A Spíler Blog néhány nappal ezelőtti kitűnő összefoglalója:

USA-külpolitika megrendelésre? – 7 állítás az amerikai kritikákról

A magyarországi baloldali sajtó tapsikol. Múlt héten pénteken előbb Bill Clinton, majd később Barack Obama is kikelt Magyarország ellen – a megfogalmazásuk szerint – civilek elleni vegzálások miatt. Na de nézzük a tényeket! Mi van a függöny mögött?

A norvégok és Soros a Clinton Alapítvány legbőkezűbb támogatói

Indulásként tisztázzuk. Hillary Clinton 2016-ban elnök szeretne lenni. Ebben támogatja őt férje és a családi alapítványuk, a Clinton Foundation. Ennek az alapítványnak a kezdeményezése a Clinton Global Initiative, amelynek rendezvényén Barack Obama beszólt. Nem túl nagy kutatómunkával meg lehet találni, hogy a Clinton Alapítványnak kik a legfőbb támogatói. Na ki? Ott van köztük a norvég állam  és Soros György. Egyébként az amerikai republikánusok már felhívták a figyelmet a szervezet és az amerikai adminisztráció körüli összeférhetetlenségi zavarokra.

Clinton nem hiteles, ha hatalommániáról és pénzcsinálásról van szó

„Általában ezek azok a figurák, akik örökké hatalmon akarnak maradni, és pénzt csinálni” – mondta Bill Clinton Orbán Viktorról. Megvan annak a maga bája, ha Bill „szakszi” Clinton nevez bárkit pénz- és hatalommániásnak. A nyolc év elnökség után feleségét hatalmi pozíciókba ültető Clinton egy-egy előadásáért annyi pénzt kap, amiből valódi civil szervezetek százai tudnának évekig működni. Konkrétan: 2001 és 2013 között Clinton 105 millió dollárt keresett beszédekkel, előadásokkal. A legtöbbet bankok és pénzügyi szervezetek fizettek az Aranyszájú Bill mondásaiért, vagy esetleg valami egészen másért?

Bill Clinton pénzgyűjtési módszere: beszédekért kap dollármilliókat

Ráadásul felmerül a gyanúja annak, hogy a Clinton klán az elmúlt években azért kapott nagyobb támogatásokat külföldi államoktól, hogy azok érdekeit képviseljék a politikában. „Nem az a baj, hogy Clintonék gazdagok, hanem hogy honnan van a pénz” – jegyezte meg Ezra Klein a Vox híroldal írásában. Olyan államok is „mondattak beszédet” Bill Clintonnal, mint Katar, Szaúd-Arábia, és Norvégia. Norvégia ezen felül 2011-ben már több mint 10 millió dollárt adott évente Clinton alapítványának. Véletlenül pont befolyásos olajállamoknak volt oly fontos az elnöki szóbeliség – nesze neked, szólásszabadság.

A Clintonéknak adott adomány külpolitikai kuponokra váltható?

Az Átlátszó sem maradna azonban munka nélkül, ha Soros véletlenül szembefordítaná az ágyúit Clintonékkal. 2008-ban arról számolt be a Los Angeles Times, hogy a Clinton Alapítvány már több mint 500 millió dollárt gyűjtött be, külföldiektől, köztük kínaiaktól is. Az Alapítvány ugyan nem tette átlátszóvá magát és támogatóit, így is lehet azonban tudni, hogy a donorok egyike az Alibaba nevű kínai cég – amely együttműködött az elnyomó kínai államapparátussal a tibeti felkelők üldözésében. Ugye önök sem emlékeznek Clintonék kritikus megszólalásaira?

A Clinton Alapítvány pénzügyi és személyi átvilágításra szorulna

A Clinton Alapítvány alapos átvilágítása a hatalmi összeférhetetlenség gyanúján kívül azért is fontos lenne, mert a szervezet a lassan dollármilliárdos évtizedes adományhegyek ellenére sem jön ki bevételeiből. Kuszák a személyi viszonyok is: John D. Podesta, egy 2003-ban Sorosék által alapított liberális think tank vezetője egy időre beszállt a Clinton Alapítvány munkájába is. Egyébként pont a Podesta által vezetett szervezet, a Center for American Progress pénzelte Bajnai Gordonék magyarországi kampányát.

A magyar liberális szervezetek fő támogatói pénzelik Clintonékat is

Az elnökségért újrainduló klán támogatói között véletlenül éppen a magyar liberális „civilek” fő támogatói tűnnek fel: Soros György és a norvégok. Soros egyszerre adott pénzt a CAP-on keresztül a ballib ellenzék kampányára és a „független civilek” támogatására. Miként Norvégia egyszerre pénzelte Clintonékat és a liberális szervezeteket Magyarországon. A Laokoón-csoport tehát így teljes: szereplői a Clinton klán, Soros György, amerikai think tankek, egy amerikai mintára, politikai projektfinanszírozásra létrehozott magyar alapítvány és a norvég állam.

Amerikában jogi következménye is lehet a külföldi államok befolyásvásárlásának?

Pár hete a New York Times egy bazihosszú cikkben leplezte le az amerikai think tankek világát. Röviden: szakvéleményeket és befolyást vásároltak külföldi államok – elsősorban Norvégia – amerikai agytrösztöknél. A Times szerint mindez sértheti az külföldi ügynök regisztrációjáról szóló, 1938-ban a nemzetiszocialista befolyásszerzés miatt hozott amerikai törvényt. A szövetségi törvény megsértése akár öt év börtönbüntetéssel is sújtható.

Ezek a nem jelentéktelen körülmények sajnos elkerülték a 444.hu figyelmét. S hogy őket ki pénzeli? Nem fogjátok kitalálni.