Tagadta bûnösségét az a négy ávós, akik ellen a 2006. őszi felkelés kapcsán bántalmazás vádjával indult büntetőper a Fővárosi Bíróságon (FB) hétfőn. A vád szerint a négy szadista 2006. október 23-ról 24-re virradó éjjel, az Erzsébet hídi barikád szétverése után a pesti Duna-parton intézkedés közben két hátrabilincselt kezû személyt ütött, rúgott, az egyik földön fekvőnek csizmával az arcába tapostak, a német-magyar állampolgárságú férfi fejére magyar zászlót kötöttek, úgy bántalmazták.

A rendőrállatokat hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazással és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett könnyû testi sértéssel vádolja az ügyészség. A négy zsaru persze egybehangzóan (összebeszélten) tagadta bûnösségét, és a hétfői tárgyaláson tanúként meghallgatott két parancsnok is határozottan azt vallotta: törvénysértés, bûncselekmény nem történt.

Az eljárás adatai szerint a sértettek a 2006. október 23-i, budapesti rendezvényeken vettek részt, majd este az Erzsébet híd pesti oldalán emelt barikádnál nézelődtek. Mikor az ávósroham szétverte a barikádot, a Duna-parton az Árpád híd irányába menekültek. Ekkor az egyik sértett tanúvallomása szerint egy szállodánál az eljárás során ismeretlenül maradt egyenruhások hasra fektettek és bántalmaztak többeket, paprikaspray-t fújtak az arcukba, és durván szidalmazták őket, mert állításuk szerint miattuk nem látták hetek óta a családjukat. Ezután az azonosíthatatlan elkövetők továbbmentek.

Ekkor két sértett, egy fiatal férfi és egy fiatalkorú leány segítségére sietett egy német-magyar állampolgárságú férfi, a szállodából vizet kértek, majd leültek egy padra. Ezután a sértettek vallomása szerint újabb tucatnyi robotzsaru érkezett, igazoltatták őket, a két férfi kezét hátrabilincselték és úgy bántalmazták őket, a kettős állampolgár fejére magyar zászlót kötöttek. A férfi nyomozati vallomása szerint hallotta, amikor a rendőrök azt mondták: „Fiúk, itt be van kamerázva, menjünk!”.

Kérdésre a vádlottak elmondták, hogy az intézkedés alá vontak nem tanúsítottak ellenállást. A sértetteket ezután előállították, és ellenük büntetőeljárás indult, amelyet azonban még a nyomozati szakaszban megszüntettek a hatóságok (tehát indokolatlanul, jogtalanul állították elő őket, amiért már önmagában kártérítés jár).

Az elkövetők rohamsisakot viseltek, azonosító nem volt rajtuk, a sértettek jobbára nem tudták azonosítani bántalmazóikat, így a személyes büntetőjogi felelősség nehezen bizonyítható. A négy vádlott a második rendőri intézkedés végrehajtói közül került ki.

Arra a kérdésre, miért kellett előállítani a sértetteket, a vádlottak azt válaszolták, mert parancsot kaptak. Tanúként beidézett elöljáróik pedig arról beszéltek, hogy a barikádnál hasonló ruházatú személyeket láttak, illetve hogy koszos volt az eljárás alá vontak keze, „ruházatuk pedig bûzlött a spray-től”. Mire a bíró megjegyezte, hogy ennek oka lehetett akár a pár perccel korábbi, ismeretlen rendőrök által elkövetett bántalmazás is.

Az ügyben újabb tanúk meghallgatásával áprilisban folytatódik a büntetőper a Fővárosi Bíróságon.

(MNO / MTI, Kuruc.info)