Januárban három napig néztek egy lótetemet a konyhaablakból. A nyáron trágyadombok bűzét szagolták. Kömlő köztiszteletben álló patikusa, dr. Kőrösi János nem bírta tovább, a nyilvánossághoz fordult. Miért kell neki egy szabálytalan állattartó szomszédságában élni?

A helyi rendelet tiltja az egészségügyi létesítmények 50 méteres körzetében az állattartást. A patikus hiába tagja a képviselő-testületnek, saját ügyében nem tudott intézkedni. A gyógyszertárba igyekvők panaszkodnak: állatok legelnek a patika előtt, míg ők tehetetlenül tűrik ezt az állapotot.

– Nem hiszem el, hogy ez Magyarország! – összegzi röviden elkeseredésének okát dr. Kőrösi János kömlői gyógyszerész, akinek a nyugalmát másfél éve zavarja szomszédja szabálytalan állattartása. Kőrösi doktor 22 éve tagja a helyi önkormányzatnak, munkáját köztisztelet övezi, napjait mégis megkeseríti a környezetében élő ember szokása, ami ellen, úgy érzi, tehetetlen.

– Januárban egy lótetemet néztünk három napig az ablakból – meséli. – Nem csak a látvány volt szörnyű, hanem a bűz és az a gondolat, hogy bármikor elindulhat egy fertőzés abból az udvarból, mégpedig itt, a gyógyszertár közvetlen közelében, ahol tilos lenne az állattartás. Még mi is csak egy kutyát és egy macskát nevelhetünk, hiszen a patika a tisztaság és a higiénia helye, nem a jószágok gondozásáé.

Ehhez képest a Kőrösi család másfél éve tűri, hogy lovak, birkák, disznók legeljenek a gyógyszertár előtt, a tyúkok a kerítésre szállva időnként átbucskázzanak a kertjükbe, a tisztaságáról egyáltalán nem híres udvarról patkányok túrnak át a portájukra.

– Rendszeresen vágnak hízót is egy HCCP-minősítést soha nem látott asztalon az udvar közepén, a húsért ismeretlenek jönnek sötétedés után – mondják. – Hogy ki, miből és hogyan él, nem a mi dolgunk. De az igen, hogy a gyógyszertár környezetében tilos az állattartás, az a piszok és fertőzésveszély pedig, ami kialakult, kifejezetten veszélyes. A tulajdonosnak van másik háza, nem értjük, miért nem viszi el oda az állatait.

A helyiek szemtanúi voltak annak, hogy disznókat pároztattak a patika előtt, a tulajdonos kérdésére pedig csak annyi válasz érkezett: megfizették a pároztatást, mi a baj vele.

Közben Kőrösi doktorék is utánajártak a jogszabályoknak: egy ló tartásához 1000 négyzetméter szükséges, s itt bizony nemhogy ezer, még annak a fele sem áll rendelkezésre. A patásokat etetik, legeltetik (közterületen), vagyis az ellátásuk biztosított, ám a tartás körülményei enyhén szólva is kifogásolhatók. A takarítatlan ürülék a környékre vonzza a hörcsögöket, a patkányokat, amelyek labirintusszerűen megfúrják a kertet. Az már csak hab volt a tortán, hogy az egyre mérgesedő szomszédi viszony miatt csúzlival belőtték a gazdasági bejárat tűzbiztos ablakát is.

Kőrösi doktor nyáron a képviselő-testülethez fordult, ám ketten nem értettek vele egyet, egy képviselő pedig azt javasolta, tárgyalják az ügyet később. Változás nem történt, a gyógyszerész családja továbbra is hallgatja a helyiek panaszát: miért legelnek jószágok a patika előtt, s miért terjeng időnként bűz?

Novemberben újabb helyszínbejárás

A falu jegyzője, dr. Váradi Ágnes azt mondja, volt bejárás a helyszínen a hatósági főállatorvossal, hiszen jogos a patikus kifogása: rendelet tiltja az egészségügyi intézmények 50 méteres körzetében az állattartást. A hatóság kötelezte a tulajdonost, szüntesse meg ezt az állapotot, ám eddig semmi sem történt. E hónapban újabb helyszínbejárás lesz.

(Heol)

A hírt beküldő olvasónk írja:

Kedves Kurucok!

Íme egy újabb példa arra, hogy a cigányok nem képesek, és nem is akarnak beilleszkedni a társadalomba. Sajnos mi ezt Heves megyében a bőrünkön tapasztaljuk.

A cikk nem egyedi esetről szól, mellékelem a saját képeimet is, amelyeket én készítettem a kedves cigány szomszédaimról.