Számtalan cikkükben vázoltuk már azt, hogy a cigányságot, magánemberként, semmilyen formában nem szabad segíteni. Nem szabad engednünk, hogy rokonaink, családtagjaink, ismerőseink szíve megessen az (állítólag) „elesett” cigókon. Mert amit (nagy eséllyel) cserébe kapnak, azt nem fogják megköszönni.

A cigányállat szótárában ugyanis nincs olyan szó, hogy „hála” vagy akár „lelkiismeret”. Ha valakinek a bizalmába férkőzik, annak nem hálás lesz, hanem a gyengéit fogja kihasználni, hogy lehúzza, kirabolja vagy egyenesen megölje. Ezer és egy esetben történt már ilyen (pl. egyenesen Kesznyétenen is, lásd az „uborkás” bácsit; két újabb cikk, további hivatkozásokkal, ITT és ITT).

Az alábbi híradás is ugyanerről számol be. Azokat az embereket próbálta a rohadt korcs meggyilkolni, akik előtte munkát adtak neki. De mit is csodálkozunk – ezek ilyenek... hab a tortán, hogy, ahogy az a cikkből is kiderül, az egyik áldozat igen idős, védekezésképtelen nő. Hát igen: „bátrak” voltak korcsaink, mint mindig. A „meglehet, ott se vótam”-típusú védekezésről („A vádlott  … Hozzátette, hogy szerinte a két ember saját magát vagy egymást vágta meg”), ill. a pofátlanul alacsony büntetésről nem is beszélve. Többszörösen visszaeső a korcs, de egy kettős(!) gyilkossági kísérletért csak nyolc évet kap – miközben, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, fehéreket már azért hosszú börtönbüntetésre ítélnek, mert fel merészelnek pofozni cigány zsebtolvajokat, vagy túlbuzgó környezetvédőként autókat merészelnek karcolgatni... Hiába, nálunk a cigány kivételezett helyzetben van, összehasonlíthatatlanul enyhébb büntetéseket kap (ha kap egyáltalán, lásd pl. a gyilkos Kozák Rajmund esetét...), mint a „gádzsó”.

Végezetül: a település (Csabrendek) cigányai mind ilyenek. ITT egy kapcsolódó, feltétlen elolvasásra érdemes, 2009-es cigó rabszolgatartós cikk.

A mostani anyag:

Nyolc évet kapott a késelő csigagyűjtő
Jogerősen nyolc évi fegyházra ítélte a Győri Ítélőtábla azt a férfit, aki két embert is megpróbált megölni két és fél éve Veszprém megyében a Sümeghez közeli Csabrendeken.

A vád szerint a férfi együtt italozott két későbbi áldozatával, majd egyikükkel összeszólalkozott. Előbb megrúgta, majd késsel megvágta a nyakán, majd azt a nőt is megszúrta, aki felszólította, hogy hagyja abba. A nő nyakát a verőér közvetlen közelében érte a penge.

A férfit öt év fegyházbüntetésre ítélte az első fokon eljáró Veszprém Megyei Bíróság, és ugyanennyi időre eltiltotta a közügyektől, a mellékbüntetést a jogerős ítélet tíz évre emelte. Az első fokú ítélet ellen az ügyész hosszabb fő- és mellékbüntetésért, a vádlott pedig felmentésért fellebbezett.

A csütörtöki tárgyaláson az ügyész hangsúlyozta, hogy az első fokú ítélet azért nem hivatkozik enyhítő körülményekre, mert ilyenek nincsenek. A férfi büntetett előéletű, a késelés idején is eljárás alatt állt, ráadásul egyik áldozata idős, kiszolgáltatott helyzetű nő volt.

A védő ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a társadalom peremén élő vádlott, aki hol alkalmi munkából, hol csiga- vagy gombagyűjtésből tartotta el magát, rendszeresen segítette a két embert. Az eset után hetekkel tartóztatták le, addig rendszeresen együtt töltötte az idejét az áldozatokkal. Ezért felmentést vagy hatályon kívül helyezést kért.

A vádlott szerint a rendőrség nem tartott helyszíni szemlét, és egy olyan szomszéd vallomását is befogadta, aki a terület adottságai miatt nem is láthatott át arra a területre, ahol a hatóságok szerint a késelés történt. Hozzátette, hogy szerinte a két ember saját magát vagy egymást vágta meg.

Nagy Zoltán bíró azzal indokolta a döntést, hogy a tény, miszerint a vádlott nyakon okozott sebeket egyértelműen ölési szándékra utal, egyben egyetértett azzal az ügyészi felvetéssel, hogy nem elégséges mértékű az első fokon kiszabott szankció.

(MTI)