa, ahol gyermekek, szülők tízezrei lehetnek jelen. Hihetetlen kárnak érezném, ha ez a föld martalékává válna valamilyen tőkés indoknak. A minisztériummal, a kollégákkal arról egyeztettünk, hogy ezen a területen kellene kiépíteni azt az alapstruktúrát, amely a pálya használatát segítené. Amit ma hallottam, az gyakorlatilag a terület teljes megszüntetését jelenti. Éppen ezért egyetértek azzal, amit Balsay István felvetett, kell az egyeztetési folyamat. Leegyszerűsíteném, első lépésként bevonnám a magántulajdonost, aki birtokba került. El tudom képzelni, hogy hamar meg lehet értetni vele azt a társadalmi nyomást, amit a beépítések kulturáltsága, a sporttevékenység megtartásának irányába mutatnak, akkor a környezeti, táji értékek is megőrizhetők volnának. A megyei önkormányzat tegye meg, amit jogszerűen megtehet, mi is megtesszük a lépéseket. Attól, hogy válság van, nem lehet tönkre tenni értékeinket, erősíteni kell mindent, ami az ökológiai szemléletet, az energiahatékonyságot, a természetvédelmet segíti, támogatja.

Ott Zsuzsanna, a Magyar Evezős Szövetség főtitkár asszonya hozzátette, hogy a VVSI helyzetéért is aggódtak, mert az utánpótlás erős bázisa.

- Örülünk, hogy az önkormányzat felvállalta a sportiskola menedzselését, az iskola léte, úgy tűnik, biztosított. A mai ülésen megdöbbenve hallottam a területi változásokat. A kajak-kenu szövetséggel nemcsak ezen a területen, hanem másutt is erős összefogással lépünk fel a vízi bázisú telepek megmaradása mellett. Szinte tehetetlenül állunk, amikor ezek a bázisok üzleti befektetések áldozatává válnak, és a megváltozott helyzet nem szolgálja teljes mértékben a rekreáció, a sporttevékenység, az élhetőbb élet megalapozását. Ez a terület is szerepelt a terveinkben. A budapesti közelség, a központi elhelyezkedés alkalmas lenne egy rekreációs központ megvalósítására olyan üzleti beruházásokkal együtt, amelyek rentábilissá tehetik egy ilyen típúsú központ fennmaradását. Ezt ezután is szorgalmazni fogjuk. Olyan beruházások ellen mi sem fogunk fellépni, amelyek a helyben lakóknak előnyt jelentenek, de azt gondoljuk, hogy a megyével közös érdekünk azoknak a területeknek a fennmaradása, ahol a szabad idejüket kellemes körülmények között, tiszta környezetben, vízparton el tudják tölteni az emberek.

Varga Gábor, a Gaja Környezetvédő Egyesület elnöke elmondta, Balsay István alelnök kérésére körbejárták az érintett területet.

- Maga az drámai élmény, hogy a tó nem járható körbe. Ha a tavat körbevesszük egy szkafanderrel, előbb-utóbb elpusztul. Pillanatnyilag a tó ezen az úton halad, és ez az egészére érvényes. Az evezőspálya területétől északra a Velencei-hegységből folyamatosan mosódnak le a tó vízminőségét állandóan rongáló vegyi anyagok. Különböző nitrogén- és foszforvegyületek a mezőgazdasági területekről, valamint a korábbban csatornázatlan részekről, a szennyvizekből. Az északi részen régen ki kellett volna alakítani egy természetes védőzónát, amely a szennyező anyagokat kiszűri. Az arborétumnál a tó vize tiszta, van szűrő nádas. Ha nincs tisztító szakasz, akkor folyamatos mederkotrással, nádműveléssel tartható csak fenn a tó minősége. Az a borzasztó, hogy semmit nem tudunk az ügyről - folytatta Varga. - Mozgósítjuk a témában Magyarország összes létező, jelentős környezetvédő szervezetét, talpra ugrasztjuk őket, és mindenki bejelentkezik a gárdonyi építési irodához, hogy folyamatosan jelen legyünk. Kialakuljon egy olyan párbeszéd, amely a jóvátehetetlent valahogyan megelőzi, vagy legalábbis a károkat mérsékli.

Balsay István megyei alelnök szerint több területről van szó. Az egyik rész amely közvetlenül a VVSI kezelésében, használatában van. Van még kilenc hektár, amit még nem egyeztettek az erdészeti szolgálattal.

- Az újságból tudjuk, hogy egy befektető területcserével jutott hozzá különböző területekhez. A tulajdoni lapokat kigyűjtöttük, ebből számunkra nemcsak az derül ki, hogy egy nagyon intenzív, magas épületekkel tarkított beruházást akar valaki megvalósítani - ami megítélésünk szerint nem illeszkedik Sukoró 2003-ban elfogadott rendezési tervéhez sem -, hanem igénybe vesz területeket, például a parti sávot, amit nem adhat el az állam, így szól a vízügyi törvény. A parti sávon szabadon kell hagyni hat métert, amit a közösség használhat. Ne tegyük lavórszerűvé a Velencei-tavat. Azt szeretnénk, hogy ha a megyei rendezési tervben az egyeztetések után tisztességgel meg tudnánk határozni, hogy az említett sávon milyen magasságú, sűrűségű fejlesztéseket lehet megvalósítani.

(fmh)