A holokauszttal kapcsolatos "emlékezetkiesés" témájában kezdődött három napos nemzetközi konferencia csütörtökön Berlinben a Humboldt Egyetem és a berlini Collegium Hungaricum Gragger Intézete közös szervezésében.

A tanácskozást a Humboldt Egyetem kezdeményezte, a német fővárosban működő magyar kulturális intézetet társszervezőnek kérve fel. A téma időszerűségét a szervezők azzal indokolták, hogy a kelet-közép-európai posztkommunista országok többségében a holokauszttal kapcsolatban nagyfokú amnézia figyelhető meg. A tanácskozás épp ezért Az anamnézis módozatai címet viseli, s igyekszik rávilágítani arra, hogy a különböző művészeti ágak, valamint a média mit tehetnek ennek leküzdésére, különös tekintettel az emlékezés és a média kapcsolatára.

A konferencia mindennek keretében a holokausztra való emlékezés tendenciáit és stratégiáit vizsgálja a kelet- és közép-európai posztkommunista országok, elsősorban Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Csehország és Ukrajna, valamint az egykori NDK, az úgynevezett keleti tartományok 1990 utáni történelmében. Ennek megfelelően az előadások a film, a televízió, az írott publikációk és a kiállítások szerepét tárgyalják a múlt felidézésében és újraértelmezésében.

A lengyel, német, svájci, szlovák, ukrán és kanadai meghívottak között van Erős Ferenc pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos igazgatóhelyettese, valamint a Budapesten született, de jelenleg Németországban élő Marsovszky Magdolna irodalomtörténész, kultúra- és médiakutató, aki hosszú idő óta vizsgálja a rasszizmus és ezen belül az antiszemitizmus (azon belül nyilván a zsidóellenesség - a szerk.), valamint a kultúra kapcsolatát (ezt örömmel halljuk, tehát művészeti ággá nőtte ki magát a zsidók reális ábrázolása - a szerk.).

A nemzetközi konferencia keretében levetítik az 1973-ban született magyarországi rendező, Groó Diana Urlicht (Ősfény) című rövidfilmjét, amely egy Auschwitzot megjárt lány szorongásairól, illetve álmáról szól.

(Múlt-kor / MTI)

Olvasó:

Szerintem egyetlen országnak, szervezetnek sem lenne joga törvényekkel szabályozni és kötelezővé tenni az emberiség hitelvekre és kitalálásokra alapozott történelmét.

Az emberiség hitelvekre és kitalálásokra alapozott történelemének törvényekkel való szabályozása és kötelezővé tétele ugyanis ellentétes a tudományos módszerekkel igazolható, valós tényekre, kútfőforrásokra alapozott történelmi kutatások eredményeivel, ezenkívül gátolja az önálló gondolkodást és véleményalkotást és súlyosan sérti az emberiség alapvető szabadság jogait; a lelkiismereti szabadságot, a véleménynyilvánítás szabadságát, és a szólásszabadságot.

Ignác