Tipikus vidéki történet: elindul a cigány család terményt lopni egy verőfényes vasárnap délután. Felosztják egymás közt a kerecsendi hobbikerteket. Egyik fiú az egyik cseresznyefát, másik a másikat ritkítja meg. Gyűlik a gyümölcs a szatyorban, mikor hirtelen feltűnik a mezőőr. Ismeri a tanyatulajdonosokat, akiket a fákon lógva lát, biztosan nem a portákhoz tartoznak.
Rajság van
Számon kéri a „gyűjtögetőket”, ők erőből vágnak vissza: egyikük a mezőőr saját biciklijével végigszánt az őr lábán. A mezőőr indulatba jön, leken egy pofont az egyik lopósnak.
A tolvaj rasszizmust kiált, s kihívja a rendőrséget!
Tipikus eljárás: kiszáll a helyszínre egy 45 kilós rendőrnő és lakli társa. Ahogy az lenni szokott, a mezőőrt kérik számon, miért alkalmazott fizikai erőszakot a tolvajjal szemben. Tíz perc múlva a cigányok már vígan autóznak hazafelé, a mezőőr még a papírjait rendezgeti az igazoltatás után.
Tipikus budapesti történet: az Oktogonnál felszáll a cigány család a 6-os villamosra egy verőfényes vasárnap délután. Felosztják egymás közt a terepet. Egyikük az egyik ülés elé, másikuk a másik ülés elé áll, s hangosan kántálják: mi cigányok vagyunk, le kell ülnünk. A villamos béketűrő népe egyként áll fel, s adja át a helyet a megfáradtaknak.
(...)
Vona-Szabó Krisztina cikkének folytatását a Barikád e heti számában olvashatja. Vásárolja meg, támogassa a nemzeti sajtót!