Két megyei rendőrfőkapitány is elutasította elfogultságra hivatkozva, hogy egy vállalkozó Pintér Sándor volt belügyminisztert érintő feljelentése alapján nyomozzon.

Két hónap alatt már a harmadik megyei rendőr-főkapitányságnál jár Borbély József kecskeméti vállalkozónak, a tavaly bejegyzett Tiszta Energiával Magyarországért Párt (Tempo) elnökének sikkasztás gyanújával tett feljelentése. Első körben a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője azért vallotta magát elfogultnak, mert az általa vezetett nyomozó hatóságot is hivatali visszaéléssel hozta összefüggésbe Borbély a feljelentésében, illetve a párt honlapján olvasható dokumentumokban. Másodiknak Csongrád megyét jelölték ki az eljárásra, de az ottani főkapitány is visszadobta a labdát. Lukács János dandártábornok arra hivatkozott, hogy „szolgálata során, különféle beosztásokban közvetlen munkatársa, illetve alárendeltje volt Pintér Sándornak, aki ellen – mások mellett – a feljelentés irányul”.

Így végül Bencze József országos rendőrfőkapitány nevében a helyettese, Házi István tábornok a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságra ruházta át az ügyet. Csakhogy gyakorlatilag bármelyik megyei főkapitány hivatkozhatna arra, amire Lukács tábornok, legfeljebb a büntetőeljárás-jog szerinti „relatív kizárási ok” erősségében lehetnének kisebb-nagyobb különbségek. Aligha lehetne találni olyan magasabb beosztású rendőr főtisztet vagy tábornokot, akinek akár még országos főkapitányként, akár utóbb közvetve a Fidesz-kormány belügyminisztereként ne lett volna a főnöke Pintér. Ez vonatkozik a határőrökből lett rendőrökre is, hisz Pintér idejében az időközben megszűnt határőrség is a Belügyminisztériumhoz tartozott.

Elvben tehát akár az összes főkapitányság kérhetné a kizárását a nyomozásból, folyamatosan utaztatva az aktát az országban. Még nem tudni, hogy a legkeletibb megyében hogyan fogadják a nekik kiosztott feladatot, de mint Bencze a HVG kérdésére leszögezte, a gyakorlatban nem történhet meg az ide-oda passzolgatás. Érdemben el fog járni a rendőrség – mondta –, hiszen már az is ritkaságnak számít, hogy ugyanabban az ügyben két megye is a kizárását kérje.

Maga az alapügy meglehetősen bonyolult, sok szálon futó privatizációs, majd felszámolási történet. A kecskeméti bútorgyárat még 2002-ben szerezte meg 300 millió forintért Borbély József, aki azon bukott el, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) nem kapta meg az ígért hitelt (HVG, 2006. június 3.). Hiába értékelte 922 millió forintra az MFB az üzemet, a felszámolási eljárás során ennek tizedéért, 96 millió forintért talált csak gazdára egy Pintér érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásnál. Az ügyben további hajdani főrendőrök neve is felbukkant, az üzemet például a volt budapesti főkapitány, Berta Attila biztonsági vállalkozása őrizte, a vevő Immobil 2000 Kft. nevében pedig több ízben Ruszó Gyula ezredes, a Hajdú-Bihar megyei főkapitányság több bűncselekménnyel megvádolt és előzetes letartóztatásba is helyezett, de utóbb jogerősen felmentett gazdasági igazgatója járt el.

Borbély polgári perben is küzd az igazáért, feltűnő értékaránytalanság megállapítását kérve a bíróságtól – a Pintér-érdekeltségű céget ügyvédként úgyszintén hajdani rendőr tábornok, Heves megye korábbi főkapitánya, Lantos Bálint képviseli –, de több büntetőeljárást is kezdeményezett. Ezek egyike a 22 millió forintos sikkasztás gyanújával tett, most megyéről megyére járó feljelentés, amely szerint saját gépeit sem adta ki neki a kecskeméti gyár felszámolója.

Borbély egyébként az általa bizonyíthatónak tartott korrupció ellen szinte keresztes hadjáratot indított. Több, általa kezdeményezett eljárás van folyamatban, de mindmáig nem született elmarasztaló ítélet a gyanúi alapján korábbi rendőri vezetők ellen, ahogy a vele szemben indított különböző eljárások sem zárultak le.

(HVG korrigálva)