Vajon mi dolga lehet egy sikeres médiavállalkozónak vagy egy bankvezérnek egy hírhedt olajos bűnözővel? A kérdés első felének megválaszolásán újult erővel dolgoznak a rendőrök lassan egy éve. A kérdés másik felét azonban valamiért nemigen boncolgatták a nyomozók.

A 90-es évek alvilágának kiismeréséhez is remélt muníciót a nyomozóhatóság januárban. Ekkor különböző lakásokban és a Farkasréti temető egy kriptájában - vélhetően éppen Gyárfás Tamásnak köszönhetően - megtalálták többek között az Aranykéz utcai robbantás megrendelése miatt elítélt Portik Tamásnak, a kilencvenes évek elejétől a letartóztatásáig rögzített, több száz órányi hangfelvételét. A PestiSrácok tudomása szerint a vágatlan felvételek egy részén Portik az alvilági üzlettársai mellett a közélet több szereplőjével – köztük az ugyancsak a Fenyő-gyilkosság megrendelésével gyanúsított Gyárfás Tamással is – hosszú beszélgetéseket folytat.

Ezeken az igencsak bizalmaskodónak tűnő beszélgetéseken szóba kerül például, hogy a sokáig körözött, s emiatt bujkáló Portik vajon legálisan van-e Budapesten, és Gyárfás beszél arról is, hogy nekik nincs közös titkuk. Mire Portik visszakérdez: „Nekünk, kettőnknek? Én szerintem sokat tettem érted”. Sok az ehhez hasonló, homályos utalás: „Magadtól szerinted elmegyek megcsinálni egy ilyen munkát?” - kérdezi Portik. A leiratok alapján azonban hihető, amit Gyárfás a meggyanúsítása óta állít: Portik ki akarta provokálni, hogy bár Gyárfás soha nem fizetett neki egy „ruppót” se, ismerje el, köze van a Fenyő-gyilkossághoz. A számos beszélgetésben nincs olyan, amiben ezt elismerné, de olyan van, amiben cáfolja.

(Kép: Túry Gergely)

S, hogy mégis miért állt szóba egyáltalán vele? Mert érzelmileg zsarolta, egyszerűen félt tőle, mondja Gyárfás. „Portik azt akarta, hogy hozzam össze tekintélyes politikussal, vagy hatósági emberrel, akinek olyan értékes információkat ad, amelyért cserébe őt békén hagyják. Nem tettem eleget a kérésnek” - magyarázta a hvg.hu-nak a kérdéses időben amúgy igen befolyásos Gyárfás. Hozzátéve, amikor rájött, hogy Portik felvételt készít a beszélgetéseikről, mégis mert neki nemet mondani - amit utóbb már egyenesen vakmerő lépésnek tart -, és többet nem találkozott vele. A gyanút pedig elmondása szerint az sem keltette fel benne, hogy az esetleges hangfelvételre való utalással a Portikkal való beszélgetésen is szóba került, hogy „mi most ketten vagyunk, ugye”?

Nem ok nélkül tarthatott Gyárfás Portiktól, és attól, ha ő besétál a rendőrségre, és bármit mond vele kapcsolatban, annak lesz következménye. Egy éve ugyanis húszéves, már a Fenyő gyilkosságot követően szárnyra kapott legenda kelt életre egy évvel ezelőtt a volt úszószövetségi elnök meggyanúsításával. Azóta kiderült, hogy nem a rendőrség jutott új információk birtokába a hazai kriminalisztika egyik legnagyobb rejtélyének megoldásához, hanem a sportdiplomata saját maga indította el a lavinát, amikor egy újabb zsarolási kísérlet nyomán bevitte a rendőrségre a hangfelvételt és a levelet, amelyet a zsarolók küldtek.

Az azóta eltelt közel egy évben több tucatnyi régi/új tanút hallgatott meg a rendőrség Gyárfás szerepéről, többek Kovács Lajos egykori főnyomozót is. A Gyárfással szembeni gyanút pedig még mindig legfőképpen az alviláginak mondott kapcsolatai alapozzák meg, az három fő témakörre épül: a Fenyővel szembeni kirívó ellentét, a börtönviselt és magát előszeretettel maffiafőnöknek beállító Tasnádi Péterrel, valamint a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként elítélt Portik Tamással való kapcsolata. Gyárfás viszont azzal érvel: másfél évvel Fenyő János kivégzése előtt okafogyottá vált az üzleti vitájuk, így nem is lehetett indítéka a médiatulajdonos megöletésére. Ezt a megállapodásukat készítő ügyvédek is megerősítették a nyomozóhatóság előtt. Gyárfás azt állítja, Tasnádinak azért adott kölcsön, mert nem egyszer azzal rémisztgette: Kovács Lajos ezredes felajánlotta neki, hogy kinyitja a börtöne celláját ha ellene vallana.

Az ismeretségük amúgy meglehetősen régi. A bűnözői karrierje előtt Tasnádi állítólag igen jó reklámszervező is volt, sok hirdetést szerzett már évtizedekkel korábban is például a Gyárfás közreműködésével készült jubileumi Fonográf füzetbe és Gyárfás nemzetközi sportkiadványaiba is. A másik feltételezett felbujtót, Portik Tamást egy ingatlanközvetítő mutatta be Gyárfásnak még 1994-ben és nehezen behatárolható kapcsolatuk Gyárfás Kelenhegyi úti házának kibérlésével kezdődött. Portik nem is alkudott, előre fizetett, hosszabbítani viszont nem akart. Kiköltözésekor videókamerákat és a kerítésen „villanypásztor” drótokat hagyott maga után. Sok évvel később kereste meg Gyárfást az akkor már „olajban utazó” Portik, kérve őt, segítsen neki rendőrrel, ügyésszel, politikussal kapcsolatba lépni.

Portik Tamás a bíróságon

(Kép: Túry Gergely)

A hvg.hu birtokába került leiratok alapján azonban az akkori gazdasági elitből nem csak Gyárfásnak voltak alvilági kapcsolatai. Portik visszatérően kérkedik például a Postabank egykori vezéréhez, Princz Gáborhoz fűződő barátságával.

A kilencvenes évek Magyarországán a politikai felvilág megkerülhetetlen figurája volt - írta a tavaly ősszel elhunyt bakvezérről az atlatszo.hu, felemlítve, hogy bár Princzet alapvetően balos bankárként tartották számon, közben a politikai paletta minden árnyalatával bensőséges viszonyt ápolt. Az egyik legvitatottabb ügyletéről, a Teve utcai „rendőrpalota” felépítéséről 11 értékes rendőrségi ingatlanért cserébe például 1992-ben állapodott meg a bank a Belügyminisztériumot vezető Boross Péter akkori belügyminiszterrel. Finanszírozta Simicska Lajos Mahir-csoportját is: 1997-1998-ban 800 milliót tolt a Postabank a hengerplakátos Cityposterbe. Hitelezte Lezsák Sándor Lakitelek Népfőiskoláját is – ez a kölcsön végül a rossz követelése között landolt. Princz vezetése alatt helyezett ki a bank több mint félmilliárd forintnyi úgynevezett VIP-hitelt. Közszereplők – köztük politikusok, magas beosztású közszolgák, vezető újságírók, színészek, élsportolók – a közönséges halandóknál kedvezőbb feltételekkel jutottak kölcsönhöz vagy kamatoztathatták megtakarításaikat.

Portik állítja, Princz Gáborral is jóban volt

(Kép: Bánkuti András)

Portik többször is utalt Princzre a hangfelvételeken: „A Princz Gáborral jóban voltam”, „azt tudom, hogy a Princznek rengeteg munkát megcsináltam és a Princz a legmesszebb menőkig, leemelem a kalapomat a Princz előtt, amikor megkerestem idáig, ha pucolós voltam, ha nem, szó nélkül jött, mindenbe’ segített”. Kiderült, kapott „lét is”, azaz kedvezményes hitelt annak idején a Postabanktól. A „Princz is mindig garázzsal csinálja” - utal Portik arra, hogy mélygarázsokban találkozott Princzzel, majd egy beszélgetésen azt is felvetette, hogy nem érti, a Fenyő-gyilkosság ügyében Princz Gáborra, mint felbujtóra, miért nem gyanakodott úgy az NNI, mint Gyárfásra. Valóban nem gyanakodtak.

Egy a hvg.hu birtokába került, Kovács Lajos ezredes, a döglött ügyek osztályának vezetője által jegyzett, a Fenyő pszichológusával és bizalmasával, Perczel Tamással készített dokumentumfilmet értékelő jelentés szerint „Az interjú során Perczel részletezi a médiamágnás magánháborúit, a Gyárfás a mással vívott halálos, vérre menő küzdelmeit”, s összefoglalja a Fenyő halála előtti motívumkomplexumot, mindazokat a konfliktushelyzeteket, amelyek összességében a meggyilkolásához vezethettek” - írja Kovács, aki korábban arról beszélt, hogy már két héttel a Fenyő-gyilkosság után tényként közölték a rendőrség besúgói, hogy jóval korábban valaki megbízást adott Fenyő János megölésére. ”Az ügynökök azt is jelentették, hogy az alvilágban az a hír járja, a megbízás Gyárfás Tamástól való, és hogy a közvetítők „jó pénzt ígértek a munkáért.

A 2005 júniusában kelt dokumentum csak Gyárfást nevét említi. Miközben a pszichológus Princz Gábort és Székely Herbertet is nevesíti. „Beköszöntött a béke. Látszólag, mert nem volt háború a Gyárfással. A Princzzel ment a hadakozás” - mesélte Perczel. Húsz nappal a jelentés írása után mégis csupán a Nap Tv székházban tartottak házkutatást.

(HVG)